„Szt.-Mártonnak
Homorodon tuli részét Bükk-Szt.-Mártonnak vagy egyszerüen Bükkfalvának is
hivják, mivel régen a felette lévő hegyet nagy bükkerdő koronázta….
…Bükkfalva felett van a Biró család sirboltja, és a völgyben
lenn a nagy malom közelében némi sánczok, mit Tatárszállásnak neveznek.
Mondják, hogy itt volt a tatárok erőditett táborhelye, s mutatják a gödröt,
hova a legyilkoltakat behantolták.”
(Orbán Balázs)
Székelyudvarhely irányából érkezve, Homoródszentmárton és Recsenyéd között az út bal oldalán egy kis tábla jelzi, hogy ha balra fordulunk Bükkfalvára érkezünk.
Az aszfalt utat elhagyva a földút először áthalad a Nagy-Homoród hídján
A régi malom mellett haladunk el.
Bükkfalvát, sokáig a ma romos állapotában árválkodó malom miatt keresték fel a gazdák.
Ma csak egy tábla hírdeti, hogy itt müködött régen az ERZSÉBET malom.
Híresen jól őröltek ebben a malomban, míg jelentős gabonatermelés volt a Homoród völgyében.
A kereskedelemben kapható importliszttel és gyári kenyérrel, a malom sorsa megpecsételődött.
Bükkfalva a tizenkét faluból álló Homoródszentmárton legkisebb települése.
Valójában a tizenharmadik település lehetne, hiszen a környékbeliek különállóként tartják számon.
Napjainkban Bükkfalva, Homoródszentmárton tartozéktelepülése.
1898-ban már Bükkfalva a település neve.
Az 1903-as katonai térképen egy malom és 15 lakóépület van feltüntetve.
1906-ban Bükfala néven szerepel a helyiségnév tárban.
Udvarhely vármegye térképen 1918-ban is szerepel.
A település Homoródszentmártontól dél-keletre a Nagy-Homoród bal partján az ártér és a terasz között helyezkedik el.
Magas kőkapuk és kőkerítések is láthatóak a faluban
A szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult
házépítési gyakorlat Bükkfalván is jelentkezik.
A kőkerítés túloldalán hagyományos székely gazdaság.
Omladozó kőből épített gazdasági épület.
Bükkfalva a legősibb része Homoródszentmártonnak.
Ma 12 ház alkotja a kistelepülést.
6-7 házban mindig laknak
Több épületben csak ideiglenesen laknak
Itt nem csak az ég, de a ház
fala is kék.
fala is kék.
A felújított épületeket hétvégi háznak használják
Hagyományos tornácos székely ház.
Tájidegen stílusú faépület.
Székely nagykapu.
Felújított tornácos ház.
Szentmártonban 1977 körül már volt elektromos áram.
Bükkfalvára csak 1999-ben vezették be a villanyt.
Gyertya, és lámpafénynél éltek és dolgoztak, akik itt maradtak a XX. század végén.
Az utóbbi évtizedekben Bükkfalva is a vészes elnéptelenedés útjára lépett
Múzeumház Bükkfalván, a Múlt Idők Háza.
Ez az első ilyen jellegű létesítmény a két Homoród között.
A portán a százötven évesnél idősebb ház mellett, a csűr és a kiállítótérré alakított fásszín, őrzi az letűnt idők emlékét.
Új székely faragott gyalogkapu, és kerítés.
Két személy találkozása a település utcáján már eseménynek számít.
Magányosan mindenhol nehéz az élet.
"A domboldalon áll egy régi kunyhó.....
...Pókháló van már az ablakon."
Bükkfalván található, a 2008-ban alapított Román Viktor szoborpark.
Román Viktor (1937–1995) homoródszentmártoni származású szobrász.
Tudnunk kell, hogy a XX. század második felében a kortárs európai szobrászat élvonalának egyik reprezentatív személyisége volt.
A tizenkét munkából álló szoborpark egyfajta keresztmetszetét adja Román Viktor alkotói pályájának.
Franciaországba áttelepedett alkotóként mindvégig ragaszkodott itthoni környezetéhez, népéhez, és Erdélyhez.
A szülőföldjéhez való ragaszkodás és a hely szelleme ihlette szobrai közül a parkban a Saron harangja, Attila szekere, Egyensúly, Kárpátok kapuja, Kárpátok kútja szobrok másolatait láthatjuk.
Párizs mellett Saron-sur-Aube-ban telepedett le, amely szülőfalujára emlékeztette.
Román Viktor néhány alkotása Európa különböző városainak köztereit díszíti.
Ezeket az Európában népszerű szobrokat az itthoni közönség kevésbé ismeri.
Édesapja földműves és mészáros volt a faluban.
A Bika és ....
...az Eke...
...című szobrok is ezekre, a gyermekkori benyomásokra utalnak.
Élete folyamán főleg a szekerekkel foglalkozott.
Nyolcéves korában is legelőszőr egy szekeret faragott,...
...és az Attila szekere volt az utolsó munkája.
Itt láthatóak, a Kidőlt fa.
Modern idők asszonya.
Anya és gyermeke.
Égi Egyensúly.
Saron harangja, 1990 bronz.
A Kárpátok kútjánál.
Alkotó munkájával számottevő sikereket ért el, s a jelenkori európai szobrászat élvonalába emelkedett.
Kiméra.
A Kárpátok kapuja.
Az absztrakt és az ábrázoló szobrászat határmezsgyéjén mozgó alkotások jól harmonizálnak a természetes környezettel.
Éva.
Sárkány, 1968.
A parkban egy emlékszoba is megtekinthető.
A családi bútorokkal berendezett szoba.
Román Viktor 1995-ben rövid betegség után váratlanul halt meg.
Saron-sur-Aube-ban temették el.
Sírján saját alkotása, a La Victoire (Győzelem) emelkedik.
Sírján saját alkotása, a La Victoire (Győzelem) emelkedik.
Függőleges lovak
Román Viktornak
Mikor tomporára roggyan a ló
s két mellső lába mint a szolgáló
kutyáké tört csűddel szinte
ujjat növesztő patákkal csügg alá
s a nyak egyetlen nyerítéssé nyúlva
majdnem lóhossznyira nő
aránytalanul kicsire zsugorodik
az amúgy is aránytalan fej
az üreggé válás döbbenetével
dudorítja a szemet a szemgödör
mikor hályoggá sűrűsödik az ég
torokba csusszan a nyelv
s tehetetlen súlya alatt
heréi szétrobbannak
Ó a függőleges lovak fájdalmánál
nagyobb csak a tíz ujjbegyben
feszülő lehet mely tárgyilagosan
s hangtalan szoborrá gyúrja
a rettenetet
1967
(Kányádi Sándor verse)
Panorámák
(Román Viktor szoborpark)
„szobrászatban egyik legfontosabb tényező a fény. Egy szobrot teljesen tönkre lehet tenni azzal, hogy rossz helyre állítjuk. A térben való helyéről van szó, de a ráeső fényről is. Ahhoz, hogy egy szobor a fényt felvegye, az kell, hogy a fény benne legyen. A fény nem csak a nap fénye. Egy szobornak főleg belső megvilágításra van szüksége. A fénynek a szoborban kell lennie. Azután ennek harmóniában kell lennie a nappal. Úgy érzem, hogy egy szobor legjobb helye a napon van, ég és föld között."
(Román Viktor)