Városfalva

"A Kis-Homoród völgyében még csak két faluja van a Székelyföldnek, ezek a folyam két partján egymással szemben épült Városfalva (balparton) és Jánosfalva (a jobb parton)."

(Orbán Balázs)

"Legelőbb is Városfalva név eredetét kellene felderitenünk; azonban erre nézve alig találunk még elfogadható hagyományt is, mert azon feltevést, hogy e falunak régen várkastélylyal erőditett temploma lett volna, s arról nevezték volna Várasfalvának, semmi maradvány nem igazolja:"

(Orbán Balázs)

"....temploma uj, s tornya is, mely a régibb templomból felmaradt, csak 1695-ben épült. Kellett tehát e falu, mint a Székelyföld végső, s határszélén feküdt helységének területén egy várnak lenni valahol;"

(Orbán Balázs)

"....de ilyet minden törekvésem mellett is kinyomozni nem tudék, mert a falun alól a Homoród közelében levő Zsuzsa vára* nevü helyen semmi legkisebb nyomra sem akadhatunk, s ha volt is itt a Homoród áradatai által könnyen eltemethetett valamely erőditvény, az mint térhelyen fekvő legfellebb csak római castrum vagy őrhely lehetett." 

(Orbán Balázs)

"– régi időben állhatott valamely határvár, melynek zömtornyát alkotta a fennebb leirt Hegyestetőn lévő toronyerőd, Várasfalva pedig azon időben, midőn itt vár állott, nem mostani kényelmes helyén, hanem itten fenn a Hegyestető fejénél* feküdt, hol most is nagy mennyiségü vastag cserépdarabokat lehet találni, és a felette lévő vár vagy őrtoronyról nevezték Várasfalvának, mely nevét később is, midőn a völgybe leköltözött, megtartá."

(Orbán Balázs)

.* Várasfalva 1317-ben már nagyon tekintélyes megye, midőn Corradus Varosio plebánussa 20 budai marchát fizet a pápai dézmákba,* de ugy látszik, hogy később ellenség dulásai annyira elpusztitották, hogy a XV. század végén kicsinyke helység volt, melyet csak 5 törzscsalád lakott,..." 

(Orbán Balázs)

"...nevekedést a fennebb feküdt Tankófalva feloszlásakor nyert, melynek lakói ellenség vagy a rakonczátlan Homoród áradatai által elzavartatva, Városfalvára települtek.* Tankófalva fekhelyét még ma is Tankónak nevezik s mutatják a helyet is, hol Városfalvával közös temploma feküdt."

(Orbán Balázs)

Székelyudvarhelytől 24 km-re délkeletre, a Nagy-Homoród völgyében, a Dályai-patak torkolata közelében fekszik Városfalva.

Közigazgatásilag, Homoródszentmárton községhez tartozik.

Hargita megye déli részének határfaluja.

Északon Homoródszentpéterrel, keleten Oklánddal, nyugaton Székelydályával határos,...

...délen pedig a Brassó megyéhez tartozó, de valójában a Székelyföld részét képező Jánosfalvával. 

Nagyon kevés  történelmi leírás, hiteles dokumentum létezik, mely  magyarázatot adna a falu nevének eredetére vonatkozóan.

Bizonyos, hogy az eredeti neve Várasfalva volt.

A falu neve egy 1317-ből származó pápai tizedjegyzékben szerepel előszőr.

E dokumentumban a falu Varosio néven szerepel.

Jánosfalvi Sándor István említi, hogy ez a falu több falunak lehetett vásáros helye, és innen vette a nevét a Városfalvát.

 1816-ban a falu porrá égett egy vasárnap, ezek után az emberek házaikat kőből és cseréppel kezdték építeni.

A Felszeg utca végén van a falu temploma és temetője.

1317-ben a falu katolikus plébániája 20 arany pápai dézsmát fizet.

A helyiek szerint a falu első temploma valahol a kultúrotthonnal szemben volt felépítve.

A bejárat jobb oldalán látható a Millecentenáriumi kopjafa, és mellette Csoma József és Jobb Dénes világháborús áldozatok sírkövei.

A másik kettős kopjafa az 1998-ban elhunyt orvosprofesszornak, dr. Cseke Péternek (1911-1998) emlékére. 

Mivel a régi templom árterületen épült, a Nagy-Homoród gyakori áradásai miatt a XVII. század első felében lebontották. 

Az újabb templomot, amely feltehetően földrengés következtében rongálódott meg, 1783-1785 között újraépítették.

Az régi torony, a rossz alapozás miatt megdőlt, és 1893-ban lebontották. 

Az új 35,5 méter magasságú torony 1902-ben készül el.

Jelenleg a hajó északi támpillérje is elszakadt.

A templomhajó déli oldala.

A templomhajó déli oldalán zárt portikusz védi a bejáratot.



Fehérre festett falak és boltozatos mennyezet fogad a hajóban.

A templom épülete jelenleg felújítás alatt van.

Penészgomba támadta meg a padlózatot és a falakat.

Az épített orgonakarzaton, a templom és az orgona építési éve látható.

 Az orgonát a hívek adakozásából 1835-ben a szimériai Serestély Dávid készítette.

Az orgonatestet Pekáts Fridik díszítette.

 Az orgonán levő felirat: „Az Ürnak zengedezzetek hangos orgonákban".

A  templom keleti felén, a "szentély" részen oszlopos, fából épített karzat.

A  karzat feletti falon: 

„Én vagyok az Isten háza és szállása, / Hol az egy Istennek

vagyon imádása. / Engem Városfalva sok fáradozása / épített.

Nyugodjék kin az Ür áldása. / Ez lőn Zoltán Péter Curatorságában, /

Zoltán János egyik egyházfiságában. / Másfelől Gál Ferentz társ szolgálattyában. Ezer hétszáz nyolcvanötödik folytában".

Darószi György asztalos készítette és festette 1837-ben a templom keleti felében található karzatot és a padokat 

A karzat világoskék mellvédje festett virágmintás kazettákkal díszitett

A feliratozott bútorzatot eltávolították a felújítás idejére.

Az 1785-ben készült úrasztalon: „A maga költségén: Városfalvi Kénosi Sigmond TJr: Élete párj a Tompái Botos Anna. Anno 1785". Továbbá

ez: „Renováltatta Ifiabb Kénosi Sigmond 1837-ben".

A szószék mellett, a

Kénosi nemzettség székén: Városfalvi Ns. Kénosi Dávid Ür élete párj a Désfalvi Belényesi Anna asszony tsináltatta 1785-ben"

A szószék feletti koronát 1843- ban Pekáts Fridrik készítette.

A szószék feletti koronán, ez a felirat van: 

„Légy hív mind halálig. Néked adom az életnek koronáját 1843".

A templomban a szószék mellett látható két márvány emléktábla.

 A felső tábla a hívek adományából 1964-ben készült, Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspök emlékére, aki 1683-ban született  Városfalván.

A másik id. Báró József lelkésznek állítt emléket, aki 56 éven át szolgált az egyházközségben.

A Kénosi Dávid által 1785-ben csináltatott papi pad.
 A papi székfelírata: „Városfalvi Ns. Kénosi Dávid Ür tsináltatta 1785".

A falu eredetileg katolikus lakói már 1568-ban áttértek az unitárius vallásra. 

Homoródszentpéter létképe a városfalvi toronyból.

A Bágyi hegy és a falu épületei.

Déli irányba már a szászvidék látható, Homoróddaróc és Kaca.

Északra temetődomb.

Itt a templom háta mögötti temetőben láthatunk néhány régi sírkövet is, amelyek kövét a faluhoz közel fekvő kőbányából termelték ki.

A régi sírkövekről az idő vasfoga lemarta a nevet vagy az évszámot.

A ravatalozó új épülete, itt tárolják a felújítás alatt a templom bútorzatát.

A városfalvi toronyban két harang lakik.

A két új harangot Kőnig Frigyes öntötte Aradon.

A harang felirata emlékeztet az első világháborúra:
1914-1919

A toronyóra  óraszerkezete.

Városfalvi légifolyósó!

A városfalvi  iskoláról irásos dokumentumok 1624-ből tesznek emlitést. 

1919-ig az iskola felekezeti, de 1920-tól állami tulajdonba került.

A mai iskolaépület 1934-ben épült.

A kis harangtoronnyal ellátott iskolaépület.

Városfalvi utcanév tábla.

A Külsőszer utca házai.

A falu központjában kovácsoltvas kapuval és kerítéssel övezett emlékművek. 

A világháborúkban elesett 41 hősre emlékezik a falu.

A második világháborús emlékmű, amelynek talapzatát színes magyar címer díszíti.

Az első világháborús, turulmadaras emlékmű.

Az 1848-1949. szabadságharc emlékére állított kopjafák.

A falu épületei nagyon változatosak.

Régi, felújított, vagy új házak sorakoznak a falu utcáin.

A faluban több helyen szászos építkezés figyelhető meg.

A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.

Hogyan alakult a település népessége az elmúlt századok folyamán.

1781-ben a falu lélekszáma 333 fő.

A második világháború  végén, 1944-ben 650 fő. 

1952-ben a lakosság létszáma eléri a 707 főt.

1973-ban még 466 személy lakott a faluban.

2002-ben már csak 286 fő volt a falu lakossága.

A falu lakóssága állattenyésztéssel  és növény termesztéssel foglalkozik.
 Megtaláljuk a fúró-faragó ezermester székelyt is. 

A gyümölcstermesztésnek is messze visszanyúló hagyománya van a faluban.

A faluban működő Zsuzsánna vegyes üzlet. 

Szembetűnő a felújított kultúrotthon impozáns épülete. Az intézmény Kovács István volt városfalvi tanító nevét viseli. 

 Nagy-Homoród hídja előtt az út jobb oldalán két kopjafára helyezett helységnévtábla.

 A táblán ORASENI-VÁROSFALVA felírat látható, nyomokban még felfedezhető a Kenosi család címere: kék pajzsban páncélos kar kardot tart, s azon egy levágott török fej.

Elhagyjuk a falut, a Dálya-patak torkolatánál  a főút hirtelen jobbra kanyarodik Homoródszentpéter irányába, a községi út Dályába vezet.