Székelydálya

"... Dálya nevét azon Dálya nevü Székely rabonbántól nyerhette, ki a csiki kronikában a későbbi székely rabonbánok közt emlitve van. 1309-ben Dálla név alatt fordul elő s Hermán nevü papja az erdélyi káptalannak a pápai legatushoz küldött jelentésében emlitve van.* 1332-ben Daya és Saya néven mint önálló egyházmegye szerepel* 1435-ben Dályai János panaszt emel Geréb János és fia Miklós ellen, dályai jószágában tett potentia miatt.*

Dályának mint régi helységnek régi temploma is van, mely nem annyira épitészete mint a szentély boltozatát boritó – s nem csak a Székelyföldön, hanem hazánkban is páratlan – fresco festvénye által kitűnő."

                                                                 ( Orbán Balázs )

Székelydálya, Székelyudvarhelytől 22 km-re délre, az Ége-patak völgyében fekszik, Kányád községhez tartozik, melytől 6 km-re délkeletre van.

A faluról már 1309-ből is van adat, amikor Hermann plébánost említnek, aki a Dalia nevű plébánia papja.

A falu közelébe érkezve már messziről kitűnt a falu legmeghatározóbb épülete a templom. 

A pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban már plébániatemploma van. 

 Papja, Kelemen  1333 -ban 2 és fél banálist fizet.

 1334-ben 2 régi banálist.
„ Clemens sacerdos de Daya solvit II banales antiquos  “





A faluba bevezető  út azonnal a falu szívébe, lelki központjába, a templomba vezeti az idelátogatót.
A templom körül 12. századi temetkezések nyomait találták meg, tehát már ekkor templomos hely volt

A várfallal kerített keletelt templom az egykori Udvarhelyszék délnyugati részének egyik legjelentősebb műemléke. 
A műemléktemplom toronyból , középkori hajóból és ennél keskenyebb sokszögzáródású szentélyből áll.

.
 1760-ban a templom nyugati frontjához tornyot emelnek, amelyet 1799–1804 között újjáépítenek, magassága  64 méter. Eredetileg zsindelyfedéllel épült, a bádogfedélen lévő 1863-as évszám jelzi  az alakítás időpontját.

A toronyból félköríves ajtó vezetett be a hajóba, de átalakították. 

A mai templom építését a XIV. század első felére teszik, sőt feltételezik, hogy a XIII. század fordulóján már állott. 

Ebből a korból való a hajó, mely eredetileg boltozott volt.

A hajót és a szentélyt félköríves diadalív választja el egymástól.

Ma egyike a leghíresebb középkori falképekkel és kazettás mennyezettel ellátott erdélyi templomoknak.

A déli hajófal freskótöredékén Szent György - ábrázolással találkozunk 

Freskó az orgonakarzat feljáratánál.






Részlet a freskóból.

A kehely alakú szószék.

A szószék korona.

Az északi falon a hajdani elfalazott sekrestyeajtó látható.

Piros-Fehér-Zöld !

A szentély falát is falfestmény borítja.





Az  északi fal 16.sz. elejére datált falfestménytöredékei valószínüleg a Margit-legendát , a Királyok imádását és az Utolsó ítéletet ábrázolták 

Ezt még nem tárták fel, de annyi látható, hogy bibliai jeleneteket ábrázol.

Tehát a szentély falfestményei  nem a boltozat cirkalmas indáinak és címereinek folytatása.
A szentély valamelyik javításakor az oldalfalak ívmezőit barokk stukkókkal díszítették.

A keleti falon levélkoszorúban a következő felirat látható: RENOVATU ANNO 1794 TEMP. AEDILIS MOSIS GERGEJ.

A restaurálás évtizedek óta tart, és még beláthatatlan ideig elhúzódhat.

A szentélyboltozat teljes felületét a bordákra is kiterjedő, al secco modorban festett lombdísz borítja, világos- és sötétzöld, vörös és fehér uralkodó színekkel.

Művészeti eredetét tekintve a dályai boltozatfestmények előzményeit a világi dekoratív festészet körében találjuk meg.

 A sokszögű hosszú szentélyt bordás keresztboltozat fedi, amely fordított félkúp alakú, tagozott gyámkövekre támaszkodik.

A szentély keresztboltozatának gyámköveiből kettőt egy-egy női, illetve férfifej díszíti.

A boltozatok festéssel való díszítése nyilván elterjedtebb volt a késő gótikus egyházi művészetben. 

Napjainkban csak Székelydálya temploma őriz ilyen festett boltozatot.

A lombok és virágok között emberalakokat és nyolc címert is láthatunk.

A téglavörös alapra festett reneszánsz pajzsokon a következő címer ábrázolások vannak:

A háromtornyos várkapu (Segesvár címere).

A koronából növő gyökér (Brassó címere). 

A kardot tartó páncélos kar, a kardon medvefej, szív és korona, kétoldalt holdsarló és csillag (az egyesített régi és új székely címer).

A négyfelé osztott főpajzson két mezőben vörös-fehér sávozás, kettőben támadó oroszlán, a szívpajzson sas, a főpajzs fölött korona (Magyarország Jagelló-kori címere).

A bölényfej, szarvai közt holdsarló és csillag: Barlabási Lénárd erdélyi alvajda (1501—1526) címere.

Szárával egybekapcsolódó három fehér hárslevél. 

A két keresztbe tett kard, fölötte koronával (feltételezhetően Szeben város címere).

A vörös pajzson négy fehér sáv (Magyarország középkori címere).

A templom északi falán a Szent László freskó maradványai láthatóak. Az új ablak megsemmisítette a falfestmény egy részét.

A visszafelé nyilazó kun  alakja  a freskón.

A hajó nyugati felében pillérekkel épült orgonakarzat áll, tömör mellvédjén stukkódíszekkel. 

Az orgona a brassói Einschnek Károly munkája 1926-ból

 A közel két évtizedes restaurálás a hangszert sem kímélte: megtelt porral, elnémult.

Hosszú szünet után 2011 május 13-án újra felcsendült az orgona hangja a székelydályai református templomban .

Kilátás a toronyból Ége irányába.

A falu déli része, a háttér már Brassó megye.

Kilátás a toronyból keletre, Városfalva  irányba.

A régi és az új iskola épülete. 

A papilak udvara a templomtorony árnyékában

. 
Harangja 1643-ban készült, a következő felirattal: JESUS NAZARENUS REX JUDEORUM VENIT IN MUNDUM ET HOMO FACTUS EST. M. PAULUS NEIDEL ME FECIT IN ANNO DOMINI 1643.
1906-ban újraöntötték ezzel a felirattal: AZ 1643-IK ÉVBEN SÁNDOR PÁL ÁLTAL KÉSZITETT HARANG UJRAÖNTŐDÖTT AZ 1906-IK ÉVBEN, A DÁLYAI REF. EGYHÁZKÖZSÉG ADOMÁNYÁBÓL.

 A másik harang 1928-ból való.

A dályai toronyóra szerkezete.

A főutca !

 A hajó terét a mai ablakok záródásánál alig magasabban festett kazettás mennyezet fedi.

A  részben pontozásos technikával készült kazetták rajzai szabad kézzel készültek.

Az 1630-ból származó festett hajómennyezet 56 kazettából áll , valószínüleg szász asztalos munkája 

A kazetták,  többéves marosvásárhelyi restaurációs kálváriájukról hazaérkeztek Székelydályára, hogy visszakerülhessenek eredeti helyükre .

Az északi oldalán a hajdani sekrestye és osszárium alapfalait az 1971— 1972. évi renováláskor találták meg.

Az épület külső északi falán  is falfestménytöredékek kerültek elő. 

Az újravakolt külső falon több helyen láthatóak az eredeti falfestmények, vagy...





... a régi feliratok.

A déli bejárata jobb és baloldalán , majdnem a toronyig, az eddig ismert leghosszabb székely rovásírásos szöveg bukkant elő a mészréteg alól.





 Szemmagasságban, mintegy öt méter hosszan karcolták az akkor még friss vakolatba. 





A templomhajó déli falához két gótikus támpillér járul. A középső falmezőben van a templom régebben befalazott, korai csúcsíves déli bejárata.

A templom csúcsíves déli bejárata. 

A templomkerten belül a fal melletti eredeti helyérõl a javítás során eltávolították Derzsi Petki János kancellár feleségének , Kornis Katának  (1581-1637 - Apafi Mihály fejedelem nagyanyja ) 1641-ben készült  sírkövét

   A sírkő a nagyszebeni Elias Nicolai műve és  Székelyderzsről került Székelydályába.

Az első világháború emlékoszlopa 

A második világháború székelydályai áldozatainak emléktáblája.

 Az iskola első említése 1656-ból származik 

1844-ben a 680 lakosú faluban 26 fiú és 18 leány járt iskolába, ami az akkori viszonyok között elég magas szám.

Székelydálya új  iskolája.

Az I-IV. osztályos iskolában nem hivatalos tájékoztatás szerint a tanulóknak fele cigány.

Ebben az egykor színtiszta székely faluban az elöregedés miatt egyre kevesebb a jó teljesítőképességű gazda.





Az 1566-os lófő-összeíráskor Udvarhelyszéken Dályából jegyzik fel a legtöbb személyt, 14 lófőt, 2 gyalogot 

A következő évben ugyanitt 24 kaput vesznek számba.

1614-ben 43 családfőt írtak össze a faluban.

1786 -ban a lakóság létszáma elérte az 508 főt.

1850-ben 708 a település lakóssága.





A falu lakóssága 1868-ban érte el a legmagasabb létszámot a 801 főt.





1910-ben 610-en laktak a faluban.





1941-ben 581 főre csökkent a falu lakóssága.





A 2002-es népszámláláskor már csak 278 személy találtak a faluban.





Teljesen lakatlannak tűnő házaknál  is éri meglepetés az idelátogatót.

A ház romjai alól előkerül a "ház lakója".

Piros ruházatban megvolna a tökéletes "Mikulás"

A falu temetője a Szőllőoldalban  található

Kopjafás sír a székelydályai temetőben.

A falu nevénak eredetére van egy monda, hogy egykor tündérlányok jártak a tájon: Klára, Dála, Ramocsa.  





Mindhárom tündér a környék egy-egy varázslatos táján alapított otthont.





A középső számára különösen kedves volt ez a vidék, s többször vissza is tért erre a helyre, s a kedves tündérlány, Dála nevéről kapta a település az elnevezést. 

A Székelyföld peremén fekvő falvakat az elnéptelenedés veszélye fenyegeti.

A fiatalok a mezőgazdaság szövetkezetesítésével  lassan elvándoroltak, az idősek kihalnak. 

A rossz útviszonyok és az infrastruktúra hiánya miatt a település egyáltalán nem vonzó. 

Ma már csak, régebben távoli vidékekre elvándorolt nyugdíjasok térnek haza a faluba.

Ha odamész a ház előtt üldögélő nyugdíjasokhoz, meglepően őszintén mondanak el érdekes dolgokat a falu mindennapi életéről.

Az Ége-patak völgyében fekvő falunak a lakósai ma, többnyire idős emberek.

Egyre jelentősebb a cigány nemzetiségűek száma a faluban. 

A cigányok a falu lakosságának több mint egynegyedét teszik ki.

A faluban több mint húsz házat, a többgyerekes cigány családok laknak, akik a kollektivizálással kerültek ide és végül ide honosodtak.

Végigjárva a falut  nem sok embert láttunk az utcákon sétálni.

Elzárt, csendes, nyugodt település!

Székelydályai  apácarácsos székely nagykapu.

Ezek a rácsos ablakú  nagykapuk nem jellemzőek  Udvarhelyszék falvaira, inkább  Csíkban láthatóak.





A fedeles dályai székely nagykapuk nincsenek faragva





Az egykori falusi porták fontos, nem ritkán legfontosabb részei a gazdasági épületek voltak.





A régi háznál a csűröket használták a nagy méretű mezőgazdasági eszközök tárolására is.

Ha a szénát nem a  csűr padlásán tárolták,  a tárolóhely a szénatartó, a telek- vagy az udvarvégi pajta mellett van.

A falu lakóinak mindennapi életében jelentős helyet foglal el az állattenyésztés.

A nyárikonyha ( sütő-konyha, mosókonyha) a mai napig a falusi porták fontos része.

A falut többször tűzvész pusztította, 1766-ban az egész falu leégett, a templom és még két ház kivételével.

Székelydályai székely ház.

A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos házak lassan  Székelydályán is eltűnnek.

Itt is megjelentek az 1950-es évek jellegzetes típusházai.





 Festésnél  újabban gyakran használnak tájidegen rikító színeket.

A faluban van egy a termékeit az interneten hir­detõ gyógynövény forgalmazó  cég is.

A faluban még van kereskedelem, van üzlet ! 

Ünnepi alkalmakkor a Kultúrotthon épületére kitűzik a falu zászlóját.

Székelydálya zászlója és címere.

Nagyobb térképre váltás