Hodgya Felsőboldogfalva községközponttól 5 km távolságra, Székelyudvarhelytől 8 km távolságra található délnyugati irányban.
A falu tulajdonképpen a Gát, vagy Sükői patak völgyében fekszik, és
minden oldalról dombok határolják.
A feltételezések szerint a település a tatárjárás idején keletkezett, lakói a közép-küküllő
vidékéről költöztek a Budvár védelmébe.
Orbán Balázs feltételezése szerint, a falu egykor a véckei és szentdemeteri határban a Hodgya-patak mellett feküdt.
A falu neve 1566-ban Hogya, illetve Hogija néven jelentkezik az okiratokban.
1567-ben a regestrum Hoggija néven 15 kapuval jegyzi
1602-ben Hogga formában fordul elő a falu neve.
Orbán Balázs még két Hodgyáról tesz említést a Székelyföld leírásában.
A falu a XX. században új nevet kapott " Hoghia " ahogyan a helyiség névtáblán is látható.
Napjainkban a falunak két részét különböztetik meg, Alszeg és Felszeg, a határvonalat a
templom előtti tér képezi.
Az első Hodgyai Falunapok alkalmával 2004-ben avatták fel a művelődési ház előtt álló faragott székelykaput.
A kapu tükörben a nap és a hold között Erdély címere látható
A kapu idős
és ifjú Pálffy Béla fafaragók munkája.
A két Pálffy alkotása a világháborúk áldozatai emlékére emelt kopjafa is.
|
A
kultúrház előtti parkban található Józsa Béla magyar közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász. mellszobra.
A szülőfalujában 1979 június 1-én avatták fel a bronzszobrát, a csíkszeredai Ferencz Ernő alkotását.
A falu Művelődési Háza az 1950-es 60-as években épült.
Közösségi Ifjúsági Terem, valamint Néprajzi Gyűjtemény, kapott helyet az épületben.
Középkori temploma nem volt, a falu Farcád templomához tartozott.
A falu első templomának építési ideje ismeretlen.
Korábban mind a Felszegnek, mind az Alszegnek külön temploma volt.
A régi templom 1750-re annyira kiöregedett, hogy új templomot kellett építeni.
Vita után a falu új temploma az Alszegen épült fel.
Mai temploma 1812–1822 között épült.
A templom belső falán márványtáblákat helyeztek el a világháborúk hodgyai áldozatainak emlékére.
Márványtábla jelzi a 2005-ös árvízszínt magasságát a templomban.(1,84 m)
Az első világháború 23 áldozata.
A második világháború 12 áldozata.
A templom mennyezete stukkóval díszített.
A szószék és az Úr asztala.
A szószék koronát a hodgyai Bocskai János ajándékozta az egyházközségnek.
"Erős várunk nékünk az Isten!" köszöntés a templomba belépőnek.
A templomkarzat az orgonával.
2006-ban holland segítséggel felújították a templom orgonáját.
Az orgona 1843-ból származik.
A templom középkori kincse volt az 1801-ben a Tamási Károly által adományozott művészi ónkanna. Az ónkanna a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum birtokába jutott és a második világháború végén, 1944-ben eltűnt.
A templomnak volt egy 1670-es dátumot őrző keresztelőmedencéje is, amely a székelykeresztúri múzeumban található.
1773-ból származó szószék korona megmaradt darabja.
A betlehemi jászoly Hodgyában..
A hodgyai templom tornyában két harang lakik.
1852ben Segesváron öntött nagyharang.
Az 1923 ban öntött kisharang.
A templomnak volt egy harmadik harangja is 1754-ből, de 1890-ben leeset és összetört.
Kilátás a templom toronyból északi irányba. (Farcád)
Kilátás a templom toronyból a Művelődési Házra.
Kilátás a templom toronyból észak-keleti irányba.
2005 augusztus 23-án a falu egyik felét 210 m szélességben elsöpörte az ár. Iszaptenger lett a nyáron alig csordogáló Sükő
patak mindkét oldala.
Húsz perc alatt több család számára egy élet munkája
odaveszett.. A vízáradat a templomot sem kímélte.
2006-ban,
az egy évvel korábbi árvíz okozta károkat renoválták, és felavatták
a templom falára elhelyezett emléktáblát.
A károk helyreállításának főtámogatója a Magyar Nemzeti Bank.
A falunak testvértelepülése is van, a hollandiai Kampen, amely nagymértékben segítette Hodgya fejlődését.
2004- ben a falunap alkalmával állított emlékkő a templom mellett, a hollandiai testvérgyülekezet tiszteletére.
A hodgyai református parókia épülete.
"Béke a belépőkre áldás a kimenőkre" olvasható a lelkészi lakás gyalogkapuján.
A faluban 1745-ben alakul az első református felekezeti iskola.Jelenleg a településen óvoda és 1-4 osztályos iskola működik.
2005.
augusztus 23-án, az árhullám az Iskola és óvoda épületét is tönkretette.
Az iskolát,
óvodát, orvosi rendelőt és tanítói lakást magában foglaló új épületet 2007 ben avatták a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségének köszönhetően.
A hodgyai vegyes üzlet és a "Budvár" nappali bár.
Hodgya is lassan megújul. Új házak, székelykapuk, de a hagyományos székely parasztház lassan eltűnik a faluképből.
Faragott címeres kaputükör.
Hodgya is lassan megújul. Új házak, székelykapuk, de a hagyományos székely parasztház lassan eltűnik a faluképből.
Faragott címeres kaputükör.
A település lakosságára vonatkozó legelső adatok 1576-ból
maradtak fenn.
1567-ben a településen 15 kaput számoltak.
1614-ben 36 családfőt írtak össze.
1786-ban a falu lakossága 251 fő volt.
1850-ben 408 főre emelkedett a falu lakóssága.
1850 és 1941 között a lakosság létszáma 408 és 473 között váltakozott.
1992-ben 276 személy lakott a faluban.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 277 fő volt.
A lakosság fő megélhetési forrása a
mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Vannak akik székelyudvarhelyi ipari vagy
szolgáltatóegységeknél dolgoznak.
Régebben jó tejtermelése volt a falunak amit Székelyudvarhelyen értékesítetek, ezért a népi mondóka szerint "vajasoknak, vagy verttejeseknek" csúfolták a Hodgyaiakat.
Szerkezeti szempontból Hodgya tipikus dombvidéki sorfalu, útifalu.
Az észak-dél irányban elnyúló falu tengerszint feletti magassága 510-550 méter.
Hodgya a Budvár-patak völgyében
kanyargó ösvényen Székelyudvarhely felől gyalogosan is megközelíthető, 3 km-re lerövidítve a távolságot.