Lövéte

A Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát összekötő 13/A jelzésű országúttól déli irányban, Szentegyházánál tér le  a 132-es megyei út- a Kis-Homoród folyását követve, Lövéte irányába.

A Kis-Homoród mente legnépesebb települese. Apró, néhány házból álló irtvány településekből sűrűsödött össze vendégszerető nagyközséggé.

A községen átfolyó Kis-Homoród Kápolnásfalutól északkeletre az Oltár-kő (1303 m) nyugati és délnyugati lejtőijén fakadó kristálytiszta, jéghideg, bővizű források ereiből táplálkozik.A Kis-Homoród Szász-Homoród mellett egyesül a vele párhuzamos vonalban folyó Nagy-Homoród vizével s Szász-Ugránál ömlenek az Oltba.

   Ez a terület a természet „csaknem minden javaival”, elsősorban borvízforrásokkal gazdagon megáldott mintegy 4-5 km-nyi völgy

Lövétebánya (Bányatelep) a Kis-Homoród szurdokában fekszik, 1968-óta Szentegyházához tartozik, addig Lövétéhez tartozott. 

A vasbányák környékét, hol a XVIII-XIX század folyamán felépült néhány szerény bányászház, valamint felügyelői lakás is, a hegyek oldalában vájt lyukakról Rókavárosnak  nevezték el a lövéteiek.

Az út jobb oldala fölé emelkedő domboldal aljában, az egykori szakszervezeti gyűlésterem (kultúrház) épülete áll. Egyik szárnyában – még nem is olyan régen  az I-IV. osztályos iskola, valamint óvoda működött benne.

Ma  a szentegyházi Gábor Áron Líceum iskolamúzeuma van itt berendezve. A másik szárnyban a többségében római katolikus lakosok  szépen berendezett kápolnája van 

Lövétebányán  2008. augusztus 10-én,a több mint ötszáz éves múltra visszatekintő vaskőbányászatnak , és mindazoknak akik a bányamunka közbe lelték halálukat  emlékművet állítottak a lövéteiek. 

Az andezitkőből faragott emlékmű Zavaczki Walter Levente szobrászművész alkotása.

A vasbányászatnak valószínűleg évszázadokra, sőt évezredekre visszanyúló múltja volt itt. 

Érdekes látvány Lövétebánya 1950-es években épített sajátos fa tömbházai.

A bányaművelési munkálatok hivatalosan 1984. január 1-jén befejeződtek . A bányavállalat egykori épületeiben, irodaházaiban  ma más jellegű tevékenység folyik. Egy részüket bérlik, más részüket magánszemélyek vagy vállalkozók vásárolták meg s magánvállalkozásokat működtetnek bennük. Az egykori mérlegház épületében ma vegyeskereskedés van.

A Kis-Homoród bal partján, a Gusztáv-főtáró(megnyitása 1915-ben volt) közvetlen szomszédságában, az egykori lakatosműhely és kompresszorház átépített és felújított épületeiben korszerű pékség működik. 

 A környék érclelőhelyei kimerültek, a bányákat a gazdaságtalan üzemeltetés miatt bezárták. Lövétebánya lakosai azóta élik a környéken megszokott, küzdelmekkel teli életet.

 A régi bányák emlékét helynevek és az emberi emlékezet őrzik: Szentkereszt bánya, Margit bánya, Szent János bánya, Gusztáv főtárna, Kakuk bánya, Bugja bánya, Gergely bánya, Új-Szentjános bánya.

A jelenlegi település felső részét Kerekfenyőnek hívják, alsó fele a Szentföld nevet viseli – mivel korábban ez a lövétei egyházközség földje volt.

Rókavároson alól a völgy kissé kiszélesül s elveszti havasias küllemét, a kopár sziklák helyén szántóföldek tünnek fel.

A Rókavárostól nem messze regényes vidéken fekszik Lövéte község.. Lövétének nagykiterjedésű határa egész Oláhfalu széléig terjed.

A falu belterülete mintegy negyvenkétezer négyzetméter, a házak száma  kb.1190.

A falu felső része Pósfalu, amely az 1913-as földcsuszamlás után keletkezett

A Kutya-domb keleti oldalának 1970-es megcsúszása óta lakatlan. Innen a lakók a  falu aljába költöztek át.

A község nevének első írásos említése az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben még nem kellően tisztázott.
Lövéte (Lewethee) nevét említő -minden kétséget kizáró- első hiteles adatot egy 1523-ban   íródott záloglevél tartalmaz, melyet Antal közjegyző állított ki. 

A "Székely Mózes" iskola.

Székely Mózes mint főhadnagy 1591. február 5-én szolgálatai jutalmául  megkapja a fejedelmi kincstár kezelésében lévő s 1562 után az udvarhelyi várhoz (Székelytámadt) foglalt összes közszékely birtokokat Lövétén, tartozékaikkal együtt, ide értve a vashámort is. A  lófő székely családból származó kiváló hadvezér Lövéte földesura lett. Udvarházának helyét még ma is számon tartják a lövéteiek (Udvarkert).

Székely Mózes Erdély egyetlen Székelyföldről (Udvarhelyről) származó fejedelme volt. 

Harangláb 1898-ból

Út menti feszület.

A székely falvak hagyományaitól idegen épületforma és kerítés.

Lövétén is a székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu.

A székely  gazdaság legfontosabb épülete a csűr

Gyalogkapu ahol már nem megy be senki.

Faragott székely nagykapu Lövétén

Lövéte magas, sürün egymás mellé és egymás fölé épített házaival, különösön a távolból festőileg szép tájat alkot, közötte törtet át a valamikor malmokat és ványolókat működtettő Homoród.

A Kis-Homoród-folyó völgyének mindkét -részben suvadásos- domboldalára rátelepedett község 600-700 m tengerszint feletti magasságon fekszik.

A környező dombok, fennsíkok mintegy 100-200 méterrel emelkednek a község fölé.

A belterület sűrűsége mellett zegzugos, hegyre kapaszkodó utcáival merőben eltérő képet mutat a többi Homoród -völgyi településtől.

Az előkert nélküli, keskeny portájú – azaz egymást sűrűn követő - házak egységes térfalat adnak

A sűrűn elhelyezkedő házak különleges kapu megoldásokra kényszerítették az itt lakókat.

 A Fő utcát  közvetlenül a vízfolyás kíséri, amin több híd is átvezet (fentről lefelé: Malom-híd, Györgyök-hídja, Só-híd, Mihály-híd, Lázár-híd, Mártonok-pallója, Piac-híd, Ágoston-híd és a Csendőrlaktanyánál való híd)

A falu főtere nagyobb tömegű épületeivel talán egy múlt század eleji vidéki kisváros utcáképe is lehetne.

A templomfeljárat és a honfoglalás 1100-ik évfordulójára állított emlékkereszt.

Lövéte első temploma a település északkeleti részén (Sópástya) emelkedő ún. Felső-kiáltó dombon épült fel, a korabeli falu egykori középpontjában, közvetlenül a most is használatban lévő sóskút  szomszédságában.
A templom harangját „JESUS NAZARENUS REX JUDEORUM” felirattal 1545-ben öntette az egyházközség.

A XVIII. század második felére romossá és kicsinnyé vált templomot lebontották. Anyagát az új templom építésénél használták fel.

Az új templomot Batthyány Ignác erdélyi püspök szentelte fel 1783. júlis 5-én, az egyházmegye régi védszentje, Kisboldogasszony tiszteletére.
A régi fa berendezését a XIX. század negyvenes éveiben cserélték ki. 1842-ben hozzáfogtak a fából faragott Mária szobráról híres, régi gótikus főoltár kicseréléséhez.

Az új nagyoltár 1845-re készült el.

A templom jobb oldali mellékoltárképe Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Őt a sóbányászat védőszentjeként ismerjük, és azt is tudjuk, hogy Lövétén, a negyvenes évek elején volt sóbányászat.

A bal oldalon  a Szent Mihály mellékoltár

Az új főoltárral egy időben  készült el a díszes szószék. . Ezek több mint bizonyos, hogy a brassai híres oltárkészítő mester, Papp Miklós alkotásai.

A lövétei templom orgonája.

A Megváltó Krisztus szobra Lövétén

Szent József szobra

Szent Ferenc szobra.

 
A Szent Antal szobor.

A templom mennyezetét három freskó díszíti.

Kőből faragott szentelt víz tartó.

A 2002-es népszámlálás alkalmával Lövéte 3523 fős lakosságából 3444-en vallották magukat római katolikusnak. Nem véletlen tehát, hogy az „unitárius világ”  határán fekvő Lövétét a katolicizmus végső bástyájaként tartják számon.

A templom udvarán négy kőtalapzatos, feliratos, Szentkeresztbányán készített feszület áll korpusszal és térdeplő angyalokkal.

2007. május 27-én, Pünkösd napján, ünnepélyes keretek között szentelték fel a régi római katolikus iskola épületéből kialakitott ravatlozót.

A lövétei temető a templom mögötti domboldalon található.

Lövétéről Székelyudvarhelyre, a Haáz Rezső Múzeumba szállították az alszegi temető régi búcsúskeresztfáját.

A múzeumnak adományozott keresztfát itt restaurálják, majd a Szejkefürdőn lesz véglegesen felállítva, más tájegységek keresztjeivel együtt.

Székelyudvarhelyen az Orbán Balázs sírjához vezető kapusor mellett 1997-ben megnyitott szakrális kert 2010 októberében a lövétei alszegi temetőből származó, 1928-ban készült, u.n. „búcsús keresztfa" felállításával bővült. A „búcsús keresztfa" magassága 452 cm és szélessége120 cm. Anyaga cserefa, a szárak keresztmetszete pedig 12x18 cm. A kereszt vízszintes szárán kúp formájú bádogkupola nyugszik.

A lövétei temetődomb, ahonnan egyébként szép kilátás nyílik az egész községre.

A papilak háta mögötti dombocskán, egy orsó alakú telek közepén áll a római katolikus templom.

. Az egyhajós, környezetében ma is kitűnően érvényesülő provinciális barokk templom 1772 – 1776 között épült.
A templomot dél-kelet felől, kis fél-nyeregtetővel, cseréppel fedett kerítés övezi. Falában két építési emlékkő van elhelyezve. A régebbi az 1814. évi építkezés emlékét őrzi: . A másikon egy  szűkszavú feliratot olvashatunk: „ÚJRA ÉPÜLT 1928-BAN”.

A templom délkeleti szomszédságában áll az egykori Római Katolikus Népiskola impozáns épülete, amely 1888-ban épült a székelyudvarhelyi Draskoczy Jenő okleveles mérnök tervei alapján. 

 Az erdélyi egyházmegye akkori főpásztorának, Lönhárt Ferenc püspöknek hathatós anyagi támogatásával  tavasztól késő őszig tartottak az építési munkálatok

A használaton kívül levő iskolaépület homlokzatán még ma is olvasható az a felirat , amelyet Bodó Ádám marosvásárhelyi tanár fogalmazott meg

: ROM. KATH. NÉPISKOLA. LÖNHÁRT ANGYALI PÜSPÖK URUNK/ AHÁNYSZOR E HELYRE JUTUNK/A HÓDOLATUNK JELÉLÜL/ SZÁNK IMMÁRA HEVÜL/ ÁLDANI NAGY NEVEDET/ LÁTVA E SZÉP MŰVEDET LÖVÉTE HITKÖZSÉGE. 1888.

A lövétei parókia kertjének előterében impozáns méretű háborús emlékmű áll.
 Eredeti helyéről 1979 nyarán költöztették át. Az emlékmű 1982 őszére nyerte el ma is látható külső arculatát a szentegyházasfalusi Bodó Levente szobrászművész tervei alapján.

Az emlékmű a „Hősök sírja”, ahogy a helyiek emlegetik 1989 óta a március 15-i ünnepségek központja.

A Ceausescu-éra utolsó évtizedében sok vitát kiváltó emlékoszlop megmentése érdekében helyi vezetőség  kénytelen volt a feliratot és a címert levakoltatni.

1989 decemberében a vakolatot eltávolították a Magyar Királyság címeréről.

Az oszlop kettős keresztbe végződő oldallapjain az első világháborúban hősi halált halt 158 lövétei emlékét őrző névsor olvasható. 

A faragott kövekből rakott háttérfalba  két bronztábla van elhelyezve. Az egyik csatajelenetet ábrázol, a másik a II. világháború 40 lövétei hősi halottjának a névsorát tartalmazza.

A világháborús  emlékmű átköltöztetése után, 1981-ben az egyházközség, a plébánia elé a zetelaki Tornay Gergely volt lövétei plébános kezdeményezésére egy faragott székely kaput állított

2002-ben a lövéteiek egy  millenniumi emlékművet is állítottak

Milleniumi emlékművet a templom kerítése mellett  a falunapok alkalmával avatták fel 
  Az emlékmű a szentegyházi Bodó Levente szobrászművész alkotása.

Az országalapító Szent István király

A falu településszerkezetére jellemző a patak medrét követő kanyargós utcák és az emeletes kőházak sokasága.

Szász építészeti stílus hatásait magán viselő épület a falu központjába.

A falu területén kilenc borvízforrás és egy sóskút (27 %-os sótartalommal) található.

Néhány méterre a főúttól, szemben az egykori községi piaccal áll a kis sátortetős épület, amelyet a lövéteiek 1866-ban a korábbi, tűzvész által megsemmisült házikó helyére húztak fel a sós vizű kút védelmére.

A só, az „étökíz", ahogy a régiek nevezték, nagy kincs volt valaha. Ezért tartották nagy becsben az ősök a sós kutakat minden településen, amelynek ilyesmi megadatott.Itt ezzel tartósítják ősszel a savanyú káposztát, ebben pácolják a karácsonyra levágott hízó szalonnáját-sonkáját.
A kútból a sósvizet még mindig a fából készült meregető “kártyákkal” merítik.

A középszegi malom épülete, amely az 1980-as évek elejéig vízi meghajtású volt.

Az építés ideje a malom falában.

A lövétei Népház, vagy kultúrotthon épülete.

Itt a kultúrotthonban ünnepi alkalmakkor és rendezvényeken telt ház fogadja az idelátogatót. 

A  lövétei Polgármesteri hivatal épülete 

1977-ben  4283 lakósa volt a falunak.

A legutóbbi népszámlálás alkalmával már csak 3523 főt írtak össze a számlálóbiztosok 318 fővel kevesebbet, mint tíz évvel korábban.

Valamikor nem is olyan régen a vasművesség, mészégetés csergekészítés, posztóványolás, és zsindelykészítés  hazájaként ismerték e vidéket.

 Napjainkban csak a havasi állattartás, az erdő és legelő, amely némi jövedelemforrást biztosít a lakóságnak.

1990 után a település népességmegtartó ereje folyamatosan gyengül, az elöregedés jelensége talán megfordíthatatlan.

Az új stílusú, élénk színűre  festett házak Lövétén is megjelentek.

Az Új-negyed vagy más néven Tófalva, ahol több sátortetős típusház is látható.

Lövéte magas házai, szűk, kanyargós utcái, borvízforrásai, építészeti és néprajzi hagyományai alapján egyike Székelyföld legérdekesebb falvainak. Itt az ősi székely népi építeszet nyomai akárcsak Siklódon még mindig fellelhetők. Jellemző emeletes kőházai a szűk völgy adta építkezési lehetőségekhez igazodtak, kanyargós meredek utcái a Homoród kanyargó medrét követik. Ez a látványa és érdekessége is a településnek.



Nagyobb térképre váltás