Sándortelke Udvarhelyszék legkisebb települései közé sorolható . Felsőboldogfalva községben a legkisebb falu. A Székelyudvarhely –Homoródszentmárton útvonalon Patakfalván kívül, a telekfalvi eltérőnél kell a műútról lekanyarodni, és Telekfalva központjában toronyiránt folytatni az utat. Sándortelke már nincsen innen messze.
A település egy kis völgyben van. Néhány ház, gyümölcsfa látszik messziről.
Telekfalvát a főúttal összekötő rész leaszfaltozásával, Sándortelke is közelebb került a világhoz, könynyebben megközelíthető. Száraz időben jól járható az út. Hogy milyen télen?
Egy napsütéses januári napon fényképezőgép segítségével kerestem a választ.
A bágyi várhegynek észak-nyugati sarka alatt, a Rétpataka völgyében a Bőgőzkő alatt fekszik.
Alacsony dombok, mondhatni lankák veszik körül a falut.
Nagy a csend, kevés a mozgás, a gazdák tejtermelésből, néhányan pedig újabban juhtenyésztésből élnek.
A fehér házban müködik Sándortelke tejbegyüjtő központja " Nyitva 6,10- 6,15 -ig "
Egyetlen, elrontott szárú S betűhöz hasonlít a falu főutcája, olyanhoz, melynek végét jól meghúzták lefelé, Telekfalva irányába.
Míg járjuk a falut, hallottuk, hogy itt valamikor jómódú emberek laktak.
A kollektivizálással tűntek el a nagy magántulajdonok, a falu elnéptelenedett.
A falu vonzásába lassan visszakerül egy-két elszármazott, felújítja az ősi házat.
A gyümölcsösben szárad a kimosott ruha.
A januári hidegben emberek és állatok igyekeznek meleg helyre húzodni.
A havas -fagyos időszakban a kerékpárt csak a tyúkok használják !
Az 1567-es népszámláláskor nyolc kapu létezett.
Az 1614-es népszámlálásnál már 12 kapu – 1786-ban a lakosság összlétszáma 102.
Az elszigeteltség, a kedvezőtlen feltételek miatt sokan költöztek Székelyudvarhelyre.
Mivel az út is járhatatlan volt, csak föld, csak sár, télen hó és jég.
1851–52 között építik a templomot a református felekezetűek számára.
Egy kisebb és egy nagyobb harang szólítja áhítatra a híveket.
Felmászni a fából készült toronyba nem lehet, pedig szerettem volna odafentről fényképet készíteni a faluról.
Megrepedezett a fal. A bejárat mellett lemosta az eső a vakolatot.
1924-ben a templom falait megerősítették.
A falu temploma ,talán helyrehozhatatlan károsodásokat szenvedett .
A hagyomány szerint a falut a bágyi vár védői alapították.
A falu területe a várkapitány Sándor nevű fiának birtoka volt.
Nem drága, néhány ezer lejt ér egy javításra, netán bontásra ítélt ház.
A gazdasági épületek árulkodnak a tulajdonosok tehetősebb........
..vagy szerényebb anyagi helyzetéről.
Idegenek is jönnek, megvásárolnak egy portát, tatarozzák, aztán hétvégi, nyári lakként használják.
Negyven házszám, harminc ember.
Felújított gazdasági épület is van a faluban.
A negyven házból húsz lakatlan vagy hétvégi ház !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése