"Fennebb van e völgyben a Gát, Mocsár és Bolgokut pataka összefolyásánál Farczád, mely falu már a XIV-dik század elején Vorkad és Farchad néven fordul elő. Farczád, hogy egykori filiája szép kanná-jával tul ne szárnyalja – egy régi templomot mutat fel, mely a reformatio előtt központi megyés egyháza volt e vidék falvainak."
(Orbán Balázs)
Orbán Balázs Bikafalva irányából látogatta meg a Sükői patak völgyét, mi most Székelyudvarhely irányából érkezünk a faluba.
Farcád, Székelyudvarhelytől 5 km-re nyugatra a Gát-, a Mocsár, és a Bolygókút-patakok alkotta
völgyteknőben fekszik.
Ha teleobjektívvel jobban ráközelítünk a farcádi templomtoronyra a távolban már Hodgya is látható.
A falu Székelyudvarhelyhez viszonyítva nyugati irányba
húzódik.
Farcád 1968 óta Felsőboldogfalva községhez tartozik, előtte külön község volt.
A falu tengerszint feletti magassága 549-572 méter között váltakozik.
A település északi részén érkezik a völgybe a Sükő pataka.
Az erős, szép székelykapu csinos és gondozott háztájat sejtetett, valamint az első percben jó benyomást keltett a belépő vendég szemében.
A festett kaputükör.
Farcádon is láthatunk az 1890-es években Székelyvarságon kitermelt 3-4 m-es bazalt oszlopokkal készült székelykaput.
A kapu a felirat szerint 1896-ban készült.
Kontyfadísz, a csiga rendkívül szép.
A feljavítás- átalakítás során a székely ház jellegzetes tulajdonságai eltűnnek.
A székely nagykapu még emlékeztet a régi portára.
Lakatlan, tornáncos székely ház.
Szürkült fakerítés. Árválkodó, omladozó székelykapu.
Egy elhagyott falú képe? Elhagyott házak, bedőlt székely nagykapu.
A régi, omladozó művelődési ház épülete lehangolóan hat az idelátogatóra.
Főút, és főútvonal, jobbra a Sükői eltérő következik.
Az útelágazásnál látható az új művelődési ház épülete.
Házasemberbál, karácsonyi bál, színdarabos bál, Falunap július első vasárnapján, Március 15-i ünnepség , Anyák Napja és más ünnepségek színhelye
| Nézőtér felülete 209 négyzetméter az üllőhelyek száma 400 . |
Az útkereszteződésnél vendéglátó egység is működik.
A Cimbora fogadó és a Maci bár.
A sükői úton már újabb házak sorakoznak.
A legtöbb porta fontos gazdasági épülete a csűr.
Tavasz van, de az útszéli hórakások még emlékeztetnek a távozó télre.
Patakfalvi Áron faragott festett nagykapuja 1946-ból.
A kaputükör faragott-festett mintázata.
A székely házon elmaradhatatlan kellék az ereszhez hasonló, azzal szoros kapcsolatban lévő tornác. Általában az épület hosszabbik oldalán fut végig, néha az utcafronton befordul, ritkábban a hátsó udvar felől is.
Az oromzatos ház, valamint ennek és a kontyolt tetőformának együttes alkalmazása.
Itt különlegesen az épült hátoldalán is látható tornác.
A falu két részre osztható: Alszegre és Felszegre.
A falu hossza megközelítőleg 1600 méter, szélessége 500 méter.
A faluban a templom mellett fontos épület volt a parókia.
A régi jegyzőkönyvekben emlegetett parochiális ház nem ezen a helyen volt, ahol napjainkban.
A jelenlegi papilak épületét 1909-ben Lőrincz Áron lelkész építette lakásnak. 1914-ben az Egyház megvásárolta az épületet.
A lelkészi lakás 2001-2002-ben külső és belső javítást kapott.
Kilátás a parókia udvaráról.
A falu lakossága a reformáció előtt katolikus vallású volt s a krónikások szerint központi megyés egyháza volt Hodgyának, Vágásnak, Bétának, Sükőnek és Lengyelfalvának. Ezek a filiák a századok folyamán sorra leváltak. Az egyházközösség utolsó filiája Hodgya volt, mely 1758-ban vált el Farcádtól.
A falu első írott emléke,1332-ből való mely nem más, mint a pápai tizedjegyzék. E dokumentum szerint a falunak már volt temploma, és négy banális egyházi adót fizetett Vorkad meg Farchad néven.
Mai templomának építését stíluselemei alapján a XV. századra teszik, mint a késő gótikus kor emlékét.
A templom déli oldalán a következő kőbe vésett kronosztikon olvasható:
"NOHA A PÉNZ SZVKE HAZÁNKOT TERHELÉ EZX ÖLES
TORNYOT FARTZÁD FELEMELÉ EGYESVLT BVZGÓSÁG
ÉSZ ERŐ ELKEZTE S IGYEKEZETINKET AZ ÉG SEGITÉTTÉ."
Hajdan körbefutó kőkerítése ma csak az utcával határos nyugati oldalon látható.
A fal északi végénél a zsindelyfedeles, hagymasisakos portikus .
És a déli hasonlóan zsindelyfedeles, hagymasisakos portikus .
A templom udvarán a kerítés mellett emléket állítottak az első és a második világháború harcaiban elesett helybelieknek.
Az első világháborúban 31 farcádi lakós vesztette életét.
A második világháborúban elesett személyek száma 14.
1968-1969-ben a torony fedelét pléhbádogra cserélték át, ekkor került
a torony oldalfalára egy újabb emléktábla a következő
szöveggel:
" Megnyílt szívek
Áldozata
nyomán
Áradt
a sok adomány
Megújult
torony és templom
Hirdeti
az Istent buzgón
Az
Úrnak 1968-69 éveiben "
A farcádi toronyban három harang lakik. A messze zengő hangon szóló harangok a keresztény vallás elválaszthatatlan jelképei.
Az első világháború idején a faluból két harangot vittek el.
A megmaradt régi harangnak antikva betűs felirata van: IN
NOMINE IESU FUSA PER INDUSTRIA DE IOSA JANOS DE SANDOR GYÖRGY CURATORES EXIST.
PASTOR HAGYAI BODO ANDRAS DE FARCZAD EIUSDEM ECCLAE. FUDIT IOANNES KERSTCHEN
SEGESVAR ANNO 1705.
A háború után az egyházközség új nagy harangot csináltatott, amely rövid idő után elhasadt és Bukarestben újra kellett öntessék.
1940-ben, a farcádi eredetű Szabó József egy
50 kilogramos Budapesten öntött kis harangot küldött a falunak.
A nagyharang felirata: ÖNTETTE A FARCÁDI REF. GYÜLEKEZET 1958. DICSÉRJÉTEK AZ
URAT. FABRICA: V. V. RASCANU BUCURESTI.
A templom bútorzata a XIX. század végi. Az Úrasztalának felirata: 1890.
A papi padnak a mellvédjén 1893, a hajó padsorának egyik előpadján az 1894-es évszám látható.
Hálóboltozatos szentélyét a 15. században építették, amikor valószínűleg tornyát is, de azt a 19. században lebontva építették a jelenlegit.
A torony oldalon a két külső feljárattal rendelkező legénykarzat.
A mennyezet 7x11 négyzetalakú
kazettából("koczkás deszkafölep"), és egy – ezt a viszonylag önállónak tekinthető részt szervesen
kiegészítő 7 téglalap alakú kazettát tartalmazó sorból áll.
A torony felőli szakaszon egy kazettasor későbbi keletű, és nem virágmintás. Valószínűnek látszik, hogy a tornyot felépítve, hozzá nyújtották a hajót.
A mennyezet mintakincse nem
tartalmaz figurális (ember-, illetve állatalakos) ábrázolásokat.
A kazettás mennyezeten három feliratos kazetta található. Az egyik kazetta őrizte meg számunkra a néhai tiszteletes nevét: Petrus Vágássi
A szentély északi falában látható az 1968-as javítással szabaddá tett szemöldökgyámos
sekrestyeajtó egyszerű kőkerete.
A szentély északi falában két szentségtartó fülke is található.
A nagyobbiknak csúcsíves nyílását pálcatagozatok keretelik, ezek az oromzaton
keresztben végződnek.
A hajó és szentély között magas csúcsívű diadalív emelkedik,
faragott kövekből rakva.
A nyolcszög három oldalával záródó szentély hálóboltozatos.
A fordított kúp alakú hármas tagozású gyámkövek az oldalfalakon négy-négy, a diadalív falánál és a záródásban két-két lefutó bordát tartanak.
A szószéket 1747-ben építették.
A pelikános díszű szószékkoronát 1763-ban készítették, de később átfestették, eredeti felirata lefestődött.
A szentély keleti felét fa orgonakarzat foglalja el.
A templom orgonája 1814-ből való.
A templom orgonája 1814-ből való.
1896-ban a brassói Csioflek testvérek elkészítik a mostani orgonát a régi anyagából.
Az ifjúsági dalkör az orgonát 1906-ban átalakítatta.
Az 1968-ban végzett általános javítás előtti évben, a villanyvezeték
bevésése közben a hajó északi falán falképekre bukkantak.
Több csoportban igen karakteres női arcokat láthatunk , melyeket a festő mindössze néhány vonallal rajzolt meg.
2005-ben a Göbölös Attila szobrászművész adományozta Szent László-mellszobrot leplezték le a templomban.
Csaba királyfi is Köbölös Attila kaposszerdahelyi szobrász alkotásában tért vissza a farcádi székelyekhez.
A déli bejárat szemöldökgyámos kőkerete hornyok közé fogott körte- és pálcatagból áll.
Különleges oszlopos díszítésű bejárati ajtó.
A templomhajó déli falát kettő, az északit egy támpillér tagolja.
A portikussal védett déli bejárat a szentély irányába nagyon keletre tolódott.
A portikustól keletre egy átalakított ablakot találunk, belül
megfigyelhető, hogy a nyílását félig felfalazták.
A szentély délkeleti oldalán találjuk az egyetlen megmaradt csúcsíves,
kőrácsos ablakot.
A falunapokon első alkalommal Erdély címerét és Kossuth Lajos szavait magán hordó kopjafát avattak, a református templomkertben.
„Országlók jönnek-tűnnek,
Népek és Nemzetek maradnak.”
A térképeket át lehet rajzolni, határokat újra lehet teremteni, de népeket eltűntetni az már nem egy könnyű feladat.
2002 július 7-én a falunapok alkalmával avatták fel Szent István király szobrát.
A templomkertben álló Szent István szobor.
A műalkotás Gőbölös Attila szobrászművész munkája.
Ebből a bronz mellszoborból pontosan kettő készült, és az egyik Farcádon, a másik pedig Kaposszerdahelyen áll.
A templom udvaráról jól látható az új sportpálya, és az iskola épülete.
A dokumentumok szerint a faluban már az 1700 as években felekezeti iskola működött.
A mai I-VIII osztályos iskola Lőrincz Áron tiszteletes nevét viseli.
A mai I-VIII osztályos iskola Lőrincz Áron tiszteletes nevét viseli.
A baptista imaház épülete.
Egyre több új modern ház épül a faluban.
Emeletes házak is épülnek Farcádon.
A templom mellett igazi kis "palota" épült.
A tükörszemű tarka házak képe idegen a székely faluképtől.
Mivel a fényképezőgép lencséjén keresztül szoktam szemlélni a valóságot, könnyű volt a múltat felidézni.
Az öreg tornácos székely ház leromboltatott !!!!
Fényképfelvételeim igazolják, hogy napjainkban, amikor a régi épületeket kellene felújítani a falukép megőrzése érdekében, Farcádon is egyre több narancssárga vagy hupikék sebet ejt a globalizáció.
2005 augusztus 23-án árhullám zúdult Székelyudvarhelyre és környékére, az ítéletidő Farcádban is óriási rombolást okozott.
Farcád központjában, a híd mellett egy oszlopot emeltek, ezen márványtábla jelzi a 2005. augusztus 23-án délután lezúdult árhullám szintjét..
Farcád keletkezésének ideje a XII.-ik századra tehető mivel a templom építésekor már sírokat bolygattak meg.
1567-ben a regestrumban a falut 14 kapuval jegyzik.
1614-ben már 43 családfőt írtak össze.
1786-ban a falu lakossága 335 fő.
1850-ben 468-an laknak a faluban.
1910-ben 521 a lakosság létszáma.
A második világháború előtt, 1941-ben 510 személy lakott a faluban.
1992-ben 408 lakosából 407 magyar és 1 román volt.
A 2002 -ben a népszámlálás adati szerint a lakosság már csak 390 fő.
Szerkezetét tekintve Farcád tipikus dombvidéki halmazfalu.
Az 1900-as évek elején a faluban még két vízimalom és egy gőzmalom működött.
Farcádon sok új házat láthatunk, mivel 1916-ban a faluban 120 épület leégett.
Az 1950-es évek típusházai.
A Kerek kő bár, és a Kerek kő ABC épülete.
A falu lakói növénytermesztéssel, és állattenyésztéssel is foglalkoznak.
Itt is megterem a cseresznye, meggy, alma, szilva, még a szőlő is.
Az 1960-as évekbe a farcádiak évente 40-50 tonna cseresznyét értékesítettek.
Farcádon most készül egy gyümölcsfeldolgozó manufaktúra, ahol a község lakói értékesíthetik gyümölcseiket. Jelenleg ebben az 1926 épült farcádi épületben a belső munkálatok zajlanak.
A XVIII. századtól a falu lakóinak egyik fő foglalkozása a sertésfeldolgozás volt.
Az 1700-as években egy olasz csapatot Udvarhely helyett Farcád szállásolt el, és ezért Mária Teréziától privilégiumot kapott a falu a disznóhússal való kereskedésre.
Innen ered a farcádi zsírosok, vagy kolbászosok megnevezése, mert a környék disznóit a farcádiak fölvásárolták, levágták, és Udvarhelyen értékesítették.
Az 1930-as években a faluban 10 család foglalkozott sertésfeldolgozással.
1924-ig a farcádi mészárosok teljes adómentességet élveztek.
A falu lakói napjainkban fa feldolgozással is foglalkoznak.
Ha a hó elolvadt megszaporodnak a tennivalók a farcádi gazdaságokban.
A falu déli bejáratánál, elhagyva a falutáblát visszapillantunk a templomtoronyra, és Hodgya irányába távozunk.
Székelyföldi Farcádon
"Ültess egy fát, s meglátod te sem éltél hiába,
Csizmát öltve indultam a székelyföldi Farcádra.
Volt egy tavasz, nem oly régen borzalmakat hozott,
A lezúduló vízáradat ment, s nem válogatott.
Otthont bontott, ólat, barmot sodort magával,
Nem törődve az emberrel, Istennek fiával.
Hargitának hegyei közt kanyarog az utam,
Felsejlik a falu egy mély völgyben lapultan.
Árulkodón tör az égbe templomának tornya,
Farcád, ez a kicsiny község, megbúvik a tájba.
Jószándékú lakói mind szerénységben élnek,
Erénysége a becsület itt a székely népnek.
.................................................. "
"Ültess egy fát, s meglátod te sem éltél hiába,
Csizmát öltve indultam a székelyföldi Farcádra.
Volt egy tavasz, nem oly régen borzalmakat hozott,
A lezúduló vízáradat ment, s nem válogatott.
Otthont bontott, ólat, barmot sodort magával,
Nem törődve az emberrel, Istennek fiával.
Hargitának hegyei közt kanyarog az utam,
Felsejlik a falu egy mély völgyben lapultan.
Árulkodón tör az égbe templomának tornya,
Farcád, ez a kicsiny község, megbúvik a tájba.
Jószándékú lakói mind szerénységben élnek,
Erénysége a becsület itt a székely népnek.
.................................................. "
(Albert Ferenc)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése