Néhány
éve hallottuk, hogy Kolozsváron augusztus végén, szeptember elején újra kivirágoznak a vadgesztenyefák.
2014 szeptember 12, Székelyudvarhelyen is kivirágoztak
másodszor a vadgesztenyefák.
Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű magasra is megnövő, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája.
Hosszú, meleg napsütéses ősz lesz mondják egyesek, de utána kemény tél következik.
Mások a globális felmelegedés számlájára írják ezt a jelenséget, azzal magyarázva, hogy a mediterán behatás terjed északi irányba.
Most szeptember elején újra hajt a vadgesztenye.
Lombjuk már nincsen, egy-két gesztenye, érés előtt, és ott vannak a virágok.
Most egyszerre virágzik és érik a vadgesztenye, de mi az oka.
Az
amúgy szép jelenség – Tavasz az Őszben, de talán túl prózainak és kiábrándítónak
tűnik a magyarázat.
Óriási
fák parányi réme, egy
mindössze 7-9 mm szárnyfesztávolságú lepke, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria
ohridella) támadta meg a gesztenyefákat.
Ez egy monofág lepkefaj, amelynek egyetlen tápnövénye a
vadgesztenye (Aesculus hippocastanum).
A vadgesztenyelevél-aknázómolyt a
makedóniai Ohridi-tó mellől írták le 1986-ban és valószínűleg Észak-Amerikából
került Európába.
Azóta
folyamatosan terjed nyugat és észak felé
Romániában
először 1998-ban Temesváron jelent meg.
A fertőzés fokozatosan terjedt Nagyváradon, Kolozsváron, Nagybányán, Craiova-n, Iasi-ban, és Bukarestben is.
A székelyudvarhelyi gesztenyevirágzás a román média érdeklődését is felkeltette.
Elhangzott a kérdés: "Ősz vagy tavasz van Székelyudvarhelyen?"
Így készül a makró felvétel a riporthoz.
A felvételkor a jó riporter nem csak a mikrofont de az ágat is tudja fogni.
A méhek is örömmel látják a "Tavaszi" virágzást.
Az aknázómoly fertőzöttség különösen a városi faállományokat sújtja, melyek az egyre melegebb nyarakat és a fokozódó légszennyezettséget is nehezen bírják.
A molylepkének a folt belsejében mocorgó hernyója a felelős mindenért: a foltok megjelenéséért, a levelek elszáradásáért és lehullásáért egyaránt.
Belerágja
magát a levél belsejébe. Ott aztán úgy rágja ki a levél középső, asszimiláló
szöveteit, hogy közben a levél színén és fonákán levő bőrszövetet érintetlenül
hagyja.
A több
éven át tartó korai lombvesztés miatt a fák legyengülnek, ez a fák koronáinak
redukálódását eredményezi. Másik mellékhatása, hogy a fák károsítása őszi
másodvirágzást vált ki.
A vadgesztenye gyógynövényként is ismert, mivel magja és kérge különféle hatóanyagokat tartalmaz, s kiegészítő kezelésként egyaránt hatásos a vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén.
A vadgesztenye fehéres sárga színű, finomszerkezetű, puha, hajlékony fáját a műbútorasztalosok, faesztergályosok szívesen használják, mert hasadásra, repedésre nem hajlamos, és könnyen faragható.