Sükő, ferde torony Székelyföldön

Hol a falu között lefolyó Gátpataka ered, messze fenn a Rez oldalában 2000 lábbal a tenger szinvonala felett fekszik Sükő, melynek cseresnyéje hires az egész székely földön. A Gátpataka mentén annyi és oly nagy egerfaberek van, hogy egy padlatkoczka-gyárnak évtizedekre nyujthatnak bő anyagot.
( Orbán Balázs )

Székelyudvarhelyről a Lejtő utcából  indulunk aszfaltozott úton 
Sükő irányába. Az útról visszapillantva szép kilátásunk van a 
tájra, Székelyudvarhelytől egészen a Hargitáig.

Először a farcádi tetőre, onnan Farcádba érkezünk, majd  
további 2 km után Sükőbe.

Van egy különleges, szinte kimondhatatlan varázsuk ezeknek az 
apró, eldugott udvarhelyszéki-falvaknak, mint amilyen Sükő is.







Farcád után a dimbes-dombos tájban Sükő falu tornyát 
pillantani meg, amely templom nélkül, ferdén hajol az út fölé.
Házai egy része nem is látszik ki a gyümölcsfák közül.

E dombra nyíló völgyben ülő kis falu gyümölcséről, különösen 
cseresznyéjéről ismert.

Néhány lakatlan háztól eltekintve, feljavított házakat láttunk. 

Csöndes a falu, főképpen nyáron dologidőben. Gyerekzsivaj sem 
veri fel túlságosan. 

A falu kanyargós főutcájából kisebb utcák ágaznak le.

A falu üzleténél is teljes a nyugalom.

A falu felső felébe indultunk, a parókiával egybeépített új 
templomon és az üzleten meg tejcsarnokon túl már látszik a 
"sükői ferde torony".

(A torony tetejét átalakították, az arányokból is látható.)

  

Az út két oldalán itt is rendezett portákat, feljavított házakat 
láttunk

Sükőben az Isten házának építése és fenntartása örökös gondot 
jelentett, 300 év alatt nem kevesebb mint ötször kellett új 
templomot építeni a falubelieknek – ami példa nélküli 
Udvarhelyszéken. 

 Az első  templom még az 1673-as önállósodáskor épült (fából), 

de 20 évvel később földcsuszamlás miatt tönkrement. 

A második  templom szintén fából készült, de alig két év 

használat után villám sújtotta. 

A harmadik már kőből épült, nem éppen könnyen: az egyház elszegényedése miatt pénzt kellett gyűjteni befejezéséhez (64 településen, még Nagyenyedig is eljutottak). Utólag kiderült, hogy rossz helyen rosszul építették fel, ezért örökösen javítani kellett .

Amikor már veszélyessé vált, a sükőiek elhatározták, hogy 
építenek egy újat a falu felső részén. 26 évig épült, 1841-ben 
szentelték fel. Többször is javítani kellett, végül a 70-es években 
földcsuszamlás miatt 1977-ben a hajót le kellett bontani

A templomnak csak  a tornya maradt meg, amit ma „sükői ferde toronyként” ismerünk.

A templomba vezető egykori ajtót befalazták, holott a tornyon 

túl már rég nem áll a templom. Napjainkban a falak,a harang és 

a harangkötél a békés múltat idézi.

Háromszáz év alatt ez a falu ötödik  felépített temploma  a parókiával egybeépített templom 1983- ban készült el, és szeptember 3-án szentelték fel. 

"AZ ÉN HÁZAM IMÁDSÁGÁNAK HÁZA"
Sükő 1983

A templom udvarán a sükőiek is emléket állítottak a világháború harcaiban elesett helybelieknek.

1773-ból származik a sükői (egyház)iskola első említése. A 

településnek sokáig nem volt önálló iskola épülete (a tanító 

házában zajlott az oktatás), 1883-ban épült az első iskola, ahova 

abban az évben 22 diák járt. 

 A falu közösségi életének színhelye a dombra épült kultúrotthon. A falu  lakosságához mérve nem kicsi a terem mérete.

Az Udvarhelyszéki Gyümölcsút, Firtos vára és a székelyek ősi 
székhelye, a Budvár között 75 km hosszan, Székelypálfalván át, 
Firtosváralját, Énlakát, Firtosmartonost, Tordátfalvát, 
Tarcsafalvát, Csehétfalvát, Bencédet, Kecsetet, Farkaslakát, 
Székelyszentléleket, Nyikómalomfalvát, Sükőt és Farcádot 
érintve 14 településen halad át. 

A tematikus-zöldút megállóhelyeinél  így Sükőben is 
információs táblák ismertetik a környék falvait.

Az utca jobbra kanyarodik, miközben, díszes székely kapu 
vonzza a járókelő tekintetet. 

Különleges mintázata és festése van a kaputűkőrnek.

A  faragott-festett kapuzábé részlete.

Elsétáltunk tovább, ameddig a falu tart. Fura látvány, hogy az 
utca végét lezáró mérlegházon túl mintha a semmi lenne, csak 
jobbra a temető. 

 Terméskő síremlékek örökítik meg a neveket, amelyek ugyan 
nem sokat mondanak az idegennek, mégis önkéntelen 
tiszteletadásra késztetnek

A temetőből nemcsak a falu látszik, hanem több környező 

település is.

A temetőben a sírkövek feliratából kitűnt, a Simó család talán a 
legnépesebb a faluban.

A temetőben régi sírköveket is találtunk, feliratuk már 

kiolvashatatlan.

A dombtetőről tiszta időben gyönyörű látvány tárul a szemlélő elé. Északi irányba több falu látszik,  Nyikómalomfalva,  fönnébb Székelypálfalva és Firtosváralja, azon alul Farkaslaka, Székelyszentlélek és Bogárfalva.

 A távolban az Őrhegy lábánál pedig Oroszhegy. 

Sükőben meg Farcádon van a legtöbb cseresznye. Régebb 
ernyős, kóboros szekérrel Csík, Udvarhely, Kőhalom környékén 
árusították, Segesvárra és Medgyesre vitték vonattal. Még a 
kollektív is 3-4 szekérrel indított naponta,  
Háromszék környékére vitték. 





A falu lakóinak ősidők óta a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentette a fő megélhetési forrást.

 (A kép  szinte  festmény szerű  jellege  nem  fotó  manipuláció   eredménye,  hanem    egyszerűen a meleg levegő rezgésének fotográfiai hatása.) 

A sükőiek  régen megéltek a gyümölcsből  Amikor a cseresznye elmúlik, megkezdődik a körte, és aztán egymást cserélik. A fákról azt tartják, ami nem itt születik, nem szereti úgy, mint amit itt oltanak.

Elhaladtunk a halastó mellett, ahol most elég csendes volt a környék. 

A Sükő melletti halastónál  az útóbbi években Bogártalálkozót és Robogós találkozót is szerveztek, ahol több napra rendezkednek be a résztvevők.

Sükőben az időjárás nyáron gyakran igen kellemes, télen pedig hosszú ideig megmarad a hó.

A falu tengerszint feletti magassága 720-750 méter, így Sükő  is a régi Udvarhelyszék legmagasabban fekvő falvai közé tartozik.

1526-ban Swkeo néven jelentkezik a forrásokban.  1567-ben a regestrum 9 kapuval jegyzi. 

A régészeti leletek szerint Sükő is Árpád-kori település, az 1200–
1300-as években már laktak itt emberek. 
A falu kavicsbányájában őskori kőbaltát, Temető nevű 
határrészén avar kori sírokat találtak.

A lakóság létszáma 1868 -ban 239 fő.

1910 -ben a falunak 268 lakósa volt.

A 2002-ben elvégzett népszámlálás adatai szerint a falu lakóssága  már csak 137 fő volt.

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején 

reformátusok lettek. Középkori templomuk nem volt.A 

katolikus időszakban Farcádra jártak templomba, és a 

reformáció után is a reformátussá lett farcádi templomhoz tartoztak.

– A torony ferde, de a jó Isten megőrzi! – mondják bizakodva a sükőiek, akik lassan-lassan beljebb csúsznak házaikkal a dombos oldalakon. 

A  sükőiek életében a baj ott van, hogy , dolgozik az erózió, és a

házak, az épületek java része alábbcsúszik, repedeznek a falak.

Tréfásan szokták mondani : "Miközben a sükői cseresznyét az 

udvarhelyi piacon árulgatja a néni – a háza pontosan két centit 

mozdul el. Esetleg hármat".

Az új ravatalozó épülete a sükői temető mellett.



A falu meglátogatása után kirándulni lehet a sükői kilátóhoz. A faluból a kultúrház mellett a Vágás fele vezető úton kell elindulni.


 


A Küküllők dombvidékének legmagasabb csúcsa a 932 m magas 
Sükői Rez Itt egy 3 szintes kilátóra felmászva gyönyörködhetünk 
a csodálatos kilátásban. Jó idő esetén az egész Nyikó mente, 
illetve Székelyudvarhely és környéke is látszik, de, , 
akár a Fogarasi -havasok vonulatát is megpillanthatjuk a 
távolban.







Nagyobb térképre váltás