Az arany erdélyi kitermelése és a verespataki bányászat a vaskorszakra vezethető vissza. Hérodotosz, a nagy
görög történetíró megjegyzi, hogy a szkíta-agathürszoszok és geto-dákok az első
lakói ezeknek a területeknek, akik aranyat és ezüstöt mostak a Maros és Aranyos
folyókból.
Az Erdélyi-középhegységben a római kori bányászat
nyomait nemcsak a régészeti munka, hanem az utolsó száz év
bányászati tevékenysége is bizonyítja. A felderített római bányászati emlékek
bizonyítják mindezt. A rómaiak 166 évig rendelkeztek az Erdélyi-középhegység
aranybányáival.
Elindulunk hogy a "fényképezőgép szemszögéből" nézzük meg Verespatakot.
Az út két oldalán dombok, hegyek, nagy lombhullató erdők
egy-egy fenyőcsoporttal fűszerezve, a magasabb részeken kevert lombú
erdősségek. Igazi erdélyi táj.
A házak a román hegyi településekre jellemző módon teljesen
elszórtan, rendszertelenül állnak.
Frissen aszfaltozott úton haladunk fel a
hegyek között fekvő hajdani kisvárosba Verespatakra.
Az első érdekes épület a verespataki görög-katolikus műemlék templom.
Verespatak első történelmi említése 131-ból származik, akkor a település az Alburnus Maior nevet viselte.
Ódon megkopott régi magyar polgári házak látványa fogadott az egykori virágzó bányavárosban.
A
bányászatnak köszönhetően a település folyamatosan fejlődött, takaros kisvárossá vált,
központtal, kövezett, kivilágított utcákkal.
A verespataki Polgármesteri hivatal felújított épülete.
Verespatak főterére érkezve mindjárt egy teljesen felújított műemlék házat
pillantottunk meg
Itt a Roşia Montana Gold Corporation cég egy múzeumot
rendezett be az arany kitermeléséről.
Verespatakon 1970-ig csak föld alatti kitermelés folyt.
1984-től 2006-ig, a bánya bezárásáig a bányászat kizárólag felszíni fejtéssel történt.
Körös-körül régi kétszintes polgárházak, a bányászat hatására megtelepülő értelmiségiek volt lakásai.
Néhány házat lefóliázva találtunk, a fóliákra a
Rosia Montana Gold Corporation nevű bányatársaság tevékenységét népszerűsítő feliratokat helyeztek.
A helyiek szerint az aranybányászat virágkorában:
„Itt ezen a téren régen, tizenhét kocsma és egy halom bordélyház
működött .”
A "Bányászat jövője" szakszervezet székhelye.
Elhaladunk a romjaiban is impozáns hajdani református parókia épülete előtt.
Lefényképezzük, mert jövőre talán már nem lesz itt, a ház bármelyik pillanatban összedőlhet.
Az
Unitárius Egyház megalakulásakor már 1568-ban a jelenlegi templom helyén, egy fából épült templom állt.
A fatemplomot 1784-ben a Horea
Cloşca és Crişan vezette felkeléskor felégetik.
Az
erdélyi unitárius templomok jellegzetes stílusában, 1796-ban
befejezik a jelenlegi templom építését.
Orgonája
1862-ből való.
A templom értékes belső bútorzattal rendelkezik.
A harangot Kolozsváron öntötték 1863-ban.
1938-as
adatok szerint Verespatakon 263 unitárius lélek volt nyilvántartva. Jelenleg 14 lélekből áll a
gyülekezet.
A toronyból jól láthatóak a település központjának épületei.
Verespataki városnézésünk a római katolikus templommal folytatjuk.
1763-ban Mária Terézia elrendeli, hogy Verespatak helyi káplánt kapjon.
A kincstár anyagi segítségéből és közadakozásból épült 1783-ban az első katolikus templom Verespatakon .
A
Horea féle felkelés során a templomot erősen megrongálják és kifosztják, de a hívek hamarosan újra felépítik templomukat.
Az új templom, sokáig nem tudott ellenállni az idők viszontagságainak, be
kellett zárni és hamarosan lebontani.
A jelenlegi templomot, mint az elsőt is, a temetőben építették fel. Fogarasy Mihály püspök
szentelte fel az új templomot Szent László magyar király tiszteletére 1867.
szeptember 10-én.
Ma még
mindig százas nagyságrendben élnek Verespatakon katolikusok, de már többnyire
nem tudnak magyarul.
A templom előtt néhány sír, mindenhol magyar nevek!
Köbe véset bizonyítékok arra, hogy valaha ez a település magyar volt.
Moldován Lajos (1844-1899) gyógyszerész síremléke.
A síremlék rozsdamarta kovácsoltvas kerítése igazi mestermunka.
Csupa magyar felirat mindenfelé.
Azt mondják Verespatakon, hogy „ma temetőben minden
halottnak ára van."
A templomot megtekinteni és a toronyba feljutni sajnos nem volt lehetőségünk.
Utólag szerzett ismereteim szerint a toronyban két hatalmas, magyar feliratokat viselő harang lakik.
A katolikus templomtól is jó a kilátás a település épületeire.
2012 augusztusában a hetedik kiadását szervezték a verespataki Széna Fesztiválnak.
Folyamatosan érkeznek a résztvevők a Széna fesztiválra.
Az ötnapos rendezvény fő témája, a környezet és műemlékvédelem.
Megfelelő hatósági védelem biztosításával, ugyanakkor a résztvevők részeseivé válnak a kisebbségi létből és a kapzsiságon alapuló gazdasági kizsákmányolásból adódó sajátos problémák megoldáskeresésének.
A katolikus templomtól keskeny utcákon haladunk tovább a református templom irányába.
A németek és az olaszok a XIII-XX. század folyamán különböző
időpontokban voltak jelen a térségben. Ez a jelenség számos egyedi jelleget
kölcsönzött a településnek, vallási és építészeti téren egyaránt.
A XIX. században Verespatakon magyar és német nyelvű iskolák működtek.
A magyar iskola műemlék épülete.
Számozott fehér színű felújított házak.
A Henes ház a bánya projektben a 409-es számot viseli.
A "Gold" már
megvásárolta a település házainak felét. A kitermelés megkezdése előtt meg
kellene vásárolnia az összeset.
A református egyház keletkezésének ideje Verespatakon az 1650 -es évekre tehető, de csak a 19. század derekán fejlődik oda, hogy felmerül a templom építésének kérdése.
A ma
is álló református templom 1847-ben épült, tehát átvészelte az 1849-es tragikus
napokat.
A
templom kőből és téglából épült, hossza 16 m, szélessége 8 m, a torony
magassága 25 m.
2013 március 30-án bezártak újra egy magyar református templomot Erdélyben, Verespatakon!
2013 március 30-án bezártak újra egy magyar református templomot Erdélyben, Verespatakon!
A településen fokozott biztonsági intézkedéseknek lehettünk a tanúi.
Az autónk hargitai rendszáma nem szerepelt a rendőrségi listán, így mint "nem kívánatos személyek" kénytelenek voltunk visszafordulni.
A bányaprojekt terve már a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött, amely az eddigi legnagyobb civil mozgalmat szülte Romániában.
A MENTSÉTEK MEG VERESPATAKOT kampánynak szüksége volt egy közvetítő fórumra, és egy fesztivál kiváló alkalomnak ígérkezett.
Így született meg Verespatakon a Széna Fesztivál.
Az RMGC tervei szerint óriási krátereket robbantanának az osztrák-magyar monarchia idején virágzó, de mára meglehetősen elszegényedett Verespatak helyén és környékén.
Európa
legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájában, ciános
technológiával mosnák ki az ércből az aranyat.
A Gabriel Resources Rt. – amely a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája, eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, de kifejezetten a verespataki bányaterv kedvéért hozták létre.
A
bányaprojekt ellen felemelték már szavukat és állást foglaltak a történelmi
egyházak, a Román Tudományos Akadémia, több mint 1000 tudós és kutató a világ
minden részéről.
Számos
romániai és külföldi civil szervezet és magánember, a határon átnyúló környezeti hatások kockázata miatt ellenzi a projekt megvalósulását.
Feltételezik, hogy képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre
kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.
Városnéző sétánk végén ellátogatunk a Fenyves tóhoz.
2007-ben a piactértől a tóig vezető utat leaszfaltozták.
A Fenyves-tó Verespatak egyik völgyében fekszik, 850 méteres tengerszint feletti magasságon. Azt mondják, hogy a tó gátja Mária Terézia rendeletére épült.
A tó területe közel 0,8 hektár, a gátat agyagból, földből és kőből építették, legnagyobb mélysége 4 m.
A gátról remek kilátás nyílik Verespatakra,...
... és a települést körülvevő hegyekre.
Rövidesen valószínű, eldől az aranyat rejtő hegyek és sziklák sorsa.
"Verespatak" megy, a "Gold" jön !
A Kanadában alapított Gabriel Resources (GR) Ltd.
1997-ben kötött koncessziós szerződést a román állammal, melynek értelmében
nevetséges áron, 3 millió dollárért szerezte meg a mintegy 300 tonnára becsült
arany és 1600 tonna ezüst kitermelési jogát.
"A térséget tanulmányozó szakemberek szerint, egy korszerű
bányaterv jelenti az egyetlen életképes megoldást a verespataki kulturális
örökség megóvásához. Verespatak esetét nagyon nagy felelősséggel kell kezelni,
de ugyanakkor előítéletek és túlzott szubjektivizmus nélkül is."
"Ha a befektető megvalósítja a kitűzött céljait, e
gyönyörű tájak eltűnnek. Itt 6-7 év múlva, maximum 10 év múlva egy hatalmas
gödör lesz, tele maradványvizekkel, amelyek az egész Nyugati-Kárpátok területét szennyezni fogják"
Az érvek és ellenérvek sokasága megszámlálhatatlan. A színpadon zajlik a nagyközönségnek megrendezett küzdelem. A" bábokat" láthatatlan idegen kezek mozgatják, idegen érdekekért.
Nézem az előadást, és eszembe jut Inotainé Bonifert Mária Peruról írt útikőnyve:
AZ ARANYRÖG TETEJÉN ÜLDÖGÉLŐ KOLDUS
(Kattintással megnézhető a Katalin tárna.)