Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja. István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.
2012. augusztus 20., hétfő
2012. augusztus 13., hétfő
Béta
"Bögöz felső végénél szakad be a Betapataka, melynek fejében az Egres s Sásárka (nevü patakok) egybefolyásánál fekszik Béta, mely falucskáról Vágás leirásánál már említést tettünk."
(Orbán Balázs)
Székelyudvarhelytől 11 kilométernyire van Béta. Bögözből kell eltérni jobbra, miután egy erdőrészen áthaladunk hirtelen kitágul a világ.
A falu a községközponttól 2 km-re helyezkedik el 500-525 méteres tengerszint feletti magasságban.
A Bétai-patak folyik rajta keresztül, két részre (Alszeg és Felszeg) osztva a falut.
A kultúrotthont a faluban 1987-ben kezdték építeni.
A húsvéti színdarabos bál meg a szüreti bál számít itt a legnépesebb ünnepnek.
A kultúrház építéséhez 1985-ben kezdtek neki. Építésekor azt az ígéretet kapták a bétaiak az akkori vezetéstől, hogyha önerőből sikerül felhúzni az épületet, akkor a belső berendezést az állam finanszírozza. Ígéret maradt !
A kultúrotthon mellett áll a templom, tornyán 1974-es évszámmal.
A katolikus lakosság hosszú ideig hiányolta a templomát.
A vágási templomba való eljutás főleg télen okozott gondot a bétaiaknak.
Templomépítésre csak a hetvenes években került sor.
Római katolikus temploma 1974-1976 között épült.
( 21,65 m hosszú, 9,50 m széles és 24 m magas)
Fölszentelése 1976. augusztus elsején volt.
Gyalogkapu a templomkert bejáratánál.
Béta egyházilag ma is Vágás fiókegyháza.
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció után is nagyobb részben megmarad katolikusnak.
1630. január 30-án amikor elrendelik a vágási templom átadását a többség jogán a katolikusoknak, Béta mint a katolikus többség részese szerepel.
Egy külön bétai templom építésének a gondolata már a XX-ik század elején vetődik fel.
A bétai születésű főgimnáziumi tanár Szélyes Dénes elküldi a legfontosabb kellékeket.( oltár, ruhák, kehely, misekönyv)
1910-ben az egyházközség országos szintű gyűjtést szervez templomépítésre.
Az
első világháború kitörése azonban megakadályozza a templom felépítését.
Csak a második világháború után, 1957-ben kerül sor az alapkőletétre .
1973-ban sikerült beszerezni az építkezéshez szükséges engedélyeket.
Az új templom hármas térfüzésű.
A templom orgonája.
1973-ban sikerült beszerezni az építkezéshez szükséges engedélyeket.
Az új templom hármas térfüzésű.
A templom orgonája.
A bétai templom toronyában 3 harang lakik.
A nagy harangot 1995-ben öntette Barabás József.
A középső régebbi harangon 4 címer, de felirat és évszám nem látható.
A torony harmadik lakója a csengettyű,
Kilátás a toronyból Dobó és Vágás irányába.
A falu lakói az első és második világháborús hősök tiszteletére az 1980-as években emelték az emlékművet.
A templom előtt álló emlékműn, a két világháborúban elesett katonák neveit olvashatjuk..
Bétában
a régi iskola a falu régebbi részében helyezkedett el, valószínűleg felekezeti
iskolaként működött az oktatás kezdeteitől.
Az új iskola, első látásra nem tanintézményre emlékeztet.
A település 1566-ban Béta néven jelentkezik a forrásokban
Bétában 1567-ben egy kaput jegyeztek
1614-ben 17 családot, írtak össze
1786-ban a lakosok száma 178.
1850-ben 183.
1868-ban 307 re emelkedik a lakosok száma.
1910-ben már 380 fő a lakosság.
1941-ben pedig 420 lakost számláltak.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a falu lakossága 304 fő.
A faluban az elvándorlás a második világháború után nagy méretűvé vállik.
Az iparosítás fejlesztésével a környező városok Székelyudvarhely,
Székelykeresztúr, valamint Románia nagyvárosai kezdték kiszippantani a falu lakosságát.
A földek kollektivizálása után a férfi lakosság innen is fokozatosan elmenekült.
A termelő szövetkezetek létrehozása teljesen megváltoztatta a gazdálkodási formát, hatásai még ma is érződnek.
Napjainkban a falu életében fontos helyet foglal el a növénytermesztés és az állattenyésztés.
Rossz nyelvek szerint a bétaiak olyan állatkupecek, hogy állat nélkül mennek a vásárba, vesznek és adnak, ám pénzzel térnek haza...
A szalmafonás fontos kiegészítő jövedelemforrás a faluban.
Az új házak építésénél gyakran használnak rikító színeket, szokatlan formákat.
Lakatlan, vakolatlan székely ház
A székely kapunak két ismert változata Bétában inkább a gyalogkapuk formájában jelentkezik.
A székelykapun sok esetben évszám és felirat is van, s gyakori kiegészítője az esti és vasárnapi beszélgetések színhelye, a mellette lévő fedeles pad, az úgynevezett "szakállszárító".
A kapu típusa itt szász behatásról árulkodik.
Bétában még láthatóak régi lakóházak.
Sok új lakóház is megjelent a faluban.
A beton és tégla építmények, ....
...a modern építkezési formák itt is kiszorítják a hagyományos székely házat.
Az udvarokon még vannak sütőházak és nyári konyhák.
Egyre kevesebb a hagyományos tornáncos székely porta.
Akár a nagyvilág Béta is nagyot változott az utóbbi két évtizedben.
Bétában is minden évben újra elfoglalják vadászterületeiket és ősszel itt hagyott fészkeiket a fehér gólyák.
"Neked adom ezt a helyet, menj itt a vágáson keresztül, s ez lesz a te földed, mondta az öreg legnagyobbik fiának, mutatva a mai Vágásra. "
"Aztán folytatta a középső fiú felé fordulva: neked adom azt a helyet, ahova ezt a követ dobni fogom, és eldobta a követ, melynek helyén Dobó lett."
A legkisebb fiúnak azt mondta, te menj bé, tova a völgybe, s ebből lett Béta a későbbiekben."
Béta, Dobó, Vágás, itt terem az áldás?
Nagyobb térképre váltás
Címkék:
Béta
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)