Szent István napi búcsú HARGITAFÜRDŐN

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja. István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.

http://csedoa.blogspot.ro/2012/08/szent-istvan-napi-bucsu-hargitafurdon.html

Nagyobb térképre váltás

Béta

"Bögöz felső végénél szakad be a Betapataka, melynek fejében az Egres s Sásárka (nevü patakok) egybefolyásánál fekszik Béta, mely falucskáról Vágás leirásánál már említést tettünk."

(Orbán Balázs)

Székelyudvarhelytől 11 kilométernyire van Béta. Bögözből kell eltérni jobbra, miután  egy erdőrészen áthaladunk hirtelen kitágul a világ. 

Béta fekszik előttünk !

Béta a Nagy-Küküllő völgyétől északra fekszik

 

A faluba  aszfaltozott út vezet a Bögözi  eltérőtől.

A falu a községközponttól 2 km-re helyezkedik el 500-525 méteres tengerszint feletti magasságban.

A Bétai-patak folyik rajta keresztül, két részre (Alszeg és Felszeg) osztva a falut.

A kultúrotthont  a faluban 1987-ben kezdték építeni. 

A húsvéti színdarabos bál meg a szüreti bál számít itt a legnépesebb ünnepnek.

 A kultúrház építéséhez 1985-ben kezdtek neki. Építésekor azt az ígéretet kapták a bétaiak az akkori vezetéstől, hogyha önerőből sikerül felhúzni az épületet, akkor a belső berendezést az állam finanszírozza. Ígéret maradt !

A kultúrotthon mellett áll a templom, tornyán 1974-es évszámmal.

A katolikus lakosság hosszú ideig hiányolta a templomát. 
A vágási templomba való eljutás főleg télen okozott gondot a bétaiaknak.

Templomépítésre csak a hetvenes években került sor.

Római katolikus temploma 1974-1976 között épült.

( 21,65 m hosszú, 9,50 m széles és 24 m magas)

Fölszentelése 1976. augusztus elsején volt.

Gyalogkapu a templomkert bejáratánál.

Béta egyházilag  ma is Vágás fiókegyháza.

A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció után is nagyobb részben megmarad katolikusnak.

1630. január 30-án  amikor elrendelik a vágási templom átadását a többség jogán a katolikusoknak, Béta mint a katolikus többség részese szerepel.

Egy külön  bétai templom építésének a gondolata  már a XX-ik század elején vetődik fel.

A bétai születésű főgimnáziumi tanár  Szélyes Dénes elküldi a legfontosabb kellékeket.( oltár, ruhák, kehely, misekönyv) 

1910-ben az egyházközség országos szintű gyűjtést szervez templomépítésre.

Az első világháború kitörése  azonban megakadályozza a templom felépítését.

Csak a második világháború után, 1957-ben kerül sor az alapkőletétre . 

 1973-ban sikerült beszerezni az építkezéshez szükséges engedélyeket. 

Az új templom hármas térfüzésű.

A templom orgonája.

A bétai templom toronyában 3 harang lakik.

A nagy harangot 1995-ben öntette Barabás József.

A középső régebbi harangon 4 címer, de felirat és évszám nem látható.

A torony harmadik lakója a csengettyű, 

Kilátás a toronyból Dobó és Vágás irányába.

A falu lakói az első és második világháborús hősök tiszteletére az 1980-as években emelték az emlékművet. 

A templom előtt álló emlékműn, a két világháborúban elesett katonák neveit olvashatjuk..

Bétában a régi iskola a falu régebbi részében helyezkedett el, valószínűleg felekezeti iskolaként működött az oktatás kezdeteitől.

 Az  új iskola, első látásra nem tanintézményre emlékeztet.

A település 1566-ban Béta néven jelentkezik a forrásokban

Bétában 1567-ben egy kaput jegyeztek  

1614-ben 17 családot, írtak össze

1786-ban a lakosok száma 178.  

1850-ben 183.  

1868-ban 307 re emelkedik a lakosok száma.  

1910-ben már 380 fő a lakosság.

1941-ben pedig 420 lakost számláltak. 

A 2002-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 304 fő.

A faluban az elvándorlás a második világháború után nagy méretűvé vállik.

Az iparosítás fejlesztésével a környező városok  Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, valamint Románia  nagyvárosai  kezdték kiszippantani a falu lakosságát.

A földek kollektivizálása után a férfi lakosság innen is  fokozatosan elmenekült.

A termelő szövetkezetek létrehozása teljesen megváltoztatta a gazdálkodási formát, hatásai még ma is érződnek.

Napjainkban a falu életében fontos helyet foglal el a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Rossz nyelvek szerint a bétaiak olyan állatkupecek, hogy állat nélkül mennek a vásárba, vesznek és adnak, ám pénzzel térnek haza... 

A szalmafonás fontos kiegészítő jövedelemforrás a faluban.

Jelenleg tíznél több kalapvarró van a faluban.

Szalmából táskát,  többféle dísztárgyat, karácsonyfadíszt készítenek. 

Az új házak építésénél gyakran használnak rikító színeket, szokatlan formákat.

 Lakatlan, vakolatlan székely ház

A falu üzlete a "Bolt".

A székely kapunak két ismert változata Bétában inkább a gyalogkapuk formájában jelentkezik. 

A székelykapun sok esetben évszám és felirat is van, s gyakori kiegészítője az esti és vasárnapi beszélgetések színhelye, a mellette lévő fedeles pad, az úgynevezett "szakállszárító".

A kapu típusa itt szász behatásról árulkodik.

Bétában még láthatóak régi lakóházak. 

 Sok új lakóház is megjelent a faluban.

A beton és tégla építmények, ....

...a modern építkezési formák itt is kiszorítják a hagyományos székely házat.

Az udvarokon még vannak  sütőházak és nyári konyhák.



Egyre kevesebb a hagyományos tornáncos székely porta.

Akár a nagyvilág Béta is nagyot változott az utóbbi  két évtizedben. 

Bétában is minden évben újra elfoglalják vadászterületeiket és ősszel itt hagyott fészkeiket a fehér gólyák.

 Az eredetmonda, mely Béta-Dobó-Vágás nevét, kialakulását magyarázza-  Így szól !

"Neked adom ezt a helyet, menj itt a vágáson keresztül, s ez lesz a te földed, mondta az öreg legnagyobbik fiának, mutatva a mai Vágásra. "

"Aztán folytatta a középső fiú felé fordulva: neked adom azt a helyet, ahova ezt a követ dobni fogom, és eldobta a követ, melynek helyén Dobó lett." 

 A legkisebb fiúnak azt mondta, te menj bé, tova a völgybe, s ebből lett Béta a későbbiekben."

Béta, Dobó, Vágás, itt terem az áldás?

Nagyobb térképre váltás