A
Nagy-Küküllő bal partján, Székelyudvarhelytől 23 kilométerre található egy székely falu: Kisgalambfalva.
"A Kereszturtól negyed órára fekvő Bethfalván felül
a völgy csakhamar összeszorul s azon hegyszorosok egyikébe értünk, melyek
hadtani szempontból oly jelentékenyek s milyek a székelyföldön minden nyomon
találtatnak, s éppen hadtani tekintetek telepitheték a székelyt ezen kopár és
terméketlen vidékekre…."
(Orbán Balázs)
"…Az emlitettem kis-galambfalvi hegyszorosban a Küküllő völgye annyira összeszorul, hogy a folyamnak és utnak alig marad ott egy kis szüken kimért helye."
(Orbán Balázs)
" Mind két oldalról meredek, csaknem függélyesen emelkedő hegyoldalok határolják, és pedig a jobbparton a Várkapuszáda nevü hegynek Nagy-Mál nevü hegyfoka,..."
(Orbán Balázs)
"...a balparton a Galathtetőnek meredeken le szelt oldala."
(Orbán Balázs)
"E
hegyszoros torkolatjánál, a folyam balpartján fekszik Kis-Galambfalva. Ez
egy csekély terjedelmü területen fekvő népes falucska, mely 1830-ban egészen
leégvén, nagyon szabályszerüen épült-fel és pedig részint a tüzmentesség
tekintetéből, részint mert e faluban sok a kőműves (épitész); a házak mind
kőből épültek cserépfedélre. Mennyire óhajtandó lenne, hogy e példát székely
atyánkfiai másutt is kövessék, mi legbiztosabb ellenszere lenne az oly gyakori
égéseknek!"
(Orbán Balázs)
Székelyudvarhelyről a 137-es megyei úton érkezünk Kisgalambfalvára.
(A tábla szerint egy keveset előre, utána balra kanyarodunk?)
(A tábla szerint egy keveset előre, utána balra kanyarodunk?)
Kisgalambfalva nem hivatalos falutáblája.
A főútról betonhídon keresztül vezet az út a faluba.
A falu elején a volt termelő szövetkezet hídmérlege.
Az épületen látható "PISZKE PAPIR" zászló nem mezőgazdasági tevékenységre utal.
Az 1968-as közigazgatási átszervezéskor a falut Bögöz községhez csatolták.
A falu a 2 kilométer
távolságra fekvő Nagygalambfalva községközponthoz tartozik.
A falu központjában látható, az 1798-ban újjáépült református templom.
Középkori település tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek.
Az 1802-ben épült torony, magassága 37 méter.
A négyszögletű, három szintes templomtorony,...
A négyszögletű, három szintes templomtorony,...
... bádogtetővel fedett toronysisakkal.
1660 körül egy kis kápolnát említenek a településen.
Az első templom a XVII. században épülhetett de 1661-es török pusztításkor megrongálódott.
1666-ban a templom javításának szükségességét sürgetik,
„látván annak pusztulását."
1674-ben a kisgalambfalviak vonakodnak, hogy a nagygalambfalvi templom javításához hozzájáruljanak.
A mai templom alapterülete 175 négyzetméter.
Hosszúsága 17,5 méter szélessége 10 méter magassága 11 méter.
A szószék korona 1805-ben készült Segesváron.
A szószékkorona külső felirata „Néhai Felszegi Tamás
fiai, a feleségükkel együtt. Anno 1805 A.J.F. Schesburgienzinsis”.
A szószékkorona belső felirata: „Isten dicsőségére, ezt a koronát csináltatták négy testvérek U. Mint Tisztelt ez: SZ. Újfalusi Felszegi Sándor, Sámuel, János és Lajos Uraimék, a maguk költségén”.
A templom mennyezete, szürkére festett kazettás deszka mennyezet.
Az 1790-es tűzvészre emlékeztet a mennyezet festett kazettájának felirata: „Ez a mennyezet épetetett az eklézsija költségén W. Sándor Gergely papságában, anno 1798. A Magassagosnak dicsőséges székei eleitől fogva volt a mi szenthajlékunknak helye. Jerem. 17. r. 12. vers. Templom torony-harang mennyezettel egybe elegett volt 1790-be.”
A 8 változatú 4 oktávos orgona pontos építési ideje ismeretlen.
Belső felirata szerint: „Ez az orgona újítatott Mátisfalvi Szőcs
Sámuel álltal 1887-ben.”
Az orgona jelenleg nem működik.
Az orgona karzat mellvédjén az 1881- es évszám látható.
Az Úr asztala.
A Budapestre került kisgalambfalvi, Albert Ferenc 1942-ben címeres nemzeti lobogót ajándékozott szülőfalujának.
A zászló felirata:
" Felszabadulásunk emlékére. Büszkén lobogj, hirdesd a magyar feltámadást. 1940 szeptember.
Albert Ferenc és családja ajándéka."
"HA ISTEN VELÜNK KICSODA ELLENÜNK"
A toronyban lévő, 1798-ban, a segesvári Tellman Mihály által öntött harang 1879. január 24-én elhasadt.
A felirata szerint: „A K.galambfalvi ev. ref. Ekklézsia újra öntette saját költségén 1884 július havában, harangöntő Segesvari Machen Mihály álltal”.
A régi toronygomb
(A toronygomb belül üres, s rendszerint fém kazettába vagy tokba zárt értékes kortörténeti dokumentumokat, tárgyakat tartalmaz a templom, vagy a torony építésének vagy renoválásának idejéből.)
Napjainkban a toronyban 2 harang lakik.
A kisebbik 133 kg-os harangot a világháborúban elesett, és eltűnt kisgalambfalviak emlékére,...
...1924-ben öntötték Nagyszebenben.
A 317 kg-os Nagy harangot 1932-ben öntötte Klein Oszkár Kudzsiron.
A templomkert faragott székely gyalogkapuja.
A szájhagyomány szerint régen a Rez tetőn egy várban lakott egy neves úr, akinek volt egy fia.
Ez a fiú a Galat tetején álló vár urának lányába lett szerelmes.
A fiatalok valahányszor találkoztak, becézték egymást:
"kisgalambom"-nak szólította a fiu a lányt, "nagygalambomnak" szólította a leány a fiút.
Később a fiú faluját Nagygalambfalvának,...
A kisgalambfalvi általános iskola.
Vékás Domokos nevét viseli.
Vékás
Domokos (1926-1995) Kisgalambfalván született.
Magyarországot több külföldi követségen képviselte.
Ő volt az utolsó magyar konzul Kolozsváron, amikor megszüntették a magyar konzulátust.
2009-ben falutalálkozót szerveztek és ünnepélyesen felavatták az új sportcsarnokot.
A létesítmény megvan csak céljának megfelelően használni kell.
A faluban 2012 szeptemberében avatták fel a korszerűsített és felújított kultúrházat.
A színpad és a nézőtér padlózatát kicserélték, korszerűsítették az elektromos hálózatot, fűtésrendszert módosítottak, elkészült a kerítés.
Az épület ad otthont az ekhós szekér nyomában elnevezésű színjátszó fesztiválnak is.
Mint minden faluban itt is van Bár és Vegyes üzlet.
A templom előtti kicsi térség az emlékezés és az emlékeztetés helye.
Itt áll a hősi emlékmű a két világháború kisgalambfalvi halottainak neveivel.
Eredetileg az országzászló talapzata volt, a négyéves “magyar világ” idején épült.
Eredetileg az országzászló talapzata volt, a négyéves “magyar világ” idején épült.
Egy Bajza József-idézet
"Nyugosznak ők, a hős fiak, dúló csaták után."
(Kisgalambfalva felnőtt férfilakosa közül minden ötödik meghalt az első világháborús frontokon.)
A második világháború kisgalambfalvi hősi halottai.
24 hősi halott a falu 700 lakosából.
Itt áll a Millenniumi emlékkő is, ezzel a felirattal:
“Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896.”
Az 1100 éves fordulón hozzátoldották az 1996-os évszámot.
1896-ban állították a falu bejáratánál.
Az első világháború után a vasúton túli erdőbe, a Máloldalon rejtették el, de 1940-ben visszahelyezték eredeti helyére.
1944-ben behozták a faluba s az írásos felével letették a kultúrotthon udvarán levő klubhelyiség bejárata mellé.
Amikor a második világháborús emlékművet építették, akkor helyezték a mostani helyére.
“Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896.”
Az 1100 éves fordulón hozzátoldották az 1996-os évszámot.
1896-ban állították a falu bejáratánál.
Az első világháború után a vasúton túli erdőbe, a Máloldalon rejtették el, de 1940-ben visszahelyezték eredeti helyére.
1944-ben behozták a faluba s az írásos felével letették a kultúrotthon udvarán levő klubhelyiség bejárata mellé.
Amikor a második világháborús emlékművet építették, akkor helyezték a mostani helyére.
"Hol sírjaink domborulnak"
A kisgalambfalvi temető a Kertfőle határrészen.
Faragott sírkő a temetőben.
A 2012-ben épült kisgalambfalvi ravatalozó.
Itt egyforma végtisztességet kaphat mindenki.
A falu területe
ősidők óta lakott volt.
Határában számos őskori, római és népvándorlás kori lelet került elő.
A Várkapuszádán a hagyomány egykori erődöt tart számon.
A falutól délnyugatra a Galathtető nevű 764 méter magas hegycsúcson állt egykor Galath vára.
A népvándorláskori vár nyomai a hegyoldalon még megtalálhatók.
Feltételezik, hogy a viszonylag nagy alapterületű vár a székelyek egyik határvára volt.
A legenda szerint a tatárok elfoglalták, és a várpincébe hordták össze rablott kincseiket(Tatárvárnak is nevezték).
A mai falu a 13. században népesülhetett be.
1567-ben már 20 kaput írtak össze a faluban.
1614-ben 43 családfőt írtak össze.
1786-ban a tűzvész előtt a lakosság 182 fő.
1850-ben 797 lakója van a falunak.
1868-ban 670 fő a lakosság.
Az első világháború előtt 1910-ben 664 fő.
A második világháború kezdetekor 1941-ben 677-en laktak a faluban.
1992-ben már csak 471 fő a falu lakossága.
A falu neve írott forrásban először 1506-ból maradt fenn.
A falunév eredetét illetően feltételezik hogy az Ó Galam elferdítéséből származik, hisz a közelben volt Galam vagy Galambod vára.
Egy 1550-ből való perirat Kysgalambalwa alakban őrzi a falu nevét.
1567-es lófők adójegyzéke "Kwsgalabfalwán" formában írja.
1569-től említik az oklevelek a nevet "Kws-galambfalu" alakban.
A falu hivatalos neve Kisgalambfalva,...
...románul Porumbenii Mici, régebben a Golumba Mică nevet használták.
Településszerkezeti szempontból dombvidéki halmazfalu.
Hogyan alakult Kisgalambfalva építkezése az elmúlt századokban?
Tudnunk kell mi is történt a településen 1790-ben.
1790 június 2-án tűz ütött ki a falu belterületén.
Megsemmisültek az egyházi iratok.
Orbán Balázs leírása szerint a falu 1830-ban is leégett.
Ezek az események meghatározták a falu további szerkezeti felépítését.
A tűzesetek után a házakat csak kőből, és téglából építették.
A falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése az elmúlt évszázadban, a falu épületeiben is megmutatkozik.
A falu utcáit járva tapasztalhatjuk, hogy Kisgalambfalva egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.
A faluban szászos jellegű építkezés figyelhető meg.
A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.
A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk is, Kisgalambfalva sajátosságai közé sorolhatók.
A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlat időtálló, robusztos ingatlanok megalkotásához vezetett.
A régi kőkapu mellett megjelentek a sátortetős,...
... vagy nyeregtetős kockaházak.
A faluban láthatunk régi kontyolt tetős,...
...vagy csonka kontyolt tetős házakat.
A falusi hagyományos lakóépület állomány eredeti vagy átalakított formában még létezik.
Még őrzik a lakáshasználat és építészeti arculat generációk során kialakult hagyományát.
A csonkakonttyolt nyeregtetővel épült házak, oromfalain vakolatdíszek láthatók.
Még láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel.
A gazdálkodóudvart a csűr, illetve nagyméretű pajta zárja le.
A gazdasági épületek közül a csűr általában a telek végében, az utcai kapuval szemben van.
A székely falvak hagyományától eltérően itt a csűr is kőből épül.
Az új épületek is meghatározóak.
Nagyon fontos lenne, hogy beilleszkedjenek a faluképbe.
(A sakktáblán inkább játszani kellene.)
Megjelentek a székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős kockaházak.
...és romos házak is sokasodnak falvainkban.
Kisgalambfalva lakóközösségének évek óta gondot jelentenek a faluban, és a környéken lakó cigányok.
Helyi munkalehetőség kevés van a faluban.
Kisgalambfalvi panorámák.