"A Gadapataka eredeténél, a Firtossal magasságban vetélykedő Szilastető alján legalább is 2500 lábnyi (tengerszin feletti) magasságban fekszik Pálfalva honnan származott, a János Zsigmond ellen 1562-ben fellázadt székelyek választott főkapitánya, a szerencsétlen véget ért Nagy György. A falu között egy régi épület van, melynek régiségéről vastag ódon falai mellett az ajtó-szemöld feletti 1647. évszám is tanuskodik; hagyomány szerint ez Udvarhelyszék egykor hires királybirája, Tarcsafalvi Mihálynak volt curiája."
(Orbán Balázs)
Farkaslakáról Korondra vezető 13 A jelzésű útról, a Kalonda aljában
balra útelágazás vezet Énlaka felé. A két Küküllő között, az út mentén, a
Firtos-hegy lábánál, egy sor település található. Az első település
Székelypálfalva.
Székelypálfalva a Felső-Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. Az elágazástól a 136 B megyei úton
közelíthető meg.
Napjainkban egyre több település kapott aszfalt burkolatú utat, a lovas fogatot felváltották a gépjárművek de Székelypálfalván csak a falu bejáratáig jutott el az aszfaltozott úthálózat.
Székelypálfalva első írásos említése az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben található.
1334-ben már önálló egyházzal bíró templomos hely volt, papja Balázs egy banális adót fizetett.
A falu 1455-ben Pálfalva néven jelentkezik az oklevelekben.
1567-ben a regestrum 6 kapuval jegyzi.
A Basta-féle jegyzék 1602-ben nyolc lófőt, egy darabontot és négy szabad székelyt jegyez a faluban.
1614-ben 30 családfőt írtak össze a faluban.
1786-ban a falu lakossága 323 fő.
1868-ban 529 laktak a faluban.
1910-ben 576 a létszám.
A második világháború előtt 1941-ben már 645 személy lakik a faluban.
1992-re a falu lakossága 239 főre csökkent.
A 2002-ben tartott népszámláláskor már csak 209 személy lakott a faluban.
A falu a székely előnevet 1913-tól használja, ez különbözteti meg Csíkpálfalvától.
Székelypálfalva 1968-as megyésítésig önálló község volt.
Jelenleg közigazgatásilag Farkaslakához tartozik.
A községhez tartozó tanyavilágot pedig Korondhoz és Farkaslakához csatolták.
Különleges faragott kiskapun léphetünk be a templom és a parókia udvarára.
Kora tavasszal a fák között jobban látható a parókia épülete.
Az 1500-as évek közepén a falu egyik fele áttért az unitárius hitre.
A Kápolnakapu dűlőnél található kápolnát a katolikus és unitárius hívek közösen használták,1661-ig amikor a tatárok lerombolták.
Az ellenreformáció idején az unitáriusok fokozatosan visszatértek a katolikus vallásra.
Ugyanott
újjáépítették a kápolnát, de később a faluban építik fel a templomot.
A mai templomot 1765-1775 között építették későbarokk-klasszicista stílusban.
A templom udvarán a falu lakói emléket állítottak a világháborúk áldozatainak.
Az I. világháborúban 140-en vettek részt a faluból, ebből 36 személy halt hősi halált.
A II. világháborúban tizenegyen vesztették életüket a faluból.
A régi templomból megmaradt egy gótikus ajtószemöldök, egy kehelytartó ablakkeret, a szenteltvíz tartó és a keresztelőmedence.
A XVIII. század közepéig Székelypálfalva egyházilag Korond filiája.
1772-ben kísérlik meg, hogy önálló plébániát szervezzenek, de csak 1775-ben valósul meg.
A templom főoltára.
Az oltár festménye a templom védőszentjét, Szent Mihályt ábrázolja.
A templomhajó bal oldalán a Jézus szíve oltár.
A jobb oldalon a Mária oltár.
A templom belső bútorzata kombinált fém és fenyőfa.
A templomi zászló "Székelypálfalva".
Páduai Szent Antal szobra a bejárat jobb oldalán.
A boltíves fal a hajó és a szentély között.
A székelypálfalvi templomtoronyban három harang lakik.
Az első világháború után Szent Mihály tiszteletére öntött Novotny Antal féle harang.
A harangok teljesen különleges és speciális hangszerek, egyfajta "nem komponált" zeneként szólalnak meg egymással összhangban.
A harangok a régi és újabb történetek őrzői, hiszen mennyi harang tudna mesélni a XX. század borzalmairól, nyomorairól, a két világégésről.
Szabó Dénes, Balázs Lajos plébánosok, és Demeter Ferencz papnövendék síremléke a templom mellett.
A templommal szemben található az iskola épülete, amelyben az oktatás az 1800-as évek közepén kezdődött, jelenleg I-IV. osztályokkal, kevés létszámmal működik.
A falu kulturális életének központja a "FALUHÁZA".
Régi, és az új cégtábla is hirdeti a falu Vegyes üzletét.
Sétáljunk végig a falu utcáin.
Hagyományos székely építkezéstől eltérő épűleteket is láthatunk.
A régi házak fedése hódfarkú cserép.
Az újabb vagy felújított épületeken már hornyolt cseréptetöt láthatunk.
Az épületekhez tartozik a kapu is.
Ma a kiskapuk a jellemzőek a faluban.
Szinte minden portán ilyen van.
A kapufélfák faragottak,...
...de díszítésük nem túl változatos,...
...vagy csak egyszerű ácsolt kapu.
Hegyoldalon való elhelyezkedése miatt szinte minden telek lejtős.
Ezt kihasználva a házak völgy felőli helyisége alatt pince kap helyet, melynek fala kő.
A faluban a legnagyobb melléképület a csűr, ami nem változott jelentősen a XIX. század eleje óta.
Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült.
Az ablakok száma eltérő, de jellemzően 7-9.
A lakóházak felújítása és bővítése szokatlan épületformákat eredményez.
Az épületek festésénél itt is gyakran használnak rikító színeket.
Az ablakok főleg a tornácra nyílnak, de egy szobából gyakran néz egy ablak a ház háta mögé is.
Nincs még egy népművészeti tárgy, amely olyan monumentális, reprezentatív volna, és annyi jelentést hordozna, mint a székelykapu.
Különleges magasított faragott gyalogkapu.
A kaputükör faragása is eltérő a szokásos motívumoktól.
Mint általában a székely falvakban évről évre itt is növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.
A régi házakon kémény nincs, még manapság is füstös padlások a jellemzőek.
A nyárikonyha vagy a sütőház épülhet a lakóépülettel egyben is, de sokszor készül különálló épületként.
A házak tető formája kontyolt tető, de ezen belül változatos kialakításokat találunk.
A kontyolt tetőhöz kapcsolódik egy kontyolt vagy deszkaoromzatos, esetleg csonkakontyos keresztirányú tömeg.
Más esetekben csak egy félnyeregtető a tornác kiszélesedő rére fölött..
Itt is megjelentek az 1950-es évek jellegzetes típusházai.
Szájhagyomány szerint a települést egy Pál nevű kecskepásztorról nevezték el, aki legelsőként telepedett a mai Székelypálfalva területére.
A falu lakói általában növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoznak.
A faluban az egyetlen megélhetőség a tejtermelésből adatik.
Helyi munkalehetőség kevés van a faluban.
Ez az oka annak, hogy sokan egy rövidebb időre, vagy végleg eltávoznak a faluból.
Többen Székelyudvarhelyre is bejárnak dolgozni.
Lassan eltűnik, a helyi hagyományos mesterség, a kapufaragás ,megrendelések hiányában már csak egyetlen pálfalvi kapufaragó dolgozik.
1989 után a földek visszakerültek az egykori tulajdonosok, vagy a leszármazottaiknak birtokába, de legtöbben nem tudnak mit kezdeni vele, így legtöbbjük átminősült legelővé és kaszálóvá.
A Szilas alatt a falu temetője
A falú végén köszönti a távozó utast az Árpádsávos turul.
Székely gyalogkapu mellett, faragott emlékoszlop.
Két ősi magyar szimbólum a "Rakamazi Turul", és a "Csodaszarvas".
Turul, jurtával, kettős kereszttel és a Szent Koronával.
A Szilas hegy oldalán álló jurta
A falu végén a újabb helyiség névtábla , a Firtosváralja felé vezető út mentén.
A "Dombon ülő Pálfalva” régi országutján tegyünk egy rövid sétát a Szilas tetőre.
A 986 méter magasságból láthatjuk a falu házait
A régi római határvédelmi rendszer légirégészeti kutatása
2008 -ban kezdödött Kelet-Erdélyben.
A Firtosváraljától keletre futó gerincen, a Szilason melyen már korábban is sejtették az őrtoronyláncot, a légifotón egy négyszögletes formát rajzolt ki a súrlófény.
http://legiregesz.blog.hu/2010/07/30/romai_ortornyok_felmerese_erdelyben
Mérete és alakja alapján egyértelműen római őrtorony alapfalait láthatjuk a tetőn.
A Szilas-tető aljába települt kis falunak valamikor sokkal nagyobb volt a jelentősége.
Itt a falu felett, a Szilason haladt át a Parajdról induló Sóút.
A tetőről csodálatos kilátás nyílik, minden irányba.
A távolban akár a Déli-Kárpátok gerince is látható.
A Kalonda tető után a Görgényi havasok és a Hargita vonulata rajzolódik ki a láthatáron.
Visszatérünk a faluba, de a csúcson tovább lobog a piros-fekete székely zászló.
A falu címere benne a székelység szimbólumai,
a templom védőszentje, Szent Mihály arkangyal, illetve a falura jellemző
mesterség szimbóluma, a székelykapu, és egy túróborító edény, ugyanis kapukat. túróborítót és sótörőket, dézsákat, székeket, készítettek
fából a falusiak.
Nagyobb térképre váltás
