Mátisfalva

"A hegyek közé benyomuló Fancsikapatak völgy fejében egy szugolyékban (hegyek közé rejtőzve) fekszik Matisfalva. Mondják, hogy egy Matis nevü agyagfalvi ember nem találván falujában alkalmas bennvalót (telket), regényes hajlamainál fogva künn az erdőn keresett magának telephelyet, s annak egy szép irtványában (erdő közti tisztás) épitett magának házat, számos fiai és más oda települtek alakiták e falut, mely a legelőbb oda települt Matis-ról neveztetett el."

(Orbán Balázs)

Székelyudvarhelytől 18 km-re délnyugatra, Bögöz községtől 6 km-re a Kecskés-patak völgyében magas dombsorok közt fekszik Mátisfalva..

Agyagfalvától délnyugatra haladva a távolság három kilóméter.

A falu életéről 1661-ből származik az első írásos emlék.

Református egyháza a XVIII. században vált el Agyagfalvától. 

A falut a XVI. században Mátyusfalvának is hívták, később visszakapta eredeti nevét.

Az iskola épülete 1900-ban épült, sajnos ma az osztálytermek üresen állnak.





Egyházi iskola 1834-től működött a faluban.

A faluban sok régi épületet láthatunk, szász típusú falazott nagykapuval.

Az épületek homlokzatát díszítő motívumok.

A zárt utcafrontok, a magas kőkapuk itt is a falu  sajátosságai közé sorolhatók.

Különlegesen magas tornácos ház.

Napjainkban a  település népességmegtartó ereje folyamatosan gyengül, az elöregedés jelensége talán megfordíthatatlan.

Elhagyott, lakatlan  ház, gyakori látvány a székely falvakban.

Az időben elvégztt felújítás,még sok omladozó házat megmenthetne az utókor számára.

A szép kis parasztházak, amelyeknek lelke van, legtöbbször csak nyaralóként menekülnek meg. Ma már mások az igények, és ez seperi le a tornácos, gerendás házakat a föld színéről.

A kapu még megvan,de a háznak már csak az alapja látható.

Az ablakok főleg a tornácra nyílnak, de egy szobából gyakran néz egy ablak a ház háta mögé is. Az ablakok száma eltérő, de jellemzően 7-9.

Mátisfalva, az utolsó ház.

Tovább haladva mezei úton Magyarfelek következik, a távolság14 km  távolság.

Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. 

A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el.

Télen meredek utcáin szánkót is lehet használni közlekedésre.

1567-ben a regestrumban Mattijusfalva néven 6 kaput jegyeztek.

1614-ben 12 családfőt írtak össze.

A lakóság 1786-ban elérte a 191 főt.

1850-ben 354 fő volt a lakóság létszáma.

1941-ben 333 fő.





A 2002-es népszámláláskor a falunak 126 lakósa volt. Ma megközelítőleg 110-en laknak a faluban.

Mátisfalva is elzárt település volt de a távolság ma már nem jelent problémát.

A házak fedése hódfarkú cserép, de a felújított épületeken már hornyolt cseréptetöt láthatunk.

A székely  gazdaság legfontosabb épülete itt is a hagyományos csűr.

A székely nagykapuk itt nincsenek faragva.

Mátisfalván a népi építkezés sok eleme már eltűnőfélben van, vagy már el is halványult.

A székely falvak hagyományaitól idegen épületforma egyre gyakoribb látvány .

1900- ban épült a " Községháza épülete.  Az épület jelenleg kultúrház és posta

A faluban még látható a székely építkezés jellegzetességeit őrző ház.

Az utóbbi években egyre nagyobb divat lesz az ilyen félreeső falvakban a régi házak megvásárlása

A települést átmenő forgalom nem érinti, s ez a zártság kulcsfontosságú lett a település táji, környezeti, társadalmi arculatában.

A Szoros utca végén egy kapu mellett emléktáblát láthatunk.

Ezen a helyen állt Dr. Palló Imre (Mátisfalva, 1891. okt. 23. - Bp., 1978. jan. 25 )

  operaénekes, a Budapesti Operaház igazgatója, a magyar opera egyik legnagyobb baritonja szülőháza.

Az emléktáblát eredetileg a szülőház falán avatták fel. A ház időközben eladódott, új házat építettek a helyére.

Az udvaron már csak a régi csűr épülete a látható.

Itt a faluban  kizárólagosan állattartás és gyümölcstermesztés kínál munkalehetőséget a fiataloknak. 

A falu élete a téli időszakban megváltozik, elcsendesedik.

Csak néhány autó, vagy ember látható, kikkel valami sürgős munka hagyatta el a házat.

Egykori katolikus lakói a reformáció után mind reformátusok lesznek. 

A falu  elején a Templom utcában áll a falu bádogtornyos temploma. 

A mai kőből és téglából épült templom 1796-1798 készült el.

Építőmesterek a  kacai  Kőmüves Mihály és Gyárfás János voltak

A portikuson belépőt egy festett bejárati ajtó fogadja. 

Feltételezhető, hogy a falunak már előbb is volt egy régi temploma.

A templomnak 1711-ből, és 1766-ból vannak szent edényei.

A kőszószék 1798-ban készült

Különlegesen szép a kőszószék korona festett faragványának mintázata.

" Néhai Bartos György meghagyatott özvegye Kanyaró Erzsébet 1806 "

"Bartos Ferentz felesegevel Követsi Susana Keziteek a magok költsegek"

Mátisfalván a templomban láthatóak a világháborús emléktáblák.

A második világháború 6 áldozata.

Az első világháború 9 áldozata

Mátisfalva temploma szerepel Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében.

A torony felőli oldalon is festett ajtó látható.

A templom toronyban két harang lakik.

A mátisfalvi egyházközség a templom harangjait 1924-ben öntette.

A régi középkori fatemplom harangjáról nincsen adat.

A templom belső berendezése népies motívumokkal díszített.

A templom  4 regiszteres orgonája 1912-ben készült

Az orgona karzatának felújított, festett motívumai. 

A karzatot is a régi fatemplomból átörökölt kazetták díszitík.

Virágmintákkal díszített népi barok stílusú  kazetták.

A legények karzatának festése 1801-ből való.

A padok is festett népi motívumokkal vannak díszítve.

A leg­értékesebb festett darabok az 1762-ben ké­szült, a fatemplomból származó 7 kazettatábla, amelyek a karzat alján láthatóak.

1802-ben vi­rá­gos mintákat festettek a mennye­zetre. 

A mintázatlan közép­lapra a 132. zsoltár vers sorait ír­ták.

„Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakóhelyül: ez lesz nyugovó helyem örökre, itt lakozom, mert ezt szeretem”. 

A kazettás mennyezetet a segesvári Suler Márton és Dániel asztalos mesterek készítették.

A padok festése Kelemen Márton mátisfalvi mester munkája.

Mátisfalva eredetére létezik egymá­sik monda  is. „Bö­göz­ben ma­­­radt egy tatár (ve­zé­r­nek is mondják), és ott meg­há­za­so­dott. Csakhogy a bö­gö­ziek nem tűrték meg maguk kö­zött a tatárt, kizavarták a faluból, s így ő kihúzódott a hegyek közé. A tatár neve Ma­tusa volt, s innen lett a falu ne­ve Mátisfalva” 

Napjainkban Agyagfalva és Mátisfalva között járható aszfalt úton lehet közlekedni.





Nagyobb térképre váltás