Székelyszentkirály

"Szent-Király régen anyamegyéje volt Oroszhegynek. 1606-ban e kétfalu még egy egyház megye, csak azután válnak meg. Szt.-István királynak szentelt régi temploma helyére 100 évvel ezelőtt uj terjedelmes templom épült, középső harangján ferde latin betükkel a körirat:

O REX GLORIE JESV CHRISTE VENI CUM PACE.

ZENDT KIRALI ANNO DOMINI 1649. "                                                                        ( Orbán Balázs )

Székelyszentkirályt Székelyudvarhelyről lehet elérni a 13A nemzeti műúton, amely Udvarhely központjából halad Csíkszereda irányába.  A város kijárata előtt balra kell kitérni Kadicsfalvára, és innen haladunk tovább a községi úton, amely Tibodon és Székelyszentkirályon áthaladva Oroszhegy központjában ér véget. 

Székelyszentkirály a Bosnyák-patak völgyében több mint 2 kilométer hosszúságban húzódik észak–déli irányban.

1905-től hívják mai nevén, korábbi neve  Udvarhely-Szentkirály volt.

A falu eredetileg a maitól 2 km-re északabbra, a Bosnyák- és az Aklos-patak összefolyásánál feküdt.





 A kolera  járvány sújtotta falu lakói 1553 és 1566 között délebbre, a mai Balázsdomb környékére költöztek.

A korábbi lakosságnak a 90–95%-a a kolera áldozatául esett.

1567-ben regestrum Zentkirál néven 14 kapuval jegyzi, de már 1602-ben Szentkirálynak írják.

1721-ben a faluban 58 háztartást jegyeznek fel, ez  megközelítőleg 232 személyt jelent.

1830-ban a falu lakossága elérte a 602 főt.

Az első világháború után 1920-ban 1060 személy lakott a faluban.

A második világháború végén 1945-ben a lakosság  1050 fő.

Az 1992-ben szervezett népszámlálás adatai szerint a lakosság  1078 fő

Székelyszentkirály ellentétben a székelyföldi falvak többségével, a 2002-es népszámlálásra tovább növelte  lakosságát, elérte a 1099 főt.

A mai falu főbb részei az Alszeg, a Középszeg, a Felszeg és Tilaszó, a Telefalviak utcája, a Bálint utca és a Balázsdomb.

A római katolikus templom a falu közepén két utca közti dombocskán épült, kelet-nyugati tájolásban.

 A késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozó épület  tornyának nyugati falán építési dátum áll: 1796-1799. 

Az egyházközség alapításának ideje bizonytalan, a falu nevét, valamint a templom védőszentjét tekintve 12–13. századi lehet. 

A török és tatár dúlás idejében a falu  temploma,  és a papilak is leégett. 

2008-ban a székelyszentkirályi
templombúcsú ünnepélyes mozzanataként leplezték le, és megáldották az első szent király mellszobrát a templomkertben. 

Az alkotó, Dienes Attila szobrászművész. 

 A talapzatot Dóczy András szobrászművész készítette.  

"ÉL NEMZET E HAZÁN"

A kopjafát 2010 ben állítatta Szombathelyszentkirály.

A régi templomot 1796-ban lebontották.

Az új templomot  is Szent István tiszteletére szentelték fel. A búcsújárás minden évben augusztus 20-án van.

A toronyaljból fa csigalépcső vezet a nyugati karzatra és a toronyba

A belső teret késői kosáríves hevederekkel osztott, lapos boltozat fedi. 

Mind a hajót, mind a sokszögzáródású szentélyt kívül-belül lizénák tagolják.

A szentély északi falához sekrestye csatlakozik.

A templomban egy gótikus XV. századi kő keresztelőmedencét is őriznek az oltár mellett. Formája kehely alakú, nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral, mely sarokprizmák közvetítésével támaszkodik a négyszögű talpra.

Székelyszentkirály az évszázadok folyamán sosem volt filiája egy anyaegyháznak sem.

A jobboldali  mellékoltár.

A bal oldali mellékoltár.

A templom fő oltára.

Az  orgonakarzat és az orgona.

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció évtizedeiben részben a reformáció befolyása alá kerülnek.

Karácsony idején ünnepi hangulat költözik a templomba.

 Az oltár előtt a betlehemi jászoly.

A harangok lakhelye a templom torony.

A templom harangjairól legelőször az 1711. évi egyház látogatási jegyzőkönyv tájékoztat: 

„Harang 2 az harang labban mellyek szenteltettenek Szent István Tisztességere"

A két harang, az 1799-ben az újonnan befejezett templom kőből

rakott tornyába került.

1824-ben a két harang mellé az egyházközség egy 5 mázsás 35 fontos nagyharangot öntetett. Ezt a harangot 1851-ben újraöntette az egyházközség.

Az új, megnövekedett 8 mázsás és 7 fontos nagyharang ma is a toronyban található. 

Felirata: „Öntette Udv.Sz-Király nemes megye Szent István Király Tiszteletére 1851.

Lootz Fridrich által ”

Szentkirály két harangját az első világháború idején

elrekvirálták.

Helyettük 1925-ben öntetett az egyházközség két új harangot Aradon. 

A kis harang felirata: „Öntötte König Fr. Arad.

1925. Jézus Szentséges Szíve tiszteletére készíttette László D. Jánosés családja.”65

A középső harang felirata: „Öntötte König Fr. Arad

1925. A székelyszentkirályi jó hívek adományából a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére.”

A toronyban látható a régi óraszerkezet is. 

Tavasszal és ősszel nehéz a gyalogos közlekedés a sáros mellékutcákon.

A Balázsdomb környékén is láthatunk  szép gondozott portákat.





Amikor a tél uralja a tájat, csend honol a faluban. 

A faluban sok porta előtt kötött, faragott székelykapu áll.

 


A faragott -festett székelykapu az iskola bejárata a főutcán.

1943. március 25 a kapu készítésének ideje 

"Isten segedelméből építette Simó János és neje Kis Zsuzsanna 1932 be június 8."

A szép kapu csinos és gondozott háztájat sejtetett, valamint az első percben jó benyomást keltett a belépő vendég szemében.

Egy szépen faragott székely gyalogkapu.

Úgy tartja a mondás, hogy a  székelykapuk az 
erdélyi népművészet gyöngyszemei!

Sebestyén Imre és Bálint Julianna kapuja 1942-ben készült.

A kaputükör koronás magyar címerrel.

Minden egyes  székelykapu egy műremek, egyedi a maga nemében.

Az öreg nagykapu napjai meg vannak számlálva.

Faragott kőzábés  gyalogkapu.

Fából készült gyalogkapukat több helyen láthatunk a faluban.

A faluban a fő foglakozás a növénytermesztés és az állattenyésztés volt és most is az.

Több működő cég van bejegyezve, amelyek nagy része fafeldolgozó műhelyt működtet és a férfilakosságnak ad munkát, de a környező falvakból is járnak a faluba dolgozni.

 Sokan Székelyudvarhelyre járnak be dolgozni. 

A háziiparban régebben jelentős volt a kosár és a vesszőseprű készítés, a teknővájás, kádakat és csebreket is készítettek. 

Az 1900-as évek elején néhány székelyszentkirályi nő megtanulta a csipkeverést.

Később a csipkeverést megtanulta  lassan az egész falu.

Párnára szegezve, tűvel kipontozott minta után számtalan kis botókával verik a csipkét. A cérnával telt botókákat boszorkányos ügyességgel dobálják „össze-vissza”.

A faluban most is foglakoznak faragászattal például székely kapuk és kopjafák faragásával.

A falu iskolájának 1450-es létezésére vonatkozó dokumentum valószínűsíti, hogy ugyanekkor már a templom is létezett.

 A régi iskola is az Aklos-pataka a Bosnyák-patakával való találkozás környékén lehetett, az enyhe lejtésű dombokon.

A mai 6 tantermes iskolában az 1969/1970- től kezdődött el a tanítás.

 Az iskola névadója a falu védőszentje Szent István király.

Az iskola testvérkapcsolatot tart fenn Kárász, Vékény, Győrzámoly és Csíkszentkirály iskoláival.

2005-től a Székelyszentkirályon található irányító iskolához tartoznak a közeli falvak: Szenttamás, Fancsal, Ülke, Tibód iskolái és óvodái  Szentkirályon , a központi iskolaépületbe járnak a mikrozóna felső tagozatos általános iskolás gyerekei, az ingázni kényszerülő gyerekeket az iskola autóbusza hozza iskolába. 

Az iskola udvarán láthatjuk a település negyvennyolc I. világháborús, huszonnégy II. világháborús és két, katonai szolgálat közben elhunyt hősének a frissen elkészült emlékművét.

 A három méter magas, két darabból álló vörös gránitkő emlékoszlop a csíkszeredai Dóczi András képzőművész alkotása Illyés Gyula soraival.

„Ne feledd a tért, ahol elestek ők,  

a földet se feledd,

 bárhol hulltak el ők,

 fajtánk hű férfiai, az a föld 

szent ügy hős-helye lett”. 

A honfoglalás 1100 éves évfordulójára állított kopjafa az iskola udvarán.

A római katolikus plébánia székelykapuja. 

Székelyszentkirály felújított  Művelődési Háza.
1997 augusztus 15-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából,megalakult a Szent Király Szövetség, melyhez eddig huszonegy Kárpát-medencei település csatlakozott köztük Székelyszentkirály is.

A székely lakóház általában földszintes itt Székelyszentkirályon is.

A ház tornáca faháznál faragott faoszlopos, mellvédje fűrészelt mintás deszkázás; kőháznál falazott oszlopú, falazott mellvéddel.

Építési anyagul ősidők óta a fát használta a székelység, de ma már természetesen a tégla- és kőépítés van jobban elterjedve.

Székelyföldön, Udvarhelyszéken maradt meg a legtöbb hagyományőrző falu, a legtöbb jellegzetes fatornácos székely parasztház és székelykapu.

Ha a főutcán tovább haladunk Oroszhegy irányába madártávlatból újra megpillantjuk a Balázsdomb házait és a templomot.



Nagyobb térképre váltás