"Utunk
a Küküllő kies völgyén haladt s csakhamar a décsfalvi szorosba
értünk, hol a hegyek ismét egybeszorulnak, alkotva egy olyan hegyszorost, hol
elszánt kis csapat egy hadserget tudna feltartóztatni. E szoros felső
torkolatjában egy balparti magaslaton
fekszik Décsfalva, Udvarhelyszéknek legkisebb faluja; de a kis
helység nagy történeti névvel érintkezik, mert a falu magaslatáról tünik fel a
meglepően szép agyagfalvi tér a szemlélő előtt."
(Orbán Balázs)
Décsfalva a Nagy Küküllő völgyében a bögözi medence nyugati részén fekszik, ott,
ahol a Leső-hegy és a Homlok-hegy közötti szorosban egymás mellé szorul a műút, a vasút és a folyó.
Bögözből a községközpontból 3 km hosszú nyílegyenes aszfaltozott út vezet a faluba.
Székelyudvarhelytől 16 km távolságra fekszik
A falu tengerszint feletti magassága kelet-nyugat irányba haladva 424 és 440 méter között váltakozik.
Szerkezeti szempontból a 137-es megyei út mentén elhelyezkedő tipikus sorfalu.
A falu egyetlen több épületből álló mellékutcája.
A faluhoz legközelebbi
vasúti megálló
a falutól 1 km távolságra található az agyagfalvi eltérőnél.
A falut
először 1566-ban említették, Dechfalva néven.
1602-ben Décsfalva néven jelentkezik az írásokban..
Az
1370-es adat (Décsfalfa – Désfalva) amikor Nagy Lajos birtokot adományoz, nem biztos, hogy erre a falura vonatkozik.
„Hagyomány
szerint régen egy Sárdcs nevű falu feküdt ott, hol
most a feneketlen tó nevű gazdag forrás buzog fel az agyagfalvi
tér mocsárai közt, de lakói erkölcstelenek lévén, falujok
Sodomaként elsüllyedt..."
"...csak
néhány becsületes lakos menekült el,
kik Décsfalvát alapíták, azok közt Décs is, ki a falunak nevét adta;..."
...a nép
azt mondja, hogy a feneketlen tóból még most is felzúgnak
éjente az elsüllyedt falu harangjai.”
(Orbán Balázs)
A falu környéke
azonban már korábbi időkben lakóhelyül szolgált, erre utalnak
a Homlok csúcson talált neolitikus és bronzkorból származó
régészeti leletek.
A középkori falu
katolikus lakossága a reformáció idején
a református vallásra állt át.
A falunak az eltelt évszázadok folyamán temploma nem volt.
A falu lakói istentiszteletre napjainkig,
a szomszédos Agyagfalvára mennek.
2014 május 10-én tették le a décsfalvi református templom
alapkövét, az alapban pedig „csőbe zárt üzenetet" helyeztek el az
utókornak.
A készülő
templom a tervek szerint közel 100 négyzetméter alapfelületű, templomhajóval és
két multifunkcionális teremmel.
A templom építési költségei a tervek szerint 230 ezer lej.
Bögözt elhagyva itt Décsfalván már szászos jellegű építkezési stílus figyelhető meg.
A kapuk egy része magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.
Székely faragott nagykaput nem láttam a faluban.
Gyakran láthatunk fémből készült kaput és kerítést.
A gyalogkapu beépült szerves része a lakóépületnek.
Itt is egyre több új modern lakóház épül.
A falu épületei lakóházak középület csak egy van a faluban.
A falu Művelődési Háza 1970-ben épült, 200 férőhelyes, itt
található az általános iskola is.
A hajdani "Művelődési ház" helyét már csak egy ottfelejtett lépcső jelzi.
1567-ben Décsfalvát 4 kapuval jegyezték.
1614-ben 6 családfőt írtak össze a településen.
1786-ban 80 személy lakik a faluban.
1850-ben a falu lakossága 114 fő.
1897-ben 50 gazdaság volt a faluban.
1910-ben 140-re nő a falu lakossága.
1941 ben 163 fő a lakosság létszáma.
1992-ben a falu lakossága 176 fő.
A 2002 es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 200 fő volt.
A falutól délre, a domboldalon van a temető.
A településen nagy az átmenő forgalom, ez kulcsfontosságú a település táji, környezeti, társadalmi arculatában.
A falu lakói növénytermesztéssel, és állattenyésztéssel foglalkoznak.
Sajátos népi mesterség a faluban, a seprűkötés.
Elhagyott gazdaságokat Décsfalván is láthatunk.
A régi, omladozó ház lehangolóan hat az idelátogatóra.
Panoráma
