2009. november 29., vasárnap

Így látom a Székelyföldet ( minden napra egy fotó, vagy több )


Székelydálya: Kardot tartó páncélos kar, a kardon medvefej, szív és korona, kétoldalt holdsarló és csillag (az egyesített régi és új székely címer);  négyfelé osztott főpajzson két mezőben vörös-fehér sávozás, kettőben támadó oroszlán, a szívpajzson sas, a főpajzs fölött korona (Magyarország Jagelló-kori címere)

Székelydálya: Két keresztbe tett kard, fölötte koronával (talán Szeben város címere), vörös pajzson négy fehér sáv (Magyarország középkori címere).

Székelydálya: Háromtornyos várkapu (Segesvár címere) a koronából növő gyökér (Brassó címere) 
Székelydálya: Gótikus szentélye 1500 táján készült, bordás mennyezetét  - lenyűgöző szépségű és kitűnő állapotban megmaradt freskók díszítik.

Székelydálya: Székelydálya temploma 1333-ban szerepel a pápai tizedjegyzékben, de már 1200 táján is állhatott. 

Csíkrákos: A templomhajót egykor falfestmények díszítették


Csíkrákos:

A templom fő érdekessége a terméskőből, forró mésszel rakott 30 m magas torony, melyet vörös-barnára festett zodiákus jegyek díszítenek.


Csikrákos: 1270-ben épült  Szent György tiszteletére szentelt erődített római katolikus templom
Csíkszentgyörgy: Faragott székelykapu

Csíkszentgyörgy: Öreg székely ház




Csíkszentgyörgy :Kilátás a kálváriáról.
Csíkszentgyörgy :Kápolnák a kálvárián.Csíkszentgyörgy :A világháborúk csikszentgyörgyi áldozatainak emlékműve.
 
Csíkszentgyörgy :Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. 1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.

2009. november 12., csütörtök

Milleniumi Székely emlékmű Székelyudvarhely


Az emlékmű eredeti helyére, a központi kisparkban lett visszaállítva


Az eredeti emlékoszlopot 1897. július 26-án avatták fel, az akkori új megyeházzal egy napon, a Milllenium alkalmából.


A 8,4 méter magas oszlop Hargita Nándor alkotása, aki a Kő és Agyagipari Szakiskola elismert igazgatója volt.


Az emlékműhöz három lépcsőn lehetett feljutni.



A négyszögletű alap oldalain a vármegye és a város címerei és két fekvő oroszlán voltak elhelyezve, fölötte egy obeliszkszerű oszlop.




A város főterét 1897-től 1919-ig ékesítette a magyar államiságot jelképező millenniumi emlékmű, melyet az első világháborút követően döntöttek le a várost megszálló román csapatok.



 

1988 óta a népnyelv által a korabeli tanácselnök neve után Gálórának vagy Ceausescu-órának is hívott,  időmérő szerkezet állott.

A polgármesteri hivatal  eltávolítatta a helyszínről a Gál-órát.   A magyarországi Reneszánsz kőfaragó zrt. megkezdte az impozáns alkotás talapzatának munkálatait.


A székelyudvarhelyi emlékmű és szobor felállítását  a Castrum Alapítvány támogatta.



Az alapítvány célja kulturális események támogatása határon innen és túl.


A  kilenc méter magas alkotás az eredeti emlékmű mintájára, egy oszlopból, két oroszlánból, valamint kőből faragott címerekből áll..


Az oszlop alapanyaga márványszerű mészkő.


Az obeliszken a következő, Embery Árpádtól való felirat:

Hont mutatott a magyarnak a székely

S harczola hűn sok ezernyi veszélylyel

Tiz század előtt is ez ősi honért;

Most ezer év diadalma jeléül

Hun eredetnek erényein épült

Kőoszlopa hirdeti, hogy ma is él!

896—1896.



A négyszögletű alap oldalain a vármegye, a város címere és  a két fekvő oroszlán van elhelyezve.





1897-ben felállított eredeti emlékműhöz képest annyi módosítás történik, hogy az emlékoszlop tetejére egy bronz turulszobor is került.



Az udvarhelyi turul két méter széles, egy méter magas.

Székelyudvarhelyen  hirdeti a magyar eredettudat mitikus madara a  történelmi folytonosságot, a magyar múltat és a magyar jövőt.



 Elgondolkodtató, hogy  a magyar fővárosban egyes liberális körök értelmetlen támadásokat intéznek ellene.

Mitnyan György, a főváros XII. kerületének volt  polgármestere  azt mondta, " látszik, hogy Székelyföldön olyan magyarok élnek, akiknek fontosak a nemzeti szimbólumok, míg Budapest főpolgármestere dühödt támadásokat intéz a XII. kerületi turulszobor ellen."


A millenniumi emlékművet 2008 május 25-én, vasárnap ünnepélyes keretek között avatták fel Székelyudvarhelyen.


Az ünnepségre meghívást kapott Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. 


Jelen volt Tőkés László europarlamenti képviselő és Izsék Balázs a Székely Nemzeti Tanécs elnöke.


Az egyenként több mint három tonnát nyomó oroszlánokat Kézdiszentléleken bányászott kvarcit tömbökből faragták.

A millenniumi emlékoszlop, Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása. 


Az emlékoszlop tetejére egy bronz turulszobor  kerütl. Alkotója a fiatal szobrászművész, Szmrecsányi Boldizsár, aki a politikai viharokat kavaró budapesti, Böszörményi úti turulszobrot is készítette. A Székelyudvarhelyi turul  valamivel kisebb, mint a budapesti szobor. Bronzból készült ez is, tömege 700 kilogramm. Végső formáját a Szabó Öntészeti Kft. műhelyében nyerte el.



Az újraállítók-kivitelezők és támogatók táblája az alapzat hátoldalán.








 





2009. november 5., csütörtök

KŐKERESZTEK SZÉKELYUDVARHELYEN 2009

  •


   Krisztus-szobor és kereszt   a Márton Áron téren




         A római katolikus plébániatemplomhoz vezető lépcsők kezdeténél, a Tamási Áron Gimnázium internátusának közelében áll magas kőtalapzaton a szobor.

         A római katolikus egyház készíttette a kereszténység fennállásának évfordulóján. 1901. nyarán állították fel.     Az 5 méter magas műből az arhitektónikus rész 3 méter, míg maga Jézus 2 méter magas. Jézus jobb kezével a háta mögött emelkedő keresztre mutat. Krisztus szobrát eredeti állapotban láthatjuk.







 
                  A kereszt a  húsvéti határkerülők utolsó stációja.


        

       Az Élet emlékmű keresztje




         Az emlékmű több részből áll: a Krisztus-szobor Melocco Miklós alkotása, Mária szobrát Györfi Miklós készítette, a két alkotást összekötő kőkompozíció pedig Máthé Lóránt Pál munkája, a szoborcsoport építész-tervezője Györfi Balázs.










         Székelyudvarhely 2007 november 4-én, a magyar forradalom leverésének napján az Élet nevű szoborcsoport fel avatásával.adózott az 1956-os szabadságharc áldozatai előtt.



              
  A Kőkereszt


A város egyik legrégibb műemlék értékű keresztje. A róla elnevezett téren áll. Két részből áll: egy hasáb alakú, terméskőből készült talapzatból és a talapzatba erősített, kőből faragott keresztből.



                                                                                                                                                    


 A talapzatán római számokkal a felirat: MDCCLX (1760).





 




         
Kőkereszt a Kerekerdő közelében





A magas kőtalapzatra épített, terméskőből faragott feszület méltóságteljesen uralja a környéket.


  



Talapzatán a következő felirat olvasható: ”Feltámadt Krisztus e napon. Alleluja – hála legyen az Istennek, hogy az ember vigadozzon, Alleluja – Amen.                                                             
Állíttatta Szabó Ferenc. 1906”. A kereszt a húsvéti határkerülők egyik stációja.








        

Kőoszlop a Szarkakőhöz vezető úton.




         A Szent János utca végétől mintegy 2 km távolságra, a Szarkakőhöz vezető út jobb oldalán, keresztben végződő kőoszlop áll.     A kőoszlop teljes magassága 245 cm, a kőkereszt magassága 55 cm. A nehezen olvasható szöveg: „Dicsértessék a Jézus neve.    Készíttették Ferenc Márton és Csender Juliánna 1903-ba”. Valószínűleg millenáris emlék. A kőoszlop egyik stációja a húsvéti határkerülőknek.











         


A Kőkép


         A Szarkakőn belül, a dűlőút mellett áll.                                                                        Jól megépített talapzatról néz le ránk egy nagyon régi, terméskőből faragott feszület. Műemlék értékű régiségünk. A Kőkép mai helyén az 1600-as évek előtt is volt kereszt. Erről szól az írás: „1630-ban a Barabás testvérek emelik a Kőképet (az azelőtt megrongálódott kereszt helyébe)”. Az egy méter magas kőalapon áll egy kereszt Krisztus képével. Innen a neve: „kőkép”.













         A régi időkben sok villongás volt Bethlenfalva és Udvarhely városa között a határvonalára nézve. Végre megegyeztek és határjelzőül emelték a Kőképet. A jelenlegi állapota az 1951-ben végzett újítás nyomán maradt ránk.  Teljes magassága 304 cm.  A húsvéti határkerülők hagyományos stációja.




         Obeliszk a Cekend-tetőn


         Ahogy Székelyudvarhely felől kiérünk a Cekend-tetőre, ahonnan talán a legszebben látszik a Hargita vonulata, az út szélén áll az obeliszk, rajta felirattal: „Jézus neve dicsőségére, Isten segedelméből készíttette Szabó Ferenc és neje, Kapca Anna. Sz.U. 1893.”




















         Kőkereszt a Határ-patak hídjánál




         A kőkereszt az egykori Szőllősi féle kert mellett áll. A kereszt és a patak között keskeny út vezet az ott épült házakhoz, illetve a mezőre. Egyike a legszebb és legalaposabban megépített kőkeresztjeinknek.



Mivel nincs védve a forgalom káros hatásaitól, nincs bekerítve, egy teherautó megrongálta. Nekiment és eltörte a nagyon régi, műemlék értékű keresztet.  
Az emlékmű teljes magassága 254 cm. A vésett szöveg a talapzatról: „Oh egek sírjatok. Kősziklák nyíljatok. Siralmim lássátok. Kínjaim szánjátok. Nekem, Máriának, szomorú anyának, mint szegény árvának. Amen. Állíttatta Szabó Ferenc.1909”. A kereszt a bethlenfalvi húsvéti határkerülők egyik stációja.



         


Kereszt a kadicsfalvi Templom téren




A kadicsfalvi templomelőtti kis téren, a Fenyő utca kanyarulatában terméskőből készült obeliszk csúcsára szerelt, díszes keresztet találunk. A vésett szöveg a következő: „D.a.J.Kr. Aki engem akar követni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem… Állíttatta Dakó Márton és neje Török Mária.1811”. Az obeliszk-kereszt kombináció egyedülálló alkotási forma a székelyudvarhelyi keresztek között. A kereszt a kadicsfalvi határkerülők első stációja.









         

Kőkereszt a szombatfalvi templomkertben





         A kőkereszt a templom előtt, ennek bejárati ajtaja mellett, a Szejke felé eső oldalon található.A három fő részből álló emlékmű teljes magassága 315 cm. A nehezen olvasható szöveg szerint: "Állíttatta Jézus szent emlékére Szabó Ferenc mészáros 1912-be"











         

Kőkereszt az ülkei eltérőnél





         A Szejkefürdőtől Farkaslaka irányába haladva, a fürdőtől 1 km távolságra, az ülkei-szenttamási eltérőnél egy nagyon régi kőkeresztre leszünk figyelmesek.



         A kőhasábon a következő felirat látható: "E jelben győzni fogsz !” Szent Tamás tiszteletére állítatta Márton Áron, neje Vass Juliánna és a hitközözség".





         Szívet-lelket gyönyörködtető alakja uralja a vidéket, ünnepi hangulatot áraszt. A terméskőből épített emlékmű három fő részre tagolódik


         


Kőoszlop, csúcsán kereszt  
(a Jézus-kápolna előtt)





         A négy részből álló emlékmű teljes magassága 328 cm. Az obeliszk a húsvéti határkerülők egyik stációja


.
      Érdemes elolvasni feliratát: ”Ha utad e keresztnél elvezet, jusson eszedbe, mily dicső e jelenet. Le a kalappal, mert keresztény a neved. Rajta éretted Isten fia szenvedett.                                           Emeltette székelyudvarhelyi Szabó Ferenc. 1903”





Kőkereszt a Szent Miklós hegyen   
(az egykori Római Katolikus Gimnázium mellett volt)





         A hagyomány szerint a kereszt a régi kántori lakás előtt állott, onnan helyezték a Római Katolikus Főgimnázium igazgatói lakása mellé, három hatalmas jegenyefa árnyékába.







     A keresztet tartó kőtömbön a vésett szöveg: „Ezen keresztet emeltette Szabó József és nője Zakariás Anna. 1881. április 12-én” .Újra aranyoztatta az Úrnak egy alázatos szolgáló leánya1928.



A vasból készült kereszten fémből öntött Corpus látható. Az 1960-as években kivágták a három hatalmas jegenyefát. Ekkor zuhant a keresztre egy súlyos ág, letörve a fém keresztet a kőtalapzatáról. A kijavított keresztet és a talapzatot a mai helyére, a római katolikus plébániatemplom és a paplak elé helyezték.