Csedő Attila: október 2015

A Székely Nemzeti Tanács felhívására, a Székelyföld peremtelepülésein több száz helyszínen gyújtottak őrtüzet szombat este a régió önkormányzási jogát követelve.

A rendezvényt Székelyföld 68 településén szervezték meg.

Székelymuzsna lakosságát is felkérték a részvételre.

2015 október 24-én őrtüzekkel jelöljük meg a Székelyföld határát.

Délután 17 órakor már gyülekeztek a résztvevők.

Az 1400-as években épített református templom az ünnepi esemény színhelye.

Minden peremtelepülésén egy időben kezdődött az ökumenikus istentisztelet.

17 óra 30 perc.

A református egyház helyi lelkésze Kis Levente együtt imádkozott az egybegyűltekkel.

Újvárosi Katalin unitárius lelkész beszédében utalt a székely öntudatra és a himnusz jelentőségére.

A baptista gyülekezet nevében Máté Zoltán, a Székelyföldi Misssziókerület elnöke fogalmazott meg az eseménnyel kapcsolatos gondolatokat.

A székelymuzsnai út mentén az előkészített máglya.

960 méter a távolság Hargita és Maros megye határáig

Elkezdődnek a máglya meggyújtásának előkészületei.

Világítson Székelyföld határa!

(Így kezdődik a Székely Nemzeti Tanács felolvasott kiáltványa.)

„Adjon az Isten fényeket.

temetők helyett életet.”

Tekintettel arra, hogy Románia kormánya nem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriás-régióba beolvassza,...

...figyelembe véve, hogy Székelyföld autonómiájára vonatkozó, több alkalommal és formában kinyilvánított igényünket több mint egy évtizede figyelmen kívül hagyják, párbeszédre vonatkozó kezdeményezéseink válasz nélkül maradnak,...

...elítélve azt, hogy a román kormány minden erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalását megszegve tervezi az ország közigazgatási átalakítását,...

... kitartva a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés állásfoglalása mellett, amely szerint „Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható,...

...csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie”,

megerősítve a székelyföldi önkormányzati határozatokat, amelyek megszólították Európa és a nagyvilág nemzetközi fórumait, emlékeztetve őket arra, hogy van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén.

Ma október 24-én, Székelyföld határtelepülésein összegyűlt székelyek, a velük szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok, ősi hagyományaink felelevenítése révén lármafák gyújtásával, őrtüzekkel és felfele irányított fénycsóvákkal több száz pontban világítjuk ki Székelyföld természetes, történelmileg kialakult határát.

Ezzel kívánjuk Románia kormánya, de az egész nagyvilág tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, ezzel kívánjuk ismételten megerősíteni a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényünket: élni akarunk az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását!

Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé.

Követeljük, hogy az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni, amelynek megfelelően, a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell.

Amint immár több alkalommal, több tíz, sőt százezer résztvevőt mozgósító megmozduláson kinyilvánítottuk: Székelyföld autonómiája államon belüli önkormányzást jelent, minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi garanciáját, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozásától. Ugyanakkor a sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági jellegzetességekkel rendelkező Székelyföldnek önálló fejlesztési régiót is kell alkotnia!

Változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. Erre szólítjuk fel ismételten Románia kormányát, hiszen csak így lehet békés úton megteremteni a székelyek jogegyenlőségének intézményi garanciáit, amely egyben a térség hosszútávú stabilitásának záloga is lesz.

Kérjük Magyarország kormányát, szerezzen érvényt a két ország közötti, 1996-ban kötött alapszerződésben foglaltaknak, különös tekintettel annak 15/9 cikkére, amely kimondja:
„A Szerződő Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk 1. bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait.”

Közben lobogott a székely identitást is jelző lármafa lángja.

Elhangzott a kisiskolások rövid ünnepi műsora.

Bekapcsoltuk az autók fényszóróit.

45 fokos szögben állított tükrökkel, függőleges fénysugárral jeleztük, hogy itt van a Székelyföld határa.

A himnuszok éneklésével folytatódott a figyelemfelkeltő esemény.

Ott voltunk, de nem voltunk elegen!

Voltak lámpáik, de nem elég!

Volt székely zászlónk, de nem elég!

A peremvidéken, és több településen 180 lármafa,őrtűz, és máglya lobbant lángra.

750 kilométeres hosszúságban jelöltük ki a Székelyföld határvonalát.

A székely zászló mellett Székelyföld körvonala is jelkép, és nem azonos a román kormány által elképzelt közép-régió körvonalával!

Autonómiát követelnek Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek a Székelyföld határtelepülésein összegyűlt közösségek Szovátán, Nyárádremetén, Székelyhodoson, Gernyeszegen, Beresztelkén, Vajdaszentiványban, Marossárpatakon, Mezőcsáváson, Mezősámsondon, Mezőbándon, Nyárádtőn, Lukafalván, Nyárádkarácsonban, Ákosfalván, Balavásáron, Székelyvéckén, Székelyszenterzsébeten (Újszékely község), Alsóboldogfalván (Újszékely község), Székelykeresztúron, Fiatfalván, Nagygalambfalván, Székelymagyaróson (Bögöz község), Székelyderzsen, Székelymuzsnában, Kányádon, Székelydályában, Égében, Városfalván (Homoródszentmárton község), Homoródújfalu (Oklánd község), Alsórákoson, Apácán, Ürmösön, Bölönben, Ágostonfalván, Hidvégen, Előpatakon, Sepsiillyefalván, Kökösön, Uzonban, Rétyen, Nagyborosnyón, Kommandón, Kovásznán, Zabolán, Gelencén, Ozsdolán, Bereckben, Lemhényen, Esztelneken, Kászonaltízben, Csinódban, Csíksztentmártonban, Csíkszentgyörgyön, Csíkpálfalván, Csíkszépvízen, Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, Gyimesbükkön, Csíkszentdomokoson, Balánbányán, Gyergyószentmiklóson, Gyergyótölgyesen, Gyergyóhollóban, Bélborban, Maroshévízen, Gyergyóvárhegyen, Gyergyóremetén, és Gyergyóalfaluban.