"A
Kis-Homoród völgyében még csak két faluja van a Székelyföldnek, ezek a folyam
két partján egymással szemben épült Városfalva (balparton) és Jánosfalva (a
jobb parton)."
(Orbán Balázs)
"Legelőbb
is Városfalva név eredetét kellene felderitenünk; azonban erre nézve alig
találunk még elfogadható hagyományt is, mert azon feltevést, hogy e falunak
régen várkastélylyal erőditett temploma lett volna, s arról nevezték volna
Várasfalvának, semmi maradvány nem igazolja:"
(Orbán Balázs)
"....temploma
uj, s tornya is, mely a régibb templomból felmaradt, csak 1695-ben épült.
Kellett tehát e falu, mint a Székelyföld végső, s határszélén feküdt
helységének területén egy várnak lenni valahol;"
(Orbán Balázs)
"....de ilyet minden törekvésem mellett is kinyomozni nem tudék,
mert a falun alól a Homoród közelében levő Zsuzsa vára* nevü helyen semmi
legkisebb nyomra sem akadhatunk, s ha volt is itt a Homoród áradatai által
könnyen eltemethetett valamely erőditvény, az mint térhelyen fekvő legfellebb
csak római castrum vagy őrhely lehetett."
(Orbán Balázs)
"– régi
időben állhatott valamely határvár, melynek zömtornyát alkotta a fennebb leirt
Hegyestetőn lévő toronyerőd, Várasfalva pedig azon időben, midőn itt vár
állott, nem mostani kényelmes helyén, hanem itten fenn a Hegyestető fejénél*
feküdt, hol most is nagy mennyiségü vastag cserépdarabokat lehet találni, és a
felette lévő vár vagy őrtoronyról nevezték Várasfalvának, mely nevét később is,
midőn a völgybe leköltözött, megtartá."
(Orbán Balázs)
.*
Várasfalva 1317-ben már nagyon tekintélyes megye, midőn Corradus Varosio
plebánussa 20 budai marchát fizet a pápai dézmákba,* de ugy látszik, hogy
később ellenség dulásai annyira elpusztitották, hogy a XV. század végén
kicsinyke helység volt, melyet csak 5 törzscsalád lakott,..."
(Orbán Balázs)
"...nevekedést a fennebb feküdt Tankófalva feloszlásakor nyert, melynek lakói ellenség vagy a rakonczátlan Homoród áradatai által elzavartatva, Városfalvára települtek.* Tankófalva fekhelyét még ma is Tankónak nevezik s mutatják a helyet is, hol Városfalvával közös temploma feküdt."
(Orbán Balázs)
Székelyudvarhelytől
24 km-re délkeletre, a Nagy-Homoród völgyében, a Dályai-patak torkolata
közelében fekszik Városfalva.
Közigazgatásilag, Homoródszentmárton
községhez tartozik.
Hargita
megye déli részének határfaluja.
Északon
Homoródszentpéterrel, keleten Oklánddal, nyugaton Székelydályával határos,...
...délen pedig a Brassó megyéhez tartozó, de valójában a Székelyföld részét képező Jánosfalvával.
Nagyon
kevés történelmi leírás, hiteles dokumentum létezik,
mely magyarázatot adna a falu nevének eredetére vonatkozóan.
Bizonyos,
hogy az eredeti neve Várasfalva volt.
A falu
neve egy 1317-ből származó pápai tizedjegyzékben szerepel előszőr.
E
dokumentumban a falu Varosio néven szerepel.
Jánosfalvi
Sándor István említi, hogy ez a falu több falunak lehetett vásáros helye, és
innen vette a nevét a Városfalvát.
1816-ban a falu porrá égett egy vasárnap, ezek után az emberek házaikat kőből és
cseréppel kezdték építeni.
1317-ben a falu katolikus plébániája 20 arany pápai dézsmát fizet.
A bejárat jobb oldalán látható a Millecentenáriumi kopjafa,
és mellette Csoma József és Jobb Dénes világháborús áldozatok sírkövei.
A másik kettős kopjafa az 1998-ban elhunyt orvosprofesszornak, dr. Cseke Péternek (1911-1998) emlékére.
Mivel a régi templom árterületen épült, a Nagy-Homoród gyakori áradásai miatt a XVII. század első felében lebontották.
Az újabb templomot, amely feltehetően földrengés következtében rongálódott meg, 1783-1785 között újraépítették.
Az régi torony, a rossz alapozás miatt megdőlt, és 1893-ban lebontották.
Jelenleg a hajó északi támpillérje is elszakadt.
A templomhajó déli oldala.
A templomhajó déli oldalán zárt portikusz védi a bejáratot.
Fehérre festett falak és boltozatos mennyezet fogad a hajóban.
Az
orgonát a hívek adakozásából 1835-ben a szimériai Serestély Dávid készítette.
Az orgonatestet Pekáts Fridik díszítette.
Az orgonán levő
felirat: „Az Ürnak zengedezzetek hangos orgonákban".
A templom keleti felén, a "szentély" részen oszlopos, fából épített karzat.
A karzat feletti falon:
„Én vagyok az Isten háza és szállása, / Hol
az egy Istennek
vagyon imádása. / Engem Városfalva sok fáradozása / épített.
Nyugodjék kin az Ür áldása. / Ez lőn Zoltán Péter
Curatorságában, /
Zoltán János egyik egyházfiságában. / Másfelől Gál Ferentz
társ szolgálattyában. Ezer hétszáz nyolcvanötödik
folytában".
A karzat világoskék mellvédje festett virágmintás kazettákkal díszitett
Az 1785-ben készült úrasztalon: „A maga költségén: Városfalvi Kénosi Sigmond TJr: Élete párj a Tompái Botos Anna. Anno 1785". Továbbá
ez: „Renováltatta Ifiabb Kénosi Sigmond 1837-ben".
A szószék mellett, a
Kénosi nemzettség székén: Városfalvi Ns. Kénosi Dávid Ür élete párj a Désfalvi Belényesi Anna asszony tsináltatta 1785-ben"
A szószék feletti koronát 1843- ban Pekáts Fridrik készítette.
A szószék feletti koronán, ez a felirat van:
„Légy hív mind halálig. Néked adom az életnek koronáját 1843".
A templomban a szószék mellett látható két márvány emléktábla.
A felső tábla a hívek adományából 1964-ben készült, Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspök emlékére, aki 1683-ban született Városfalván.
A
másik id. Báró József lelkésznek állítt emléket, aki 56 éven át szolgált az egyházközségben.
A falu eredetileg katolikus lakói már 1568-ban áttértek az unitárius vallásra.
Homoródszentpéter létképe a városfalvi toronyból.
A Bágyi hegy és a falu épületei.
Déli irányba már a szászvidék látható, Homoróddaróc és Kaca.
Északra temetődomb.
Itt a templom háta mögötti temetőben láthatunk néhány régi sírkövet is, amelyek kövét a faluhoz közel fekvő kőbányából termelték ki.
A régi sírkövekről az idő vasfoga lemarta a nevet vagy az évszámot.
A ravatalozó új épülete, itt tárolják a felújítás alatt a templom bútorzatát.
A városfalvi toronyban két harang lakik.
A két új harangot Kőnig Frigyes öntötte Aradon.
A harang felirata emlékeztet az első világháborúra:
1914-1919
A toronyóra óraszerkezete.
1919-ig az iskola felekezeti, de 1920-tól állami tulajdonba
került.
A mai iskolaépület 1934-ben épült.
A kis harangtoronnyal ellátott iskolaépület.
Városfalvi utcanév tábla.
A Külsőszer utca házai.
A falu központjában kovácsoltvas kapuval és kerítéssel övezett emlékművek.
A világháborúkban elesett 41 hősre emlékezik a falu.
A második világháborús emlékmű, amelynek talapzatát színes magyar címer díszíti.
Az első világháborús, turulmadaras emlékmű.
Az 1848-1949. szabadságharc emlékére állított kopjafák.
A faluban több helyen szászos építkezés figyelhető meg.
A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.
Hogyan alakult a település népessége az elmúlt századok folyamán.
1781-ben a falu lélekszáma 333 fő.
A második világháború végén, 1944-ben 650 fő.
1952-ben a lakosság létszáma eléri a 707 főt.
1973-ban még 466 személy lakott a faluban.
2002-ben
már csak 286 fő volt a falu lakossága.
A falu lakóssága állattenyésztéssel és növény termesztéssel foglalkozik.
Megtaláljuk a fúró-faragó ezermester székelyt is.
A gyümölcstermesztésnek is messze visszanyúló hagyománya van a faluban.
A faluban működő Zsuzsánna vegyes üzlet.
Szembetűnő a felújított kultúrotthon impozáns épülete. Az intézmény Kovács István volt városfalvi tanító nevét viseli.
Nagy-Homoród hídja előtt az út jobb oldalán két kopjafára helyezett helységnévtábla.
A táblán ORASENI-VÁROSFALVA felírat látható, nyomokban még felfedezhető a Kenosi család címere: kék pajzsban páncélos kar kardot tart, s azon egy levágott török fej.
Elhagyjuk a falut, a Dálya-patak torkolatánál a főút hirtelen jobbra kanyarodik
Homoródszentpéter irányába, a községi út Dályába vezet.