Tavasz az Őszben, Székelyudvarhelyen

Néhány éve hallottuk, hogy Kolozsváron augusztus végén, szeptember elején újra kivirágoznak a vadgesztenyefák.

2014 szeptember 12,  Székelyudvarhelyen  is kivirágoztak másodszor a vadgesztenyefák.

Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű  magasra is megnövő, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája.

 Hosszú, meleg napsütéses ősz lesz mondják egyesek, de utána kemény tél következik.

Mások a globális felmelegedés számlájára írják ezt a jelenséget, azzal magyarázva, hogy a mediterán behatás terjed északi irányba.

Most szeptember elején újra hajt a vadgesztenye. Lombjuk már nincsen, egy-két gesztenye, érés előtt, és ott vannak a virágok. 

Most egyszerre virágzik és érik a vadgesztenye, de mi az oka.  

Az amúgy szép jelenség – Tavasz az Őszben, de talán túl prózainak és kiábrándítónak tűnik a magyarázat. 

Óriási fák parányi réme, egy mindössze 7-9 mm szárnyfesztávolságú lepke, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) támadta meg a gesztenyefákat.

Ez egy monofág lepkefaj, amelynek egyetlen tápnövénye a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum).

A vadgesztenyelevél-aknázómolyt a makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban és valószínűleg Észak-Amerikából került Európába. 

Azóta folyamatosan terjed nyugat és észak felé

Romániában először 1998-ban Temesváron jelent meg. 

A fertőzés fokozatosan terjedt Nagyváradon, Kolozsváron, Nagybányán, Craiova-n, Iasi-ban,  és Bukarestben is.

A székelyudvarhelyi gesztenyevirágzás a román média érdeklődését is felkeltette.

Elhangzott a kérdés: "Ősz vagy tavasz van Székelyudvarhelyen?"

Így készül a makró felvétel a riporthoz.

A felvételkor a jó riporter nem csak a mikrofont de az ágat is tudja fogni.

A méhek is örömmel látják a "Tavaszi" virágzást.

 Az aknázómoly fertőzöttség különösen a városi faállományokat sújtja, melyek az egyre melegebb nyarakat és a fokozódó légszennyezettséget is nehezen bírják.

 E különös életmódú állat nem kívülről eszi a lombot, mint azt megannyi más, nagyobb méretű molylepkefaj hernyója teszi.

A molylepkének a folt belsejében mocorgó hernyója a felelős mindenért: a foltok megjelenéséért, a levelek elszáradásáért és lehullásáért egyaránt.

Belerágja magát a levél belsejébe. Ott aztán úgy rágja ki a levél középső, asszimiláló szöveteit, hogy közben a levél színén és fonákán levő bőrszövetet érintetlenül hagyja.

A több éven át tartó korai lombvesztés miatt a fák legyengülnek, ez a fák koronáinak redukálódását eredményezi. Másik mellékhatása, hogy a fák károsítása őszi másodvirágzást vált ki.

A vadgesztenye gyógynövényként is ismert, mivel magja és kérge különféle hatóanyagokat tartalmaz, s kiegészítő kezelésként egyaránt hatásos a vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén.

A vadgesztenye fehéres sárga színű, finomszerkezetű, puha, hajlékony fáját a műbútorasztalosok, faesztergályosok szívesen használják, mert hasadásra, repedésre nem hajlamos, és könnyen faragható.

Nagyobb térképre váltás