Székelyszentlélek a Felső-Nyikómente egyik legrégibb települése, Székelyudvarhelytől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Fehér-Nyikó nevű patak felső folyásánál
Székelyudvarhely irányából érkezve a Baknya-tetőn egy nagy kereszt vonja magára a figyelmet. Érdemes itt megállni, mert csodálatos látvány tárul elénk.
Belátni a Nyikó mente egy részét, a völgybe települt falvakkal : Székelyszentléleket , Malomfalvát, Farkaslakát, és Bogárfalvát
A 13 A jelzésű műút elhalad a Gordon-hegyről elnevezett tejfeldolgozó üzem mellett, mely a környékről begyűjtött tejet dolgozza fel.
Római katolikus temploma a belterület déli szegletén, a Szentegyház mezején, a 13A műút jobb oldalán emelkedik.
A hagyomány azt tartja, hogy egyik évben, pünkösd ünnepén hó esett arra a helyre, ahol ma a katolikus templom van. Mivel a hó a tisztaság szimbóluma, a templom a Szent Lélek tiszteletére épült fel. Székelyszentlélek anyaegyháza volt Farkaslakának, Malomfalvának és Bogárfalvának.
A Székelyszentléleki tájház:
13A DN és a 13C DN országos út kereszteződésénél, a római katolikus templom előtt található.
A Múzeumház bejáratánál levő, egysoros, indadíszítésű székely kapu az 1848. július 22. keltezést viseli,. László Ferenc malomfalvi gazda állíttatta.
A székely ház az 1850-es évekből származik. A háromosztatú ház nagyházból (szoba), kicsiházból (tisztaszoba), valamint kamrából és deszkázott ereszből áll.
Múzeumház céljaira az alszegi Bíró utcában levő, omladozó kis házat a község megvásárolta , és 1976 tavaszán a műút melletti telken építették fel.
A ház egy közrendű székely gazdaságra jellemző kétszobás hajlék. A berendezési tárgyak, a bútorzat a hagyomány „szerinti” helyükön találhatók.
A kapu mellett állítottak kopjafát az 1848-as szabadságharc emlékére
A középkori építésű, többször átépített templomot Orbán Balázs a 13. század végére datálta.
A falu a nevét a temploma után kapta, amely a Szentlélek Isten tiszteletére épült és van felszentelve.
A templomot alacsony kőfal övezi "Nagyult és újult 1853" felirattal.
Román kori stílusjegyei alapján a XIII..századból való a toronyaljból a hajóba nyíló ajtó félköríves kerete, és az elfalazott déli kapu
T
A templom, toronyból, hajóból, szentélyből és sekrestyéből áll.
A középkori építésű, többször átépített templom hajó, és a részben átalakított félköríves ablakai.
A szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb annál. Hat kettőstagozású, hornyolt vízvetőkkel és rézsűs lábazattal alakított támpillér fogja körül.
A fő- és a két mellékoltár 1949-ben készült.
A jobboldali mellékoltár.
A bal oldali mellékoltár.
Kétmellvédes karzata az orgonával.
Az orgona
Harangláb helyett 1764-ben kőtornyot építenek.
Harangjának korát felirata jelzi: "Jzus(?) Nazarenus rex Judeorum, venit in mundum et homo factus est, 1626".
A második harangot 1928-ban öntötték Nagyszebenben
Orbán Balázs szerint " Mindkét harangja a 16-ik század első feléből való.Volt ugyan
ennél egy sokkal régibb harangja, melyet a hagyományok szerint Bákóba szállitottak. A harangok Bákóba szállitásának hagyománya nagyon sok helyt meglévén a székely földön, arra enged következtetni, hogy a törököknek szokásuk volt beütéseik alkalmával a harangokat valószinüleg ágyuanyagnak elvitetni, mikor azt Bákóba, mint első határszéli állomására hordattak össze."
A kőből faragott keresztelő kút
Kőből faragott szenteltvíz tartó a bejáratnál
Kőkeretes ajtó a sekrestye bejáratánál
A plebánia épülete.
1333-ban a pápai tizedjegyzék de Spiritu Sancto néven hozza, amikor papja, Jakab 3 banálist fizet, 1334-ben 4 banálist. Ekkor már plébániatemploma van, amelynek építési idejét egy századdal előbbre teszik,
Faragott székelykapu a plebánia bejáratánál.
Századunkban a galambbúgos nagykapu Erdélyben a székelység egyik, az identitásuk megtartását a külvilág felé közvetítő jelképe lett.
Magyari Lajos Kapuállítók című versében ezt írja:
"Nap gyúl ki rajtam, csillagok,
tündökölni, húnyni, szólni –
mert én marasztom az elmenőt,
vigyázom nagyon a megjövőt.
Nyárra ősz, tél hull az őszre ...
Áldás a béjövőre, béke a kimenőre".
1719-ben a falunknak már volt iskolája.
A legrégebbi iskolaépület 1767-ben épült fából, zsindellyel fedve a kántortanítói lakással egyfedél alatt a papi belteleken.
1908-ban épült iskola épülete napjainkban óvodaként müködik.
Feszület az óvoda mellett.
Az új székelyszentléleki általános iskola a „Dr. P. Benedek Fidél” nevet vette fel.
Az iskola udvarán egy eredeti székely stílusban épült ház látható.
A 2005. augusztus 23-án bekövetkezett udvarhelyszéki árvíz áldozatainak emlékműve Székelyszentléleken.
Az andezit kőtömbbe vésett emlékeztető, Zavaczky Walter szobrászművész impozáns alkotása Székelyszentlélek bejáratánál.
A pusztító áradat 16 emberéletet követelt, és felmérhetetlen anyagi kárt okozott
A tragikus esemény évfordulóján minden évben istentiszteletre, megemlékező beszédekre, kulturális műsorra egyaránt sor kerül a Nyikó-menti településen.
Az emlékművel a mérhetetlen fájdalomnak és az emberi összefogásnak állítottak emléket
Emlékmű az 1914-1918-as világháborúban elesett szentléleki és bogárfalvi hősök neveivel.
Emlékmű az 1944-1948-as világháborúban elesett szentléleki és bogárfalvi hősök neveivel.
A régi iskola előtt épült 1997-ben ez a Mária barlang.
A falú lakói a Szűzanya tiszteletére építették.
A falu faragott kapu formájú hirdető tábláján csak egy tükörképpel találkoztam.
A Becsali panzió.
Habár a községközpont Farkaslaka "árnyékában " kevés a turista lassan itt is fellendül az idegenforgalom.
Öreg eredeti székely házat már keveset láthatunk a faluban
A Művelődési ház felújított épülete.
Székelyszentlélek 1560 környékén már község volt, Farkaslaka, Malomfalva, Bogárfalva és Szencsed is ide tartoztak.
A temető és a bejárati faragott székelykapu.
. Székelyszentléleket a XVII. században a tatárok kétszer is elpusztították.
A legenda szerint Szencsed is ekkor kapta nevét: a falubeliek oda rejtették a templom kegytárgyait a fosztogatók elől, vagyis „szent csend” honolt a rejtekhely közelében.
1567-ben 25 kapuval szerepel a nyílvántartásokban.
1721-ben 36 háztartás volt a faluban
1786-ban a falu népessége elérte a 394 főt.
1830-ban a lakossága 499 fő
Orbán Balázs adatai szerint 1867-ben 653 lakossa volt
1890-ben 630-an laktak a faluban
1966-ban a lakosság létszáma 572 fő.
1977-ben a falu népessége 711 fő volt.
A 2002-es népszámláláskor 698 volt a lakosság létszáma.
A falu házai között a csendesen folydogáló patak a Fehér-Nyikó, a "2005-ös gyilkos."
A kacsák is nyugodtan pihennek a vízparton.
A kapuépítés, kapuállítás hagyománya, igénye még él az erdélyi magyarság körében, s a régi kapuk mellett vagy helyettük - ha ritkábban is de készülnek az újak.
Nincs még egy népművészeti tárgy, amely olyan monumentális, reprezentatív volna, , és annyi jelentést hordozna, mint a székelykapu.
Az Udvarhely vidéki kapuk sajátos jellemzője, hogy teljes felülete faragott
A régi öreg kapukat gyakran javították, s ha a kapulábak alsó végei elkorhadtak, akkor azokat levágták és »ráklábakkal« pótolták, sőt a felhasznált faanyagot a nagyobb időtállóság érdekében egyes helyeken trágyalében áztatva tartósították.
Benedek Dániel öreg székelykapuja 1886-ból
Székelyszentléleken is találkozunk kőlábas gyalogkapukkal.
Díszítésük egyszerű mintázatú
Állítási idejük általában a XIX-ik század utólsó évtizedeire tehető.
A szekérbejáró a gyalogkapu mellé, került. Ilyen esetben kapusasokat - sasfákat, kapubálványokat - ástak le, és azokra erősítették a deszkázott kapuszárnyakat.
A székely gyalogkapuk általános formai, szerkezeti, díszítményei, és felíratai, közötti eltérések főképpen egyes díszítő motívumok gyakoriságában és azok vonalvezetésében, kisebb mint a nagykapuknál.
Díszesen faragott sasfa ( kapubálvány )
Ezek a gyalog- és kocsibejárók alacsonyak és különösebb merevítést, megtámasztást nem igényelnek.
A szerkezeti megoldás is egyszerű, különbözőképpen megmunkált faanyagból könnyen kivitelezhető.
A falunak kevés a megművelésre alkalmas földterülete de sikerrel termesztetnek rozsot, árpát, zabot, burgonyát. Gyümölcstermesztésre is jut hely, zamatos szilva és almafélék teremnek meg napjainkban is.
Régen a faluban a fő foglalkozás az állattenyésztés és a fakitermelés volt, valamint fenyőgyantát gyűjtöttek, ami gyógyszerként, festékanyagként nagyszerűen használható volt, így Szentléleket sem kerülte el a tréfálkozás. Kis versike is született valamikor régen a helybéliek bosszantására:
„Szurokszedő Szentlélek/ Alig élnek szegények”
Újra itt az ősz,eljött a szüreti bálok ideje, lóháton éneklő csőszöktől hangos a falu. Ősszel érik babám a fekete szőlő....énekelik ,habár hideg vidékünkön nem terem meg e nemes gyümölcs.
Ez senkit nem tántorít el attól,hogy szüreti bált szervezzen.
Ősszel amikor a környező dombokon és hegyeken megjelenik az első hó, a falu élete itt is megváltozik.
Véget érnek a mezőgazdasági munkák
Jön a disznóvágások időszaka
Közelednek a Karácsonyi ünnepek és az Új Év.
Az esztendõ leggazdagabb ünnepi periódusa, szokásrendje Karácsony köré csoportosul. December hónapját hosszú századokig Karácsony havának is nevezték.
Január 6 vízkereszt napja a római katolikus magyarság házszentelési ünnepe, amikor a plébános a csengetyűs gyermekekkel házról házra járva megszenteli a hajlékokat.
Vízkereszttel kezdődik a farsang, ami úgy a fiatalok, mint az idősek számára a vidám összejövetelek, tréfás játékok időszaka.
Régen a farsang idején a fonóházakban minden este történt valami "bolondozás", énekeltek, táncoltak, játszottak.
Napjainkban, már ha meghalljuk azt a szót, hogy hagyományőrzés, vagy népszokások az jut legelőször eszünkbe , hogy kihaló félben vannak ezek a szokások, azaz, csak nagyanyáink tudnak arról mesélni mi is volt régebb.
Ha jól megnézzük azonban a Nyikó mentét, akkor rájövünk, hogy ez nem pont igy van.
Farsang után már jönnek is a Húsvéti ünnepek.
