2014. március 16., vasárnap

2014 Március 15 (Megemlékezések a Nagy-Küküllő mentén.)




Székelykeresztúr 2014 március 15.


Székelykeresztúr a kisvárosként, mezővárosként, avagy éppen a Székelyföld nyugati kapujaként emlegetett település
Erdélyben.


A székelykeresztúri önkormányzat, partnerségben a történelmi egyházakkal, 2014-ben is ünnepi rendezvénysorozatot tartott szombaton, március 15-én az 1848–1849-es szabadságharc kitörésének emlékére.


A Millecentenáriumi Emlékoszlop.


MC


Reggel 9 órakor zászlófelvonásra került sor a Millecentenáriumi Emlékoszlopnál.


A székely himnusszal  kezdődött a keresztúri megemlékező ünnepség, amelyet a "Polgári Fúvózenekar 1895 "adott elő.


Négy zászló emelkedett a magasba:
A város zászló.


A román állami zászló


A magyar nemzeti lobogó. 


A székely zászló.



A városközpontban több tíz érdeklődő vett részt a  Millecentenáriumi emlékműnél tartott zászlófelvonáson.


Március 15-én Petőfi Sándor szobránál 12 órától tiszteleg és ünnepel a város lakossága , akinek neve összeforrt a forradalommal, a szabadságharccal és Székelykeresztúrral.


A költő emlékére készített egészalakos bronzszobor Márkos András munkája, amelyet 1971-ben a főtéren állítottak fel.


A szabadságharc költője, Petőfi Sándor a keresztúri Gyárfás-kúriában tartózkodott élete utolsó éjszakáján. 


A ház falára 1928-ban tették a márvány emléktáblát a következő szöveggel:
 „Ebben a házban töltötte utolsó estéjét Petőfi Sándor 1849. július 30-án.” 



Az ünnepi megemlékezés a timafalvi temetőben folytatódott.


Délelőtt  tízkor került sor Petőfi Sándor legendai sírjának megkoszorúzására.


A székelykeresztúri temetőben Petőfinek "legendai sírja" áll. 


Hiába állapította meg pesti orvos szakértő, hogy az előbb titokban, majd 1902-ben ünnepélyesen újra eltemetett csontok nem lehetnek a költő földi maradványai.  


Keresztúr lakói a timafalvi temetőben sírkövet állítottak Petőfi nevével és a második temetés dátumával. 


Székelykeresztúron minden évben Március 15-én diákok vonulnak fel Petőfi Sándor legendai sírjához.


 Rövid történelmi ismertető után koszorúkat helyeznek el a síron. 


Petőfi Sándor
NEMZETI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!




Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!



Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!



Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok Istenére
Esküszünk
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!



A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!



Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok Istenére
Esküszünk
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)



De hát... ki tudja, hogy a költő valójában hol van eltemetve, kérdezném a Magyar Tudományos Akadémiát?

 

Ott essem el én, a harc mezején..., talán ez volt az utolsó gondolata.


Délelőtt 11 órakor az  unitárius és a református templomban  ünnepi istentiszteletek kezdődtek. 


A székelykeresztúri történelmi egyházak istentiszteleteit felvonulás követte.



Az unitárius templomtól indult el az ünneplő tömeg, majd a református templom közössége is csatlakozott az országzászlóval 


A menetoszlop megérkezett a városközpontba.


 Ezután a főtéren álló forradalmárok szobrainak megkoszorúzása következett.


A Petőfi-szobornál megkezdödött az ünnepi megemlékező műsor.


Székelykeresztúr polgármestere, és más hivatalos személyek mondtak ünnepi beszédeket.






Nagygalambfalva régen Udvarhelyszék, ma Hargita megye
egyik települése, a Nagy-Küküllö felső folyása mentén. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között fekszik. 


A község lakói minden évben Március 15-én megemlékeznek az 1848–1849-es szabadságharc kitörésének évfordulójáról.


A református templomtoronyra kitűzik a piros-fehér-zöld színű nemzeti lobogót.


Koszorút helyeznek el az első világháború áldozatainak turulmadaras emlékművénél.


A koszorúzás után ünnepi műsort tartottak a Feleki Miklós, Művelődési Házban. 





1506-ban a falu mellett levő fennsíkon összesereglettek a székelyek nemzeti gyűlésre, melyen az agyagfalvi konstituciót szerkesztették meg. Ugyanide hívta össze Berzenczey László kormánybiztos a székelységet 1848 okt. 16-ra, midőn a románok felkelése és a császári katonaságnak magatartása mutatták, hogy veszélyben forog nemcsak az új alkotmány, hanem maga a magyarság. 


Március 15-én itt Agyagfalván még a zászlóval is külön kiemelték a székelyek és a magyarok kisebbségi helyzetét.


Az ünnepi rendezvény  istentisztelettel kezdődött az agyagfalvi református templomban. 


Koszorúzás az emlékműnél. 


Hivatalos személyek tartottak ünnepi beszédet.






Az agyagfalvi rétet Orbán Balázs a székelyek Rákosmezejének nevezte.


1848-ban legalább 60000-re becsülték a jelenlevők számát, kiknek nagy része fel volt fegyverezve, hogy régi szokás szerint, azonnal harcba mehessen.


Hol vagytok székelyek ?


Petőfi még reménykedett amikor ezt írta.
"Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér."





Székelyudvarhely 2014 Március 15. 


Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal késő délutánra szervezte.


Művelődési Ház nagyteremében telt ház előtt adott koncertet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a Hagyományőrző Huszáregylet, Haáz Sándor vezényletével.


 A szervezők  fáklyákat, magyar, illetve székely zászlócskákat osztottak a részvevőknek. 




 


A Művelődési Háztól több ezer ember vonult a Márton Áron térre, a szervezőktől kapott égő fáklyákkal zászlócskákkal 














  

A megemlékezésen  közreműködtek a székely vörös darabontok.






A megemlékezés Márton Áron téren lezajlott része este fél nyolckor kezdődött. 



A részvevők a téren elénekelték a magyar himnuszt az Alla Breve és a Balázs Ferenc vegyeskarok, a Székely Dalegylet, illetve a Dr. Pál Gyula Nyugdíjas Kórus vezetésével. 




  

 A történelmi egyházak képviseletében Gede Ildikó református lelkész, Mátyás Károly főesperes-plébános, illetve Kedei Mózes unitárius lelkész imáját és áldását hallhatták az egybegyűltek.







Az ünnepségen Bunta Levente polgármester köszöntő szavait Benedek Árpád Csaba alpolgármester tolmácsolta: a szabadság, a jogok és az identitás, illetve az önrendelkezés érdekében való összefogás szükségességét hangsúlyozta


 Verestóy Attila, RMDSZ-szenátor  ünnepi beszéde következett.


A jelenlévők  meghallgatták Orbán Viktor üzenetét Szentgyörgyi Zoltán, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatájának tolmácsolásában.


Victor Ponta üzenete Magyarország és Románia közös útjáról és céljairól, illetve a konfliktusok mulandóságáról is szólt.



A beszédeket a Tamási Áron Gimnázium IV. osztályos tanulóinak Udvarhely tavasza című műsora követte. 


A műsort koszorúzás zárta 






Az ünneplő tömeg jó része a hirtelen feltámadt szél és eső miatt gyorsan távozott a Márton Áron térről.