Nagykede

"Hogy a Fehér-Nyikó mentének minden falujával ismeretesek legyünk, még be kell tekintenünk a Rugonfalvánál beszakadó Kis-patak völgyébe, hol két egymás meletti völgyfőben fekszik a két Kede, Kis- és Nagy-Kede, bár ketten se igen nagyok, alig számitván 600 lakost. Az unitáriusok szerény kis fatemploma a két falu közötti Templom oldal nevü helyen fekszik magányosan; e templomról példabeszéd is van, mely a gyenge menhelyről mondja, hogy: csak olyan menedék, mint a kedei templom."

"E példabeszédet pedig ekként hallottam értelmezni, hogy egykor egy kifáradott s a vadászoktól nagyon szorongatott nyul éppen az isteni tisztelet folyama alatt bemenekült e templomba, de itt sem talált biztonságot, mert a hivek ajtót zártak, s az áhitatosságukat zavarót elcsipték."

( Orbán Balázs )

Rugonfalvától északra a Kedei –patak suvadásos völgyfőjében, szélvédett területen fekszik Kiskede ikerfalvaként Nagykede. 

Nagykede, Rugonfalva felszegi része felől, a kedei patak völgyébe vezető 38-as kaviccsal megszórt  községi földúton közelíthető meg, viszonylag könnyen.  

A falu neve régi magyar személynévből keletkezett.

( Ernst Wagner szerint először 1436-ban, Kedei János tordai főispán nevében fordult elő.) 

1505-ben Kede néven jelentkezik a forrásokban, 1567-ben Nagy Kede a regestrumban 5 kapuval szerepel.

 

1614-ben 7 családfőt írtak össze a faluban.

1868-ban a lakosság száma elérte a 427 főt.

1941-ben már csak 195 személy lakik a faluban.

A falu a 2002-es népszámláláskor összesen 25 lakossal rendelkezett, ebből 24 magyar.

A falu lakói a világháborúk hősi halottaiknak emlékművet állítottak.

Az első világháború 12 áldozatának emlékoszlopa 1926 ból.

A második világháború nagykedei áldozatainak emlékoszlopa.

A falu Felszegre és Alszegre tagolódik négy utcával: a Doktor utca, Nagy utca, Kis utca, és a Templom utca. 

A település formáját tekintve dombvidéki kis halmazfalu.

A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció korában válik unitáriussá. A szintén többségébe unitáriussá lett Kiskedével együtt építették a két falu közötti Templomdombra a  templomot.

Így a két település egy egyházközséget alkot, amely 1816-ban nyerte el önállóságát Székelyszentmiklóssal szemben. 

Hiteles adatok szerint 1723-ban már létezett a templom, 1900–ban újraépítették fából, egyszerű, sima vonalú új reneszánsz stílusban.

Kiskede lakói hősi halottaiknak terméskőből faragott emlékművet állítottak a templomkertben.

 Teteje félkör alakúra van csiszolva. Az egész emlékmű magassága 1,35 m.

A nagykedeiek kapuja a templomkerten

Emléktábla a templom falán.
Az első elemi iskolát 1820-ben létesítették Kiskedével közösen, ebben az iskolában tanított Tiboldi István népköltészeti gyűjtő, író.
......

"Szép a Nyikó és vidéke,

Jámbor székely szabad széke,

Szebb ott még a fűzfaág is,

Mint másutt a gyöngyvirág is."

.......

(Tiboldi István. Nyikó mellett)

Bejárati ajtó a templom déli oldalán.

A régi templom festett  mennyezete, ami 1805- ben készült, lebontás után a kolozsvári EME múzeumába került.

 A jelenlegi templom mennyezete egyszerű  kék színű fakazettás.

A második világháború áldozatai emlékére, márványtáblát helyeztek el a templomban is.

A templom déli oldalára építették  a kemény cserefából készült haranglábat.
. Mindegyik oldalon két-két kör alakú ablak van vágva, mintha a torony a négy égtáj felé meresztené figyelő szemeit

A fatorony ereszgerendájába az 1779-es évszám van bevésve, feltehetően ez készítésének ideje.

 A harangházat kettős idomú zsindelyezett tetősüveg fedi, a talpgerendáktól felnyúló császárfa kiálló végén gömbidom és farkasfejet mintázó szélvitorla van.

A harangláb tornyában két harang lakik.

Egy kisebb régi harang.

A nagyobb az első világháború után öntött harang.

A templom körül a kaszálatlan fűben még álló, és kidőlt sírköveket láthatunk

Nagykedéből  egy kiadósabb sétával  amelybe beleértődik a Templomoldal megmászása jutunk Kiskedébe. 

Van egy vicc, ami arról szól, hogy valami olyan, "mint a kedei anyák napja", amelyben se anya, se gyerek nincs (csak a lelkész, aki az elöregedett lakosoknak anyáknapi szertartást végez).

A faluban élő reformátusok  1890-ben református templomot építettek fából, amit 1942-ben lebontottak.

 Később a falu közepén emelkedő kistornyos imaházban tartottak istentiszteletet. Az imaház megromlott állapota miatt ma családi háznál gyűlnek össze a hívek. 

 A református egyház keretében, Nagykedében külön elemi iskola 1922-ben létesült . 1948 után mint állami iskola működött egésszen 1970-ig, akkor tanulók hiányában megszűnt. A kiskedei iskola fogatta a tanulni vágyókat.

 A faluban 1975-ig élénk kulturális élet folyt. Nagykedében  1923-ban faluházat is építettek, ahol évente színdarabos bálokat, szabadtéri táncmulatságokat, majálist, rendeztek.

A faluban régen  könyvtár is volt, sajnos a könyvek legnagyobb része a második világháború alatt elveszett.

Ma a nagyfokú elvándorlás miatt gyakorlatilag megszűnt a kulturális élet a faluban. 

A falu lakói a múlt század második felében Keresztúrra húzódtak, ahol  gyáraknál,  üzemeknél helyezkedtek  el, és ott élték le az eltelt évtizedeket. 

 A rendszerváltás után többen visszatértek az időközben megüresedett szülői házba, és most két otthon között ingáznak.

Régi felújított épületeket hétvégi háznak használnak

 Nem jár már erre az autóbusz, üzlet nincs a faluban,csak a néma csend mindenhol.

Feltűnő dolognak számít az idegen, vagy a fényképezőgép.

Nagykede, Székelykeresztúrtól hét, Rugonfalvától négy kilométerre van, mégis csendes, nyugodt hely, pihenésre kimondottan alkalmas.

Nagyobb térképre váltás