ABÁSFALVA

 A Hargita hegyvonulat  lábainál , a Nagy-Homoród völgyében fekszik Abásfalva  . Tőle északra 1 km-re fekszik Homoródkeményfalva, innen 11 km-re a Homoród völgyének - amit ma az Ilona-völgye néven emlegetnek - felső végében Homoródfurdőt találjuk. Abásfalva déli határtelepülése a 4.5   km-re  lévő kozségközpont Homoródszentmárton, nyugati szomszédja a 3 km-re lévő Gyepes,  keleten  pedig  Lövétét  találjuk  7  km-re, Homoródalmást pedig 3.5 km-re. Földrajzi helyzete az északi szélesség 46° 16'-nél és a keleti hosszúság 25° 25' 60"-nél találjuk.

A feljegyzések szerint a település már az 1560-as években létezett. A hagyomány szerint a XIV–

XV. században egy papi uradalom volt Homoródszentmártonban, melynek birtokai a mai falu

(Abásfalva) határáig terültek el. A falu lakosait az uradalom papjai, ún. abbéi telepítették oda és

az abbékról a falu az Abésfalva nevet kapta.

A falu első írásos említése egy 1570-es  keltezésű adománylevélben jelenik meg, ahol szó van egy abásfalvi Petenye Györgyről, aki II. János választott király és erdélyi fejedelemtől új adományt nyert, minden bírtokaira nézve. A település e dátum előtt alakulhatott.

A régi iskola épülete a faluban.

A faluhoz a legközelebbi város Székelyudvarhely, 24 km, itt található a legközelebbi vasútállomás.Abásfalva a 131A számú megyei kövezett út mentén közelíthető meg.   Autóbuszjárat nem érinti a falut, csak a tőle 4,5 km-re lévő Homoródszentmárton községet.

Abásfalva halmazfalu, 143 házzal rendelkezik. A házak közül ma 18 lakatlan. 

Abásfalvát a Nagy-Homoród szeli át, ami az Oltba torkol. Régebb a malomárkon keresztül egy malmot működtetett a folyó.

A falu határába tartozó szántóföld és kaszáló összesen 300 ha, és még ide tartoznak a falu tulajdonában lévő erdők is.

Az ide tartozó erdőkben nagyon sok a medve. Ezért ma az emberek „kínlódnak" a gabonafélék termesztésével, mert az elszaporodott medve és vaddisznóállomány teszi tönkre a termést. A medve,néha már a faluba is bejár 

Abásfalva talajában só és mészkő található. A falu kútjainak a egy része enyhén sós  A szomszéd falvakban található tömény sós vízű kút is. Ezt az erős sós vizet a disznóvágáskor szokták használni.

Az abásfalvi unitárius egyház megalakulásának pontos ideje ismeretlen, mivel az 1812-es tűzvész alkalmával a hiteles dokumentumok mind elégtek.

Abásfalva a reformáció ideje alatt Homoródszentmártonnak volt filiája. Később Homoródkeményfalva társegyházközsége lett. A két falu közösen épített templomot a két falu határának találkozási pontjában. A két falu között nézeteltérések támadtak, ezért a két falu egyházilag szétvált.

1809-ben kezdték építeni a mai lelkészi lakás hátsó felében a templomot, de  gyakori árvizek miatt megrepedeztek a templom falai, ezért úgy döntöttek nem érdemes kijavítani, újat kell építeni.

 1866-ban kezdték el építeni a jelenlegi templomot, Sámuel János segesvári mester vezetésével. Az építés az alapok lerakása után 1873-ig szünetelt pénz és anyaghiány miatt. Folytatódott  megkezdett templom építése, de már más mesterember vezetésével, a homoródkarácsonyfalvi Benke Mihály irányításával. A templom felépült az ablakokig és akkor egy más mesterember vette át a munkálatok irányítását, (1879) a templom a toronyszarvazatig épült fel.

A templomot 1882-ben felszentelték és a torony nélkül, kezdték használni. A régi templomot elbontották, megtartva a tornyot, a harangoknak. 1893-ban befejeződött a torony építése. A harangokat 1892-ben átszállították és igy befejeződött a templom építése.

A templom és a torony javítva volt: 1935-ben, 1957-ben, 1976-ban, 1988-ban, 2000-ben. 1976-ban a tornyot két támfallal, 1988-ban két sor vaskötéssel erősítették meg.

A bejárati kőlépcső az 1882-es évszámot viseli

A belső padozat, székek és szószék elkészítését Balázs Mózes (abásfalvi) vállalta,

A szószéket a  Szentpálihoz hasonlóan kellett elkészíteni.

Az orgonát, ami ma is a templomban van, működő állapotban, 1904-ben készítette Boda József.

Az egyházközség klenódiumai  ónból és nem nemes fémből készültek, de régiségük annál nagyobb: óntányér, füles óntál, egy nagy ónkancsó, egy kisméretű ónkancsó. Ezek a klenódiumok,  1750 körül   készülte,

 és akkor vásárolhatta őket az egyház.

A II. világháború is követelt négy áldozatot Abásfalváról, ezeknek a hősöknek a nevét  márványtábla őrzi a templomban.

Jelenleg Abásfalván a toronyban két harang van.  Egy kicsi és egy nagy.

          A nagyharangot „Az egy Isten tiszteletére öntette az abásfalvi unitárius egyházközség 1925. évben" Súlya 332 kg. A harangot Hönig Ferenc aradi haranggyáros öntötte.

A régi 400 kg-os harangot 1916. október végén hadi célra elvitték. 

A kisebbiken a következő felirat található: „Öntette Isten dicsőségére az abásfali uniteccla a maga költségén Ano 1811". Súlya 250 kg.

A templomkertben áll egy emlékmű, amit Magyarország ezeréves fennállásának emlékére állítatott az abásfalvi egyházközség. Ez a faluban a legrégebbi emlékmű, ami faragott terméskőből készült. 

 Az emlékműnek a felső felén a magyar címer látható, ami a kommunizmus éveiben el volt tüntetve róla, bevonták egy olyan anyaggal, ami eltakarta a címert. Ezt az anyagot 1990 után letakarították, így ma látható a címer.

Felirata a következő: „Magyarország egyezer éves fennállásának emlékére az abásfalvi közbirtokosság emeltette. 896-1896"

A millecentenáriumi kopjafa

              „A millecentenárium emlékére az abásfalvi unitárius egyházközség híveitől. 896-1996"

. A faluban létezett egy úgynevezett „országzászló", amit 1942-ben állítottak, annak az ünnepnek a tiszteletére, hogy Abásfalva Magyarországhoz tartozik.Az avatóünnepségen Török Zoltán ezredes mondott beszédet ). "Azt a földet szimbolizálja a zászló – mondta –, amelyet ezer év óta védelmezünk, s amelynek minden porszemét vérrel öntöztük meg. Egyedül állunk a népek tengerében, és állani fogunk továbbra is, ha ezt a magyar sziklát meg nem őröli a belső egyenetlenkedés."

 Az eredeti emlékmű sajnos ma már nem áll, mert egy pár kommunista vezetőnek „szúrta" a szemét és leromboltatták.

. Egy fából faragott székely férfit,... 

és egy asszonyt ábrázolt karjában egy csecsemővel. a templomkertben a  2010 agusztusában újra felállított országzsászlós emlékmű.

Az eredeti emlékmű alján két felirat volt, az egyik rovásírással, a másik magyarul.

 "Ne a szátokkal hősködjetek, hanem tettetekkel mutassátok meg munkátoknak gyümölcsét"

A faluból az 1914-1918 évi világháborúban 18-an estek el, akiknek az emlékére emlékmű van állítva.

Az első meglévő írott dokumentum az abásfalvi iskoláról 1834-ből származik.1886-ban lebontják a régi iskolát, és a kornak megfelelő emeletes épületet, építenek fel, aminek az építését az egyház, a régi torony anyagából finanszírozott. 1887-ben az épület már elkészült és megkezdődött a tanítás.

A faluban szászos építkezés figyelhető meg.

A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.

. A házak többsége kőből készült, de láthatóak tégla és faházak is a faluban.

(A Szászok utcája)

 Abásfalva alapítói és századokon keresztül egyedüli lakói a székelyek voltak.Az 1614-es összeírás alapján a falu 16 családjából 13 a szabad székely osztályába tartozott.

A település lakóinak létszáma1910-ben 486, és 2000-ben 262 volt.

A falu lakosai az általuk felépített vagy más személyektől vásárolt, illetve  örökölt

házakban laknak.

 A falu lakosai, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül, lehetıségeikhez mérten

igyekszenek karbantartani hajlékaikat.

Mivel munkahelylehetőség nincs a

faluban, a fiatalok úgy látják, hogy jövüjük kilátástalan – ezért

elhagyják szülőfalujukat, a falu össznépessége így évről évre csökken.

A falu lakóinak nagyon kevés százaléka követi a világ eseményeit, sokan csak a beszélgetésekből hallják Ennek oka az, hogy minden háznál nincsen televízió vagy rádió

A kultúrház építéséhez minden abásfalvi család hozzájárult. Családonként egy öl követ szállítottak, meszet égettek, még a falubeli cigányság is "betársult" a mészégetésbe.

Jelenleg az épületben vegyes üzlet és bár is müködik

Abásfalva zenei világa elég gazdag, két cigányzenekar van a faluban,ezek a zenészek nem ismerik a kottát, amit hallottak egyszer, azt ugyan úgy lejátszódják

.

Az abásfalvi cigányok, elődeit az 1800-as években telepítették ide, mert olcsó munkaerőt biztosítottak a gazdálkodóknak. Zsellérházakat építettek nekik és ezért egy évben 16 napot kellett ingyen dolgozzanak. 

A betelepített cigányok nem hagyták el a falut, ezért mára már nagyon elszaporodtak, mert igénytelenek, és nem félnek a gyerekneveléstől. Ma ők alkotják Abásfalva  lakóinak 2/3-át.

A faluban van egy pár gazda, aki tenyészt állatot eladásra, de ezeknek a gazdáknak a száma nagyon alacsony. Legfőképp sertést, szarvasmarhát, lovat, juhot és baromfit tartanak.

A faluban egy kisiparos él, aki szerszámnyeleket készít.  A többi kisiparos sajnos már nem él. De valamikor a faluban volt kovács, asztalos, és molnár is.

A földterületeknek nagyon alacsony az áruk a faluban, a házaké sem magas. A termelés nagy része csak saját célra folyik. Egyedül a tej az, amit eladnak a gazdák az is nagyon olcsón, mert csak a szomszéd faluban létező tejüzem vásárolja fel.

A fejlődés manapság Abásfalván nagyon gyenge, de az unitárius egyháznak létezik egy amerikai, Bedfordi ( USA), testvéregyház, amely nagy szerepet tölt be a falufejlődésben, anyagi szempontból.

Nagyobb térképre váltás