Kőrispatak

"Etéden alól Kőrispatak következik. Kőrispatakon alól a tér egy részét ma is Diósfalvának nevezik. Hagyomány szerént előbb a falu ott feküdt s csak később költözött föllebb, az ott volt kőrisberkek közzé, honnan neve is származott. Az első ide települő a hagyományok szerént egy Dömös nevü ember volt, ki a ma is meglevő és népes ily nevü családot alapitá; ezen Dömös pedig valószinüleg a Ketsetnél leirt s tatárok által feldult Dömöslakáróljöhetett ide."

(Orbán Balázs)

"A Dömös név a határ elnevezésekben is uralgó, hol Dömösuttját, melyen jött, Dömös sarkát hol nyugodott stb. feltaláljuk. Hogy Dömös uramat vagy utódait uj telephelyén is felkeresték a tatárok, mutatja a falutól északra lévő Tatárok utja nevü helyelnevezés; hanem a mint a hagyomány mondja: a Szilasáj szikla-barlangjaiba vonult képet hiába ostromolták; mert az e menhelyén oly hősileg oltalmazta magát, hogy a tatárok megszaladtak."

(Orbán Balázs)

Hargita megyében, Székelyudvarhelytől negyvenegy kilométerre fekszik Kőrispatak, más néven  „Kalapfalva”. 

A Kis-Küküllőbe ömlő Küsmőd-patak völgyében Etédtől nyugatra 7  km után érünk a faluba. 

Kőrispatak, Udvarhelyszék egyik határszéli települése. 

 A falu a 136A számú megyei úton közelíthető meg Erdőszentgyőrgy,  illetve Székelykeresztúr  felől.

A völgy két oldalát  550- 670 m-es dombok szegélyezik.

A falu valószínű, hogy a rajta keresztül folyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról kapta nevét. 

Település szerkezeti  szempontból, völgyben fekvő sorfalú.

A falu első említése 1566-bol való, amikor János Zsigmond fejedelem hadában híven szolgált lófők jegyzékébe felvették keörispataki Ferenczy Mátyás, Gothárd Imre és Pál lófők neveit.



1640-ből illetve 1660-ból származik Kőrispatak egy-egy falutörvénye.

1653-ból található említés a faluban az első malomról.

 A faluban a lakosság fő foglakozása mindig is a földművelés és az állattenyésztés volt.

 

A gabonaféléken kívül kendert, és napraforgót is termeltek. 

Az egykor túlnépesedett vidéken az ott lakók valamilyen háziipari tevékenységgel pótolták kevéske és gyengén termő földjük jövedelmét. 

Fejlett volt a faluban a kender és a gyapjú házi feldolgozása.

Jelentős kiegészítő tevékenységnek számított a tűzifa  kitermelése és szállítása. 

Később elterjedt a faluban, a  szalmakalap készítés is, melynek hagyománya közel százötven esztendőre tekint vissza. A kalapokat télen fonták.

Az eladásra készített kalapokat a hetivásárokon, de legszívesebben az országos kirakodóvásárokon árulták a kőrispatakiak. Az árukból legtöbbször gabonát vásároltak.

Az eltelt évszázadok során állandóan változott a falu lakósainak a száma.

1567-ben 28 kaput jegyeztek.

60 családfőt írtak össze 1614-ben.

1786-ban 431 fő a lakosság.

1950-ben 585 főre emelkedik a lakosság.

1868-ban 694-en laknak a faluban.

1910-ben 643 fő.

1941-ben 588 lakósa volt a falunak.

. 
1992-ben 729 lakosából 710 magyar, 16 cigány és 3 román volt.

A 2002-es népszámláláskor 695 személy lakott a faluban.

Régi öreg lakóházakat is láthatunk a faluban.

A klasszikus kék színű fal tulipános díszítéssel.

A házak fedése hódfarkú cserép, a felújított épületeken már hornyolt cseréptetöt láthatunk.

A faluban a hagyományos székely építkezéstől eltérő épűleteket is láthatunk.

Mostanában a székelyfőldi falvakban visszatérés figyelhető meg a kisebb gyalogkapukhoz.

Az kapu a "szakállszárítóval" az épületekhez tartozik. A kapufélfák faragottak 

Örvendetes, hogy faluban sok porta előtt kötött, faragott új székelykapu áll.

Nincs még egy népművészeti tárgy, amely olyan monumentális,  reprezentatív volna,  és annyi jelentést hordozna, mint a székelykapu.

A szép kapu csinos és gondozott háztájat sejtet, valamint az első percben jó benyomást keltet a belépő vendég szemében.

A faragott kaputükör.

Ma még a kiskapuk ( gyalogkapuk) a jellemzőek a faluban. 

A gyalogkapuk díszítése nem túl változatos.
.

A felújított háznál még az 1980-as évek divatos vaskapuja látható

A kalap vendégház és a kemping. 

A Kalap vendégház és az udvarán lévő kis faházak 55 személy részére biztosítanak szálláshelyet. 

Itt egyszerre egy autóbusz vendég is elszállásolható. 

A falu központjában az iskola udvarán van a világháborúk hőseinek emlékműve.

Az emlékmű tetején őrködik a falu felett a Turul madár.

A falu központjából hamar eljuthatunk a református templomhoz.

A reformáció során lakossága két felekezetre szakadt, így az unitáriusoknak és a reformátusoknak is áll itt temploma.

 Hitélet terén nagyon megosztott lett a falu: élnek itt római katolikusok, Jehova tanúi és adventisták is.

A falu református temploma 1820-ban épült az ekkor leégett régi templom helyett.

Egyháztörténeti szempontból Kőrispatakról az 1400-as évek előttről nincs semmi adat. 

A reformáció tanítása valószínűleg a XVI. század második felében jelenhetett meg, mivel Erdőszentgyörgy a reformáció tanítását, már 1549-ben elfogadta. 

Ebben az időben épülhetett fel az falu első temploma is,  mivel 1633-ban már református lelkipásztor hirdeti az igét.

 

 A félköríves záródású kő-kapuláb 1827-ben készült el. 

A régi református templom építési ideje ismeretlen, annyit lehet tudni, hogy a mai templom helyén állott, és aránylag kis templom lehetett.

A templom elég jó állapotban lehetett, mert nyugati végére 1773-ban a ma is meglévő tornyot építik 

Stílusa bizonyára a korra jellemző késő gótikus, amit bizonyít a régi templomból megmaradt falrészlet, mely összekötőként maradt meg a mai torony és a templomhajó találkozásánál. 

Feltételezhető, hogy maga a templom ekkorra már elég rossz állapotban jutott, és tatarozási, bővítési munkálata helyett egy új, nagyobb templom építését látták célszerűnek

Portikusz a templomhajó déli oldalán.

Fából készült festett bejárati ajtó.

A szószék és az Úr asztala.

A templompadokat 1888-ban festik le a ma is meglévő színre.

A templomhajó nagy belső fesztávolsága miatt a mennyezet többször is beomlott.  

1911-ben készül el a mai kazettás mennyezet.

"Épült 1820, Újíttatott  1911"

A feljegyzések szerint 1823-ban új orgonát vásárol az egyházközség.

 Az „új orgona” kifejezésből következtethető, hogy a templomban  létezett már egy orgona. 

1930-ban készíti Boda József a ma is meglévő orgonát. 

A templom hajó északi fala a szószékkel.

A szószék korona.

A világháborúk áldozatainak emléktáblái a templomban.

Festett papi pad.

A nyugati festett karzat.

A templom harangjaira vonatkozó első adat 1778-ból ismert.

A második, kisebb harang ma is megvan. 

1840-ben készült Segesváron Manchen Mihály műhelyében 

Az 1778-ban készült harangot 1848-ban hadi célokra átadják, helyette öntet az egyházközség egy másikat. Ez a harang is elődjének sorsára jut 1914-ben.

 A ma is létező kisebbik harang 1925-ben készül el Nagyszebenben .

Kilátás a falura a református templom tornyából.

Körispatak a református templomtoronyból. 

A templom mögött a domboldalon van a falu temetője.

Régi sírköveket a templomkertben is láthatunk.

Az új ravatalozó épülete.

Az egyházközség első papilaka a templom keleti végében állott.

Az 1809- ben épített papilak  1844 tavaszán leégett.

 Még 1844-ben kezdik építeni az új papilakot, gazdasági épületeket.

A felújított épület új ablakokkal.

Az unitárius egyházközségre vonatkozó adatok csak a XVIII. század második felétől ismertek.

Az első unitárius templom 1677-ben épült fából, mellette egy fa harangláb állt. 

1803-ban a templom a haranglábbal tűz martaléka lett.

A mai kőtemplomot1805-ben kezdik építeni , és 1813-ban fejezik be.

A toronyt 1823 és 1825-között építették. 

A templomhajó kékre festett deszkamennyezettel.

Az egyházközség 1897-ben megvásárolja a korondi unitárius egyházközség régi orgonáját,  de meghibásodott és nem sikerült megjavítani.

Az orgonát 1904-ben elcserélik egy harmóniumra.

Az északi fal a beépített szószék feljárattal.

Az első világháború körispataki  unitárius áldozatainak emléktáblája.

A templom első harangja 1783-ból származik.

Az 1803-as évi tűzvészben két harang megolvad.
 

Anyagukból még az 1803-as évben öntet az egyházközség egy nagy harangot.

Kilátás keleti irányba az unitárius templom tornyából.

Kilátás  északi irányba az unitárius templom tornyából.

Kilátás nyugati irányba az unitárius templom tornyából.

1867-1869 között építik fel a mai  unitárius papilakot, s 1894-ben megnagyobbítják

A távolban a református templom látható.

A körispataki  Vegyes üzlet, és a Kalapos kocsma.

Egy régi tűzoltó kocsi az iskola udvarán.

 l982-ben elkezdődött az új iskola építése amely hat évig tartott.

A faluban már XVII. században már volt református iskola. Külön unitárius felekezeti iskola is működött, valószínű, hogy 1834-től. l895-től  a falu iskolája mint állami iskola möködik.

2012. július 23 -án hetedszer tartottak

 szalmakalap-fesztivált és falunapokat Kőrispatakon, ahol számos, érdekes program várja az ide látogatót..

       Ünnepi istentisztelet a református templomban.

Koszorúzás a világháborús emlékműnél.

 Ünnepi felvonulás fúvós zenével.

Székelykeresztúri Mazsorett csoport.

Németkéri Német nemzetiségi tánccsoport-és a Székelykeresztúri Kispipacsok. 

Hivatalos Megnyitó a szabadtéri színpadon.
Köszöntő beszédek.

 Polgári fúvószenekar, Székelykeresztúr.

Főzőverseny

 Bográcsokban főttek a finomságok,   a babgulyás, krumplis tokány vagy a csülkös káposzta.

Kézműves foglalkozások.

Kirakodóvásár.

Kulturális műsorok.

Amíg a búzából kalap lesz című dokumentumfilm bemutatása,

néhány cím a nap eseményeiből.

És mindenhol "kalap és kalap" !

Asztalokon és fejeken...

Híd a Küsmöd patakán.

 A falu központjában a híd mellett a patak túloldalán található a falu különlegessége a múzeum.

A kőrispataki  Szalmakalap Múzeum, mely egyedi az egész világon, egy felújított hagyományos székely parasztházban létesült.

A Kalap múzeum udvarán egy csodálatos kőgyűjteményt fogadja a látogatót.

Több mint 600 természet alkotta kő. 

Sok kő érdekes képet rejt magában, mint például kacsa, galamb, sapka 

A kövek eredeti állapotukban vannak, melyeket a természet sok évtizeden keresztül csiszolt és faragott

Felfedezhetők állatformák, portré, és még Lenin sapkája is megtekinthető kőből.

 

A múzeum udvarán egy másik érdekesség is fogadja a látogatókat.

Kis irányjelző táblák mutatják azon települések neveit, ahonnan meglátogatták a múzeumot. 

A táblák jelzik e helyiségek és Kőrispatak közötti távolságot is.

A Szalmakalap-múzeumnak köszönhetően sok külföldi számára kedvenc kirándulóhellyé vált a falu.

Az udvaron egy ötméteres kalap tekinthető meg, szintén szalmából.

"Itt kalap alatt minden elintézhető."

A múzeum első szobájában az ország összes szalmakalap típusa megtalálható.

Egy hagyományos, hét centiméteres karimájú szalmakalaphoz 40 méternyi hétszálas fonatot kell öszszevarrni.

Múzeum rendszeres programja, a szalmafonó és szalmakalap-készítő táborok szervezése.

A szalmafonás oktatása a múzeum udvarán levő műhelyben történik.

A középső szobában különböző használati és dísztárgyak láthatóak. 

  

 Itt látható az ország legnagyobb fejen hordozható kalapja, aminek átmérője két méter, súlya 2,65 kg és 500 m szalmafonatból varrták össze másfél kilométer cérnával.

Az épület hátsó szobájában a kalapkészítés technikai folyamatát tekinthetjük meg, az aratástól a kalap viseléséig.

A ma mintegy hétszáz lakosú településnek nagyobb része székely, de igen nagyszámú a cigány közösség is.

Elhagyva Kőrispatakot 3 km után elérjük a megyehatárt Maros megyével.  

Nagyobb térképre váltás