Székelyudvarhelytől mintegy 12 km-re a Nagy-Küküllő és a Nagy-Homoród vizválasztójának közelében fekszik Kénos.
A falu szűkösen húzódik meg az Őr-hegy lábánál levő kis völgykatlanban.
Székelyudvarhelyről Homoródszentmárton felé haladva jó a rálátás a völgyben ülő kis falura.
A műútról letérve falutábla hirdeti: Kénosnak összesen három testvértelepülése van
Tavasztól őszig a Cseresznyés-oldalban levő sűrű gyümölcsfáktól csak a templom tornya látszik, míg a házak némelyike az Őr-hegy lábához tapad.
A völgyben két patak folyik a Kénos pataka és a Török patak.
. A falu a halmazos településszerkezetet mutatja, a belsőség a határtest déli részét üli meg.
. Különleges kuszált utcahálózata egyedülálló a Homoródok mentén.
Az alábbi kénosi mondásnak hitele van: „Eltévedt, mint a degenyeges Kénosban.” Mindez a kusza utcahálózatra utal. A tekervényes utcákon haladva az estefelé beverődő, degenyeget áruló atyafi csak a következő reggel tudott szekerével és portékájával a főútra visszatérni.
Faragott székelykapu a templom bejáratánál.
A templom közelében mért tengerszint feletti magasság 639 méter .
A faragott kaputükör
Először 1567-ben emlegetik az írások, KENOS néven.
1631-ben a templom körül építendő várfalról van szó az írásokban. Ebből lehet következtetni, hogy már korábbról van temploma a településnek
.
. 1651-ben a források templomépítésről beszélnek. Az előbbi adatokat nézve, valószínű a templom erődítésére vonatkozik ez az időpont.
1762-ben építenek a középkori templomhoz kőtornyot..
A templom és a torony jelenleg külön épületegyüttest képez, ami szintén középkori eredetére enged következtetni.
A szószék és a festett csillár a templomban
A templom zászlói a szószék alatt.
Orgonája műemlékorgona, melyet Jakab Lajos egyházi patrónus vásárolt az egyházközség részére 1845-ben.
A templom orgonája jelenleg használhatatlan.
Az első rend fémsípjai teljesen hiányoznak, melyeket valószínűleg az I. világháború idején vittek el és olvasztottak be.
A templom belső jellegzetességei a festett padelők, amelyeket Nyitrainé Deák Berta festett az ’50-es években.
Faragott székelykapu a templomban.
A falu egykori katolikus lakói a reformáció után mind unitáriusok.
A harangokat 1775-ben vásárolták majd, 1923-ban ontöttek új harangot Nagyszebenben.
A következő felirat olvasható rajta: „Kénosi Unitaria Ekklezsia Öntette Isten ditsöségére Tőzsér István kurátorságában.”
Öntették a Kénosi unitárius egyház hívei
1923
A harangok hangja a rossz elűzését és a megtisztítást is szolgálja.
A falu két részre oszlik: Felszeg és Alszeg.
. Utcái keskenyek és mindenik a központból, a falu magjától a domboldalra fut.
Bár a falu dombos határa nem a legjobb termőképességű, a szélvédett völgy kedvez a gyümölcstermesztésnek.
A II. világháború is követelt hét áldozatot Kénosból, ezeknek a hősöknek a nevét márványtábla őrzi a templomban:
Az első világháborús emlékmű az unitárius templom mellett kapott helyet
A templomot most javítják, a csatornából lefolyó víz tönkretette a vakolatot. Sok kárt tett az épületen a hirtelen jött, bőséges eső.
Most felirható a templomtoronyra " Javítva 2010 "
Csúcsdísz a toronysisakon.
A reformáció elterjedésével fejlődnek a falusi iskolák is. Adatunk van arról, hogy 1651-ben Kénosnak van mestere (tanítója), igaz, nevét nem tudjuk. Az első név szerint is ismert tanító Ádámosi Tamás, aki 1744–1756 között végezte népnevelő, tanító feladatát.
Kénosban is láthatjuk a szász és székely építészet ötvöződéséből kialakult házépítési gyakorlatot
A székely házak itt is csonka nyeregtetővel készültek.
Kénosban 1567-ben 11 kaput.
1614-ben 24 családfőt számláltak.
A falu lakóinak száma 1786-ban 258 fő.
1850-ben 325
1868-ban 304
1910-ben 342
1941-ben 349
1992-ben pedig 146
A 2002-es népszámláláskor 137-en laktak a faluban
Az idők folyamán sokat változott a falu társadalma, népességszáma.
A falu a két világháború közötti időszakban, érte el a legnagyobb népességszámot.
A kommunizmus évei alatt drasztikusan lecsökkent a falu lélekszáma, többnyire a városokba való költözés okaként. (főleg Székelyudvarhely, és Csíkszereda)
Aki tehette, egy jobb élet reményében elhagyta szülőfaluját,
A faluban sok épületet, hétvégi házként használnak.
A székelykapu a székely falvak sajátos jelképe.
Minden egyes székelykapu műremek, egyedi a maga nemében.
A székelykapu: a "székely ember fába vésett oklevele".Gyakori díszítőeleme a szimbolikus jelentéssel bíró nap és hold.
Ha eljön az ősz és lehullanak a falevelek lassan láthatóak lesznek a falu épületei.
A falu nevének magyarázataként több változat is számba jön. Egy monda szerint a bágyi várat lakó, egykori Sándor úr a bűnösöket a kénosi hegyen kínoztatta.
A monda másik változata szerinta lókodi lókertre szemet vető lókötőket kínozták itt.
A nyelvészeti adat sem elhanyagolható: Kynus személynevet 1211-ben jegyeztek fel.
Szóba jön a tatárjárás idejéből való kaszatömlöc is. A Veresmart nevű magaslaton börtön volt valamikor, és e helyen ítélkeztek is, ott fejezték le az elítélteket. A név nem csak a véres martra utal, ugyanis a domboldal veres földje az aláfolyó vizet megveresíti.
