Csedő Attila: október 2012

"A Firtossal egybefüggő Fiastető nyugati alján elterülő kies völgyecskén törtett le a Korond vizével ellentétes irányban folyó, de azért mégis egy czélhoz (a Kis-Küküllőbe) törekvő Küsmöd vize, melynek mindenfelől magas hegyek által övedzett völgyében Udvarhelyszéknek négy faluja helyezkedett el, u. m. Küsmöd, Etőd, Körispatak, és Bözöd-Ujfalu. Hogy ezeket megjárhassuk, leszállunk atyhai magas piedestálunkról s legelőbb is Küsmödrelejtünk, mely három völgyület összeütközésénél, vagyis a Küsmöd vize, Golyváspataka és Derencse-pataka összefolyásánál van szétszórva.

Küsmöd központi anyamegyéje volt e vidék faluinak, 1332-ben Kusmend néven már mint önálló egyházmeggye fordul elő, s mint ilyennek, van is egy dombot koronázó régi temploma, mely a hagyományok feltevése szerint Hunyadinak Szent-Imrénél nyert zsákmányából épült, miként hiszik, az itten tanyázott szerzetesek számára."

(Orbán Balázs)

A falu a Fiastető nyugati alján, a Kis-Küküllőbe igyekvő Küsmöd patak völgyében helyezkedik el.

Mindenfelől magas hegyek övezik a falut.

Küsmöd és a szomszédos falvak nevének eredetéről szóló monda így szól:

Egy gazdag földbirtokos örökségét osztogatta öt fiának. Mielőtt az apa elindult fiaival az örökség elosztására így szólt hozzájuk:

„Én itt lakom!” Így kapta az Énlaka elnevezést az a település, majd tovább menve szólt a legnagyobbik fiú:

„Adj hát nékem is atyám!” Ebből lett Atyha falu neve. Továbbmenve szólt a második fiához:

„Fiam e tied!” Innen az Etéd elnevezés, aztán a harmadik fiúnak is jutott egy kis-mód, innen ered a Küsmöd falu neve.

Leesőzött mire a negyedik fiú is sorra került, innen a vizes, sikamlós terület neve, vagyis a Siklód.

Végül a legkisebbik türelmetlen unszolására az apa kijelenti: „ne nyugtalankodjál fiam, felőled is szólok ma!” Innen származik a Szolokma elnevezés.

A bükkerdők borította, rejtett, szűk völgyben letelepedő székelyek voltak a falu alapítói.

Kezdetben erdőirtással foglalkoztak, majd a megtisztított területeken kialakították lakásépítéshez szükséges feltételeket.

A pápai tizedjegyzék már 1332-ben említi a települést Kusmund néven.

1332-ben már önálló egyházmegyeként szerepel.

1333-ban plébániatemploma van, papja ebben az évben 3 banálist fizet.

1334-ben 1 banálist.

1567-ben az összeírás alapján a falunak 308 lakósa volt.

1614-ben 70 családfőt írtak össze a faluban.

1850-ben 758 személy lakott a faluban.

1910-ben a lakosság létszáma 718 fő.

1941-ben 769-re emelkedett a faluban lakó személyek száma.

Az 1977-es népszámlálás az 575 lélekből 78 cigányt jegyez a faluban.

2002-ben a népszámlálás szerint a falu lakossága 423 főből állt.

423 főből senki se vallotta magát cigánynak Küsmödön habár a létszámuk a faluban ijesztően emelkedik.

A felújított házak látványa kellemes benyomást kelt az ide látogatóba.

2010-ben készült felvétel az épületről.

Az épület felújítva 2012-ben

A falu jelenleg közigazgatásilag Etédhez tartozik.

A gyakran áradásokat okozó Küsmöd patakában alig csordogál a víz.

Feltételezik, hogy a Küsmöd név a patakra utalva a „kis (küs) meder” szavakból származik.

A székelyföldi Küsmöd formailag megegyezik a Hernádba ömlő Szartosnak a jobb oldali Küsmöd nevezetű mellékvizével.

Küsmöd esetében is láthatjuk a víz és településnév azonosságágát. Általában víznevekből keletkeznek településnevek , majd később személynévvé is válhatnak.

Érdekes látvány a főúton Bereczki Zsigmond keramikus műemlék háza.

A ház 1858-ban épült.

1998-ban felújították az épületet.

2012-ben újból felújították.

Küsmödön úgy tartják, hogy tulajdonos az épület homlokzatára Bem tábornokot és saját

magát lóháton festette meg.

A Siklódra vezető út mentén a központban, egy magánház előtt látható a helyreállított, és kiegészített világháborús emlékmű együttes.

Visszaállították a község által 1940-ben állított országzászlótartót . A most visszaállított alapzat tartalmazza azt az eredeti faragott követ is, melyet a kollektív egyik épületének a küszöbében rejtettek el

A vissza állított országzászlótartó, benne a következő jelképekkel: A Magyar Korona, Nagymagyarország, és a „Hiszek egy..” sorai.

Három emléktábla is került az emlékműre:

1848-49-es emléktábla a Magyar Szabadságharc emlékére.

A Küsmőd lakosságát éltető emléktábla

Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? feliratú, a falu lakosságának református hitét hirdető emléktábla.

Az első világháborúban elhunyt küsmődiek felújított emlékműve.

A dombhajlatokra települt falu északi szélén, kiemelkedő dombon áll a tájban szépen elhelyezkedő középkori műemlék templom.

A papilak mellett az új épületben van a gyülekezeti terem, raktár, és a garázs.

A templom és a papilak között...

...festett tulipános gyalogkapu hív a templomhoz.

"Jöjjetek hozzám mindnyájan"

Fenyőfák árnyékában lépcsősor vezet a cinterembe.

Küsmöd temploma amely Szűz Mária tiszteletére volt szentelve és 1446-ban a pápától búcsúengedélyt kapott.

A középkorban katolikus falu a reformáció idején református lett a templommal együtt.

A domboldalt kőkerítés övezi.

Itt a kerítésen belül találjuk az 1747-ben épített fatornyot és a hajó-szentély térfűzésű gótikus templomot.

A cinteremben, a szentély délkeleti oldalától néhány méterre áll a fa harangláb. Fogarasi Sámuel, Varga György, és Kis János alkotása.

A haranglábban napjainkban két harang lakik.

Orbán Balázs a Székelyföld leírásában egy Zsigmond király korabeli harangról is ír, mely már nem létezik:

„oldalát király, királyné, szentek és jelképes alakok domborművei díszítették."

A harangok 1852-ből és 1924-ből valók.

1924-ben Kudzsiron öntött harang.

Az 1852-ben Segesváron öntött harang.

A harangláb eresze alatti gerendázaton körben e felirat olvasható: ARTIE SAM. FOGARASI SUMPTIB. G. D. SUS. POKAI 1747 DIE PRIM MAJI — ISTENNEK LEGYEN DICSŐSÉG KITŐL ADATOTT SEGITSÉG — SZ. G. DANIEL PRAEDIKÁTORSÁGÁBAN T. GY. OSKOLAME.BEN TOR. MAR. CURAT.SÁGÁBAN AEDILES GEOR. VARGA ET IOH. KIS SCULP. C. K.

A falunak már a XIV-ik században állt mai református temploma.
A hajó déli oldalát két támpillér három falmezőre osztja, a keleti szögletnél a diadalív vonalában ismét egy támpillér látható.

A középkorban már anyaegyház volt, a környék öt falujának közös istenháza állt a település magaslatán.

A XV-ik század közepén a templomot megújították, melyhez Hunyadi János nagyban hozzájárult.

A hajó északi falához egyetlen tám járul, ettől keletre egy később vágott szegmentíves ablaknyílás található.

A szentélyt és hajót közös nyeregtető fedi.

A déli oldalon az első falmező tagolatlan, a középsőben egy keskeny csúcsíves, belül karéjozott ablaknyílás.

Itt található a szemöldökgyámos déli kapuzat.

E kapuzat fölött kiugró faragott párkány húzódik, melyet fogsoros pártázat koronáz.
A "barbár középkor" művészi munkája, kiegészítve a XX. század villanyszerelőjének barbár munkájával.

Keretének lábazatos körte, és henger tagozata a metsződési pontokban áthatol egymáson.

A nyugati homlokzat falát csúcsíves kapuzat töri át, gazdagon tagolt bélletét vályúzatok közé fogott henger, illetve körtetag alkotja, a körtetag sokszögű, tulipános díszítésű lábazatról indul.

A szentélyt 1714-ből való, ma szürkére mázolt kazettás mennyezet fedi.

Az 1963-ban végzett renováláskor a szentély déli falában félköríves ülőfülkét találtak.

Szemöldökgyámos régi sekrestyeajtót tettek szabaddá a szentély északi falában.

A sokszögzáródású szentély északkeleti falban egyenes záródású szentségtartó fülke található, pálcatagos kereteléssel.

A szószék törzsén javítási évszámok láthatók: 1712, 1826, 1862.

A szószékkorona felirata:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE KÉSZITETTE IFJ ANTALFI ISTVÁN ÉS NEJE B. M. 1884.

A szentély keleti felében fakarzat áll az orgonával.

A nemzeti lobogó alatt a második világháború 10 küsmödi áldozatának emléktáblája.

Az 1836-os évszámú orgona.

Sajnos az orgona ma már nem müködik.

A szentély falain az egykori boltozattartó gyámkövek és a homlokívek helyei ma is jól kivehetők.

A nyugati falat teljes hosszában fakarzat foglalja el.

"ÍGY VOLT-ÍGY LESZ"
( Igy van - Hogy lesz ?)

az 1884-es renoválás idejéből tudunk a templom falképeiről, melyek a hajó déli falán, a diadalív közelében mészréteg alatt vannak.

A hagyomány a templom építését Hunyadi János nevéhez köti, és ferences rendház létezését feltételezi Küsmödön.

A hajó síkfedésű, mai, vakolt mennyezetét az 1731-ben készült festett kazettás mennyezet helyett készítették.

A padok díszítés nélkül szürkére vannak mázolva.

Kopjafás sírok a cinteremben.

"Hol sírjaink domborulnak, unokáink...... ?"
( A régi temető )

Régi és újabb sírkövek a küsmödi temetőben.

Több sírkő felirata csak félig olvasható !

Az új ravatalozó épülete.

Az elemi iskola. A felsőbb tagozatúak Etédre járnak, iskolabusszal.

Hasonló fényképfelvételt már sikerült több udvarhelyszéki faluban készítenem, és úgy nevezem, hogy

"a székely házak alkonya"

Antalfi István háza az Udvarkapunál.

Az épület 1888-ban épült.

Az épület homlokzatán emberfej alaku díszítőelemeket láthatunk.

A falu kulturális életének a központja a Művelődési Ház.

A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk nem tartoznak a Küsmöd völgyének sajátosságai közé.

Szászos jellegű kőből épített nagykapu.

"EZEN HÁZAT EZEN KAPUT ISTEN SEGEDELMÉVEL ÉPITTETE JAKABFI MIHÁLY ÉS NEJE ADAM ESZTER
1931-BEN MÁRCIUS 1E.
ÁLDOT AZ ISTEN SZET NEVE"

Faragott székely nagykaput nem láttam a faluban

Ma a kiskapuk a jellemzőek a faluban. Szinte minden portán ilyen van.

Küsmödi gyalogkapu

A kapuk egyszerűek, kevés díszítő elemet tartalmaznak.

Öreg székely ház gyalogkapuval.

Itt már sajnos hiányzik a a galambdúc és a hajdani zsindelyfedél.

Szinte minden kiskapunál megfigyelhetjük a kapu zábéjának ráklábazását.

Belépünk az udvarra, a Trabanttól a kutyáig minden látható.

Küsmöd a székelyföldi falvak mondhatni jellegzetes életét éli, elszigeteltségének köszönhetően a javarészt a történelem viharai is kikerülték.

A falu lakói általában növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak.

A falunak jelentős mezőgazdasági területe van, de lassan mindenki azt mondja, csak azért, hogy a vadállatoknak legyen mit enni, nem érdemes a földet megművelni.