2010. június 21., hétfő

Székelyszentmiklós


Székelyszentmiklós 
 Székelykeresztúrtól 6 km-re északkeletre, községközpontjától, Siménfalvától 1,5 km-re fekszik a Szentmiklósi-patak katlanszerű völgyfőjében.450 méter tszf. magasságban fekszik.




Jelenleg a Nyikó menti falvak legkisebbikjei közé tartozik.


Siménfalváról  aszfaltozott út vezet a faluba.


Sok felújított lakóházat láthatuk.


Első írásos említése a pápai tizedjegyzékben olvasható, amelynek az 1333-as évi rovatában mint önálló egyházmegye van bejegyezve.


A pápai tizedjegyzékben de Sancte Nycolao néven jelentkezik.1497-ben Zenth Miklosfalva  formában fordul elő.







1912-ben az Országos Községi Törzskönyvbizottság Székelyszentmiklós néven jegyezte be, hogy megkülönböztethető legyen más, hasonló nevű falvaktól. 





A  régi templom a falu nyugati felében levő domb, egy kiemelkedő pontján állott. A helyi hagyomány  úgy tartja , hogy apátsági templom volt, központja több falunak .Orbán Balázs egy apátsági templomról, illetve a mellette levő kolostorról tesz említést.


1789-ben a templom siralmas állapotáról így írnak: „megromlott és meghasadozott kő Templom, tíz megromladozott kő lábakkal megtámasztva, de mind a Templom, mind a Kő Lábak dülő félben vannak”.


Miután annyira megroskad, hogy már nem lehetett megmenteni, lebontják és közelében anyagából egy másik templomot építenek. Ezt földrengés rongálja meg, s ezután 1862-ben  új templomot építenek a faluban. 


A régi templomból átmentik a csúcsíves nyugati kaput. hornyolt profilú kőkeret, küszöbköve szintén faragott kő, vastag hengertag profillal.


A falu unitárius templománál az egykori két templom köveit is felhasználták.




A szószék.


Az unitárius címer.




A templom orgonája.


Az első és a második világháború székelyszentmiklósi áldozatai.



Egyszínű kazettás mennyezete 1862-ből való.


 

A kopott festék alatt  régi festett motivumok látszanak.


Az erdélyi unitárius egyház püspökei 1568-1836-ig.


Az erdélyi unitárius egyház püspökei 1838-2010-ig.




A toronyfalba vezető lépcsőfeljárónál két darab, mindkét sarkán élszedett, faragott kváderkő van beépítve.




A középkorban templomához tartozott: Siménfalva, Medesér, Tordátfalva és a két Kede, de ezek fokozatosan önálló egyházközségek lettek


A falu művelődési háza.


A falu első iskoláját 181o-ben építették fel a paplak telkén. Ezt többször javították, majd 1884-ben új iskolát építettek a falu közepén, a templommal szemben.


 

 A mai iskolát az állam építette 1937-ben. .Jelenleg  iskola nem működik a faluban.



A falu utcái a következők: Főút, Kedei út, és a Szentannai út.


Szentannai Sámuel  gazdasági tanár,  a szikjavítás úttörőjének
 szülőháza.

 

Faragott székelykapu 2008-ból.


A kaputükör.


Szentannai Sámuel emléktáblája. 


Szentannai Sámuel, Kolozsmonostoron a Gazdasági Tanintézetben tanult, és 1896-ban kapott oklevelet.


 

Nagyszentmiklósra helyezték, a nagymúltú  Földműves iskolához.




Gyakornoki éve végén kitűnően vizsgázott, és tanári oklevelet kapott. 1898-ban, mint ösztöndíjas gazdasági segéd tett esküt a feladatok teljesítésére.






1912-ben nevezték ki a Karcag Városi Földmívesiskola igazgatójának.Az oktatási feladatok és a tangazdasági munkák tekintetében sokoldalú fejlesztést, átalakítást indított, és éveken át irányított úgy, hogy az intézmény országosan elismerté vált.







Öreg hagyományos székely ház a Szentannai utcában.


A tejbegyüjtő épülete a faluban.


Házfelújítás a Szentannai utcában 2009 ......



..és 2010 


Akárcsak a többi székely faluban, itt  is a csűr, mind a szénatároló kétszintes, alul az állatok, felül a széna kap helyet.


A pajta bejárata.


A település napjainkban a székelyföldi falvak mondhatni jellegzetes életét éli.


Vannak a hagyományos építkezéstől eltérő lakóházak.



Faragott gyalogkapu.


1910-ben  a falu lakósága159 fő volt.




 1992-ben 83 magyar lakosa volt.




2002 -ben 69-en lakják


Napjainkban az állandó lakósok száma nem éri el az 50-et.


A falu lassan elöregedik.



A hagyományos  házak felújításánál változatos kialakításokat találunk..


A hagyományos lakóház jellemzően három osztatú, egy bejárattal rendelkezik.


A legnagyobb melléképület a csűr.


 

A faluban meg van az állattartás, disznó, egy-két fejőstehén tartásának lehetősége 


A csűrben kétszintes kocsi beálló van, ahonnan a széna felrakható a padlásra.


Kétszíntes lakóház a Kedei utcában.


A lakóházra néhány esetben mellékhelyiség tapad, fáskamra vagy a régi kemence.



A házakon kémény nincs, még manapság is füstös padlások a jellemzőek.


A lakóházak fedése hódfarkú cserép, a felújított épületeken hornyolt cserép



A székelyszentmiklósi lakóház jellemzően három osztatú, és egy bejárattal rendelkezik.


A falukép egységes. Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el.


A falu területe ősidők óta lakott. Határában a Csűr-dűlő területén bronzkori település nyomaira bukkantak.








Székelyszenrtmiklósi panoráma.


A falu határát fátlan dombvidék alkotja, erdő csupán délen, a Cserehát övezetében húzódik.





Nagyobb térképre váltás


1 megjegyzés:

  1. Nagyon kedves, szép összeállítás, gratulálunk! Köszönjük sorsunknak, hogy személyesen is láthattuk, Szentannai Sámuel dédunokaöccsének, Dr.Szentannai Dénesnek és Kedves Feleségének, Ildikónak a vendégeként. A táblával megjelölt (közös) szülői házat Dénesék újitották fel, és emlékszobát is berendeztek. Hálás köszönet itt is áldozatos törődésükért' Dr. Váczi Imre és Felesége,Antónia, Karcag, Öregtanárok Klubja

    VálaszTörlés