A Vereskép és a Xántus-völgyi ütközet

A Csíkszereda és Csíkszentlélek közötti út jobb oldalán, közel a falu kijáratához, a legmagasabb ponton áll a Vereskép ( Véreskép ) 5,5 m magas és 2x2 m alapú emlékmű. Egy terméskőből emelt, mésszel vakolt, vaskerítéssel övezett emlékmű.

Az emlékmű oldalfalain félköríves vakablakok vannak, gúla alakú felső részén szintén félköríves fülkék látszanak. A vakablakokat kivéve az emlékművet piros színűre festették. Orbán Balázs még vakolatlannak látta, a vakablakokban pedig freskónyomokat fedezett fel.

"Ezen műbecscsel biró emlék létczéljáról tiszta adatunk nincsen, épitészeti modora és az elkopott festvények régi kor jellegét viselik. A hagyomány ennek is, mint minden titokszerünek eredetét, többfélekép értelmezi; mondják, hogy az a tatárharczokban elesett Tomposnak emeltetett emlékül, mások a Sz.-Léleken lakott hatalmas primor, Czakó János művének tartják;......

"....de legvalószínübb az a hagyomány, mely a Xántus Keresztes királybiró vezetése alatt 1694-ben Hosszaszó közelében kivivott győzelem emlék-oszlopának tartja lenni…"

( Orbán Balázs )

Minden évben május második vasárnapján Hosszúaszó völgyében, az újjáépített Xantus-kápolnánál összegyűltek a környék falvainak lakói, hogy megemlékezzenek az ősökről az 1694. évi tatárjárásról, Xantus Keresztes és társai hősi haláláról.

Gyalogosan vagy külömböző járművekkel haladva a Hosszúaszói völgyben, idézzük fel mi is történt 1694 ben.

A csata előzményeként 1694. február 13-án egy 350 főből álló tatár csapat éjszaka betört a Gyimesekből, de Sándor János felcsíki alkapitány nem vette komolyan őket. Azt a hibát is elkövette, hogy a Gyimesi-szorosból visszatért őrség helyébe nem küldte ki a jelentkező szépvizi felváltó őrséget.

Könnyelműségéért drágán megfizetett , mert február 15-én éjjel több ezer tatár betört, a szentmihályi kastélyából az alkapitányt elvitték apjával, anyjával, testvérével együtt.

Felcsíkon hét falu Szentmihály, Szépviz, Szentmiklós, Delne, Borzsova, Vacsárcsi, Göröcsfalva elhamvadt, sok embert fogsába hurcoltak, aki ellenállt, azt megölték, sok barmot elhurcoltak. Cibrefalva azóta sem épült vissza.

A tatárok egy része az idős kánnal és a gazdag zsákmánnyal visszatért a Gyimesekbe, de fia, Mirza kán a vele maradt tatárokat két részre osztva Hosszúaszó és Zsögöd felé indult.

A tatárok híre eljutott Menaságra, ahol éppen esküvői szertartás folyt Tompos István házában. Innen indult Xantus Keresztes alcsíki királybíró a menaságiak csapatával a tatárok fogadására. Hozzájuk csatlakoztak a hosszúaszóiak is.

A tatárokat sikerült nem csak megállítani, hanem meg is futamítani. A csatában sokan elestek, köztük Xantus Keresztes királybíró és Tompos István is.

Az elesett a királybíró sírja fölé kápolnát építettek, amely az idők folyamán összeomlott, romjai eltűntek. A jelenlegi kápolnát a környező falvak lakossága 1990-ben újjá építette .

A csata színhelyén most békésen legelnek a juhnyájak.

Helyenként még megvan a tavalyi bábakalács.

Vadárvácskák nyílnak a zöld fűben.

Még virágzik a tavaszi kankalin.

Nagyon szép a táj, egyben történelmi emlékhely.

Borvízforrások vannak a völgyben, itt még érintetlen a természet.

A völgyben a távolban láthatóak Hosszúaszó házai.

A kápolna kapuja melletti emlékoszlopon ez olvasható: „E helyen állott a Xantus-kápolna, melyet a népkegyelet az itt elesett Xantus Keresztes alcsíki királybíró sírja fölé emelt. Az 1694-i tatárok elleni győzelmes csata emlékére. Állíttatta és a kápolna romjait kiásta B.T.E. csíki turista csoportja. 1933” Ez a régi, több évtizedes kő emlékoszlop bizonysága a történelmi tényeknek.

A kápolna felé haladva, messziről feltűnik a kőből kirakott fehér kereszt.

A kápolna ablakai boltívesek, vasrámával. A bejáratnál rácsos vasajtó.

A kápolna padlózata beton, műanyagborítóval, rajta vasrámájú padok állnak.

Az oltárasztalt Vitos László készítette.

A falon a Szent Család nagy képe látható az oltárasztal mögött. A kép Ft. Szilágyi István munkája és ajándéka.

A falon látható metszetek Xantus Géza képzőművész munkái és ajándékai.

A kápolnaavatás és felszentelés időpontja 1990. május 13-án volt

1694 februárjában itt a csata színhelyén embermagasságú hó esett, és farkasölő hideg szél fújt


.

1990 óta ismét sokak által látogatott búcsújáró hely lett a Xantus-kápolna.

Több száz zarándok keresi fel a völgyet s a romjaiból újjászületett kápolnát.

Itt a hosszúaszói völgyben, a fenyvesek-koronázta havasok lábainál kezdödik a búcsú.

Déli 13 órakor megkondul a kápolna 35 kilogramm sulyú kis harangja.

A Xantus-völgyi búcsúnak is megvan a maga üzenete:

A múltját tisztelő, a hagyományait ápoló zarándoksereg a hitében megerősödve nem a széthúzást, búslakodást, borúlátást,.....

...hanem az életet, a derűlátást, a közösségi szellemet választja.

"A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal!"

A romjaiból felépített új kápolna, az összefogás jelképe is lehetne.

Ft. Csintalan László kanonok, csíkdelnei plébános.

A kápolnát és kis udvarát vaskerítés veszi körül, ennek is betonkőfal az alapja.

Az ünnepi szentbeszédben Csintalan László, csíkdelnei plébános szólt az egybegyűltekhez.

Az újjáépített Xántus kápolna több évszázados vesztes és győztes csaták emlékét is idézi.

Ez a kápolna. egyszerűségében is, sokáig megmaradó szimbóluma a székelység szülőföld iránti szeretetének és ragaszkodásnak.

Itt még él a történelmi múlt tisztelete, a nemzeti örökség értékeinek megbecsülése az emberekben!

A történelmi múlt tisztelete tükrözödik Nagy Borbála "A Xantus-völgyi ütközet "című kisregényében (1938 ). A könyv értékes adatokat tartalmaz az 1694. évi tatárjárásról, Xantus Keresztes életéről, hősi haláláról.

A zarándokok a hálaadó szentmisén, imádkoznak, kegyelettel idézik az elesett hősök emlékét.

T. Koncsag László börtönlelkész, Ft. Csintalan László kanonok, csíkdelnei plébános és T. Ferencz Imre csíkmindszenti plébános.

"Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret. Fölajánljuk néked, mint a föld termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az élet kenyere"

"Áldott vagy Urunk, mindenség Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a bort. Fölajánljuk néked, mint a szőlő termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra a lélek itala."

Következik az áldozás szertartása.

- Krisztus teste

-Ámen

"Ki tudja merre, merre visz a végzet

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped,

Csaba királyfi csillagösvényen."

Mindszent plebánosa Ferencz Imre köszönti a zarándokokat és jó étvágyat kíván a " fehér abroszon a zöld asztalnál ".

A Xantus-völgyi kápolna búcsúja, ha az időjárás megengedi rendszerint, vidám hangulatú majálissal fejeződik be.

"….. Hoszaszó völgyében több falut mostan nem találunk, pedig régen a Hoszaszó és Ménaság közti kopár vidéken feküdt Monyasd nevü helység, melyet a tatárok semmisitettek meg. A hagyomány azt követeli, hogy oly tekintélyes község volt egykoron, melyet három külön falu alkotott és pedig a Potyand patak völgyében feküdt Rakotyás, a Szilos patak tövénél feküdt Tompád és a Hoszaszótól keletre levő magaslaton elhelyezkedett Monyasd, hol e helységek közös egyháza is volt."

(Orbán Balázs )