2011. szeptember 11., vasárnap

Vágás


"A patak betéved a hegyek közé; ennek fennebb kitáguló völgyébe fekszik a két Dobó (alsó és felső) és Vágás. Most Vágás az anyamegye, régen megfordítva Dobó volt, mert a pápai dézsmák regestrumának 1332-ik s a köv. évi rovataiban ott találjuk bejegyezve Dobov és Doba néven mint önálló egyház egyházmegyét, Vágás pedig említve nem lévén, vagy még nem létezett akkor, vagy mint Dobó filiája nem jegyeztetett be. A teljesen egybeépült 3 falu csaknem 1 mfd hosszaságu téren nyulik el; ezen három egy egyházmegyét alkotó faluba beolvadt egy negyedik, mely Mártonfalva nevet viselt."

(Orbán Balázs)


Székelyudvarhely, vagy Segesvár irányából közelítve a Bögöz 
végében kitérő út visz azokba a viszonylag eldugott falvakba, 
melyeknek központja Vágás. 



Az eltérő után egy erdőrészen áthaladva kitágul a világ: Béta fekszik előttünk. Meredek dombon vezet fel tovább az út, ahol a Vágás- és a Malmok-patak közötti dombháton fekszik 

Székelydobó és Vágás.


Dobó és Vágás annyira összeépült, hogy látszatra egy települést alkotnak. Vágás és Dobó között a templom és az iskola mellett van a "határ".


A vágási iskola első írásos említése 1786-ból való. Nem kizárt viszont, hogy már korábban is létezett iskola. A falu társadalmi összetétele , a nemesek viszonylag nagy száma arra enged következtetni, hogy igény volt  már a korábbi időszakba is az írás-olvasás elsajátítására. 


A vágási iskola névadójának Márton Áron püspököt választották.
„Non recuso laborem"(nem utasítom el, vállalom a munkát) 


„A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk" 
- hirdette a püspök 1939-ben.



A vágásiak reménye szerint a felnövő nemzedék is megérti azt, hogy
: „Akik őrhelyen állanak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve."



Az iskola bejáratánál faragott-festett gyalogkapu fogadja az idelátogatót.


Pár lépésnyire már a vá­gási katolikus templom és plébánia előtt állunk. 


A plébánia és a templom kapuja tárva-nyitva állt



A kántori lakás új faragott gyalogkapuval.
Az össze­nőtt falu érdekessége, hogy bár a plébánia és a kántori lak egymás mellett helyezkedik el, a kántori dobói háznak számít, a plébánia vágásinak. 





Őrt álló díszesen faragott, galambbúgos, gyalogkapu földbe gyökerezett kapulábakkal. 


Bal oldalán faragott Erdély címer.


Jobb oldalán a magyar koronás címer látható.


Vágás és Székelydobó közös  katolikus temploma.


A templom kapuja mellett a vágásiak is emléket állítottak az első és a második világháború harcaiban elesett helybelieknek.



,,Csak egy éjszakára küldjétek el őket 
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:   
                           Mikor a pokolnak égő torka tárul,                                             
                        S vér csurog a földön, vér csurog a fáról.                                             
                        Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben                                             
             S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…"


 Gyóni Géza: Csak egy éjszakára  (részlet )


A templomot  aránylag alacsony kőkerítés veszi körül


 A vágási templom mellett sorakozó, csodálatos méretű és korú cserefák. 


A monda szerint az erdőből vágott területre egykor szerzetesek telepedtek le.


A szerzetesek a 12 apostol tiszteletére 12 cserefát ültettek, ebből 9 még ma is áll a templom mellett. 


A helybéliek szerint a fák védték a templomot a háborús időkben. Az egyik cserefát ágyúgolyó találta el, így az „életét adta" a templomért.


Két fát viszont korhadás miatt kivágtak a kommunizmus idején. Így a tizenkét cserefa közül csak kilenc maradt, amely még ma is él és terebélyesedik.


A Márton Áron egyesület 2006-ban kopjafát állított a vágási öreg cserefáknak.




Quercus robur / Kocsányos tölgy


Három Hegy Ifjúsági Egyesület tagjai: a vágási templom mellett található tölgyek egyikét benevezték az Év Fája Romániában versenyre. A fa 2011-ben bejutott a döntőbe.



 Ez a cserefa a sorban a legelső és egyúttal a legnagyobb a fák közül. Kerülete 5,10 méter, magassága megközelítőleg 20 méter.



 Béta-Dobó-Vágás, ott terem az áldás!


Az itt lakók szerint ezt a térséget elkerüli a baj, ez az "áldás" az egykor itt élő trinitárius szerzetesrend áldozat vállalásából is fakadhat.



Béta, Dobó, és Vágás eredet mondáját Orbán Balázs így írta le:



Egy pásztor érkezett erre a vidékre a családjával: apa, anya és három fiú. Az édesapa látta, hogy a környék lakható, minden földi jóban bővelkedik, elhatározta , hogy lakhelyéül választja ezt a helyet. 


A föld termékeny, az éghajlati viszonyok kedvezőek, kristálytiszta vízei voltak.
Így hát elhatározta a pásztor, hogy ezen a helyen telepszik le családjával.


A három fiú növekedett, addig míg édesapjuknak fel kellett osztania nekik a földet 3 részre. Hosszas gondolkodás után az apa   magához hívta a három fiút. Odahívta a legidősebb fiút s azt mondta neki:


-Neked adom ezt a helyet, menj itt a vágáson keresztül s ez lesz a te földed.-ebből alakult ki Vágás.



Aztán folytatta az öreg:
-Fiam, közülük is a közbenső!
-Neked adom azt a helyet, ahova ezt a követ dobni fogom,s eldobta a követ-ebből lett Dobó.


Aztán az öregnek folytatni kellett:
-Fiam, közülük is a legkisebb! -Te menj bé tova a völgybe-ebből        lett Béta a későbbiekben.



A falu két részre , Alszegre, és Felszegre tagolodik.


Vágás lakósságának a megélhetést a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosította.


 Mindhárom, szinte összetartozó faluban régi hagyománya van a szalmafonásnak.



 A búzaszalma 7 vagy 11 szálából szalagot fonnak a bedolgozók, amiből a hozzáértő családok kalapot varrnak. Egy kalap varrásához akár 20 méter szalmaszalagot (zsinórt) is felhasználnak.


Az utóbbi évekbe több lakóházat is felújítottak.



Beépítik a régi házak padlásterét.


Új sátortetős házakat is láthatunk.


A székelykapu inkább csak gyalogkapu formájában van jelen a faluban.


A falu lakósságának száma sokat változott az elmúlt századokban.


1567-ben 21 kaput írtak össze a faluban.


1614-ben 44 családfővel szerepel.


1786-ban a lakossága 374 fő.


1910-ben 606 lakója volt a falunak.


1992-ben a lakosság 299 fő-re csökkent.


A falu üzlete a "Bolt ".


A falu művelődési háza jelenleg javítás alatt van.


A mai vágási templom 1846-ban épült, előtte viszont a fogolykiváltó szerzetesrendnek – trinitárius rend – létezett  kolostora a templom és plébánia területén.



A kolostor, állítólag öszedőlt, de az alapból találni még köveket a plébánia kertjében.


A dobói és vágási em­bereknek közös templomuk van, a vágási katolikus temp­lomba járnak misére.


1333-ban Dobov néven jegyzik a pápai tizedjegyzékben és 1334-ben is. 


1334-ben Voygias néven is van bejegyzés .a pápai tizedjegyzékben


 Az bizonyos, hogy Vágás és Dobó között egy középkori templom állott, amely a két falunak közös temploma volt. . Ennek papja, András 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint 3 banálist fizet.


A középkori templom tanúja a szépen faragott, egy kőtömbből álló szentségfülke, melyet az új templom szentélyének keleti falában helyeztek el. 


Hatalmas korona a szentélyben a templom oltára fölött.


A jobb oldali mellékoltár.


A bal oldali mellékoltár.


A templom szószéke a szószék koronával.


A templomhajó oldalfalain a kálváriaképek és az ablakok alatt szenteket és bibliai jeleneteket ábrázoló festményeket láthatunk.



Jézus az olajfák hegyén.


Szent László király.


Szent Gellért püspök.


Árpádházi Szent Erzsébet.


Szent Antal szobra


A reformáció idejében a falu egy része áttért az új hitre s a templom is a reformátusokélett, majd 1630-ban Brandenburgi Katalin visszaadja a katolikusoknak. 


Ennek a templomnak a helyére épül 1843–1851 között a ma is látható templom, Szent Ilona tiszteletére. Jelenleg egyedi Er­délyben, hogy Szent Ilona a védőszentje.


A vágási templom orgonája.


A templomtoronyból letekintünk Székelydobó és Vágás "határvonalára".


A távolban a völgyben Béta házai látszanak.


A templomtoronyban 3 harang lakik


A régi középkori templom  harangja – ma elhasadva hallgat 


1957- ben öntött harang


Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ottfenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben
.
     (Reményik Sándor:Atlantisz harangoz)


Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás, s helyüket a fakereplők foglalják el.
"A harangok elmentek Rómába "


A falusi ember számára  régen és még ma is a tél a pihenést jelentette. Főleg ha nagy hó volt. 


Általában novembertől-márciusig tart ez az "erőltetett" pihenés.


Ilyenkor a földeken a határban már dolgozni nem lehetet és a fő munka csak a jószágok ellátása maradt, és a téli tüzelés.


Milyen más télen a falu! Üres kertek, szántók, utcák.



A kémények fehér füstöt fújnak a szürke ég felé. Igen, nagyon más a falu télen, de ugyanolyan szeretnívaló.


Vágásban is mint általában a székely falvakban az esztendõ leggazdagabb ünnepi periódusa, szokásrendje Karácsony köré csoportosul. 


December hónapját hosszú századokig Karácsony havának is nevezték.


A faragás világa meseország, hiszen a faragott anyag mesél az életéről.



Valami van a télben, szomorúbb, mint más évszakok. 


A hó kékesszürke színében, a házak, a szobák elhagyatottságában  van valami ami azt súgja, hogy talán itt minden örökre elveszett.


A téli időszakban amikor a fák elhullatják lombkoronájukat a történet ismeretében most újra megcsodálhatjuk a Vágás és Székelydobó ikerfalu temploma mellett sorakozó csodálatos méretű és korú cserefáit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése