"A
Szt.-Ábrahámot követő Magyar-Andrásfalván felül Gagy jön. A
minő bünbakja Udvarhelyszék havas aljának Oláhfalu, olyan alsó részének Gagy;
minden élcz, minden adoma üldözi e falunak lakóit. A gagyiak vetették el a sót
és aranyport, azt megfogamzó növény magnak itélvén, ők huzták toronyra a bikát,.....
... sőt még a gagyi papról is van adoma: „Olyan gondos mint a
gagyi pap” Mit onnan eredettnek mondanak, hogy a szegény, szolgát tartani
képtelen pap egykor hatalmasan szónokolt; de meglátva az ajtóval szemben lévő
szószékből, hogy a disznócsordát hajtják, azon aggodalmában, hogy az ő malaczai
othon maradnak, megfeledkezett a hely méltóságáról, s az ott elhaladó
szomszédasszonynak kikiáltott, hogy az ő malaczait is csapja ki."
Mondják
továbbá, hogy keskeny földjeiket nem merik végig szántani, nehogy fel
billenjenek."
(Orbán Balázs)
A Gagy- és a Zongota-patakok völgyében Székelykeresztúrtól 10 km-re északra fekszik Gagy.
A falu a Gagy a völgyének névadó települése.
Nevét a rajta átfolyó azonos nevű patakról kapta.
A település közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik.
A korabeli dokumentumok 1566-ban Gagij néven említik.
A hagyomány szerint a falut tíz szabad székely alapította.
A falu kereskedelmi központja a "bolt".
A reformáció idején 1690 körül a falu lakósai áttérnek az unitárius vallásra.
Tengerszint feletti magassága 450-530 méter.
Szerkezeti szempontból úthatásra kialakult sorfalu.
A régi
temploma valószínű, hogy a mai Szőlődomb alatt, az úgynevezett „Templomdomb”-on volt.
1667-ben már a mai helyén volt a falunak az előző temploma.
Az 1800-as években a régi templom és a harangláb állandó javítás alatt áll.
1773-ból származó vizsgálószéki jegyzőkönyvből több adatot is megismerhetünk a régi templomról.
" Ezen telken vagyon egy régi templom kőből, keleti részén bejáróul szolgáló fa tornácával együtt, zsendély fedél alatt jó vaszáros kétfelényíló ajtóval s kívülről drót rostéllyal védett 3 üvegablakkal ellátva."
1890-ben megkezdik az alap gyűjtését az új templom építésére.
1901-ben felépül a mai templom.
Az új templom a régi templom anyagából, részben pedig újonnan beszerzett anyagból épült fel.
1902-ben
„az új templom teljes bevégzéséből csupán a festés hiányzik.
A vizsgálószéki hivatal az elsó szószéket durva alkotása és tulmagassága miatt a templom díszéhez képest nem találja kielégítőnek.
Elrendelik, hogy "bontassék le és rakassék újra, közelebb az ablakhoz, falépcsőzettel és 70 cm-el törpébben, de csinosabb méretekkel”.
Aranyozott díszítésű szószék korona.
Liliom csúcsdísz a szószék koronán.
1922-ben feltevődik a templom újrameszelésének kérdése.
1926-ban sikerül újrafesteni.
1891-ben már orgona alap létesül.
Az orgonát is 1901-ben vásárolják a segesvári lutheránus egyházközségtől.
1936-ban megjavítják az orgonát de 1963-ban újból javítást igényel.
1969-ben újra fedik a torony fedélzetét.
A régi templom mellett harangláb állt 2 haranggal.
” A nagyobbikon az áll: „Idusr. De. Pálfi Anorum
moneta curau templorato Statu... Conflato 1701”. A kisebbik harangon ez áll:
„1708 GAGY ex Moneta cupr”.
Az unitárius templom tornyában most is két harang lakik.
1916-ban elvitték az egyházközösségből háborús célra az 1701-ből származó öreg harangot.
A háború után csak egy harang van a toronyban.
1932-ben az Unitárius Nőszövetség támogatásával új harangot vásárolnak.
A 150 kg-os harangot Klein Oszkár öntötte Kudzsiron.
1932. november 10-én szentelték fel.
A régi harangot 1871-ben készítették Bécsben és Budapesten.
Portikusz a templomhajó keleti bejáratánál.
A portikusz oldal fülkéjében van elhelyezve a második világháború gagyi áldozatainak márvány emléktáblája.
" Emlékezz az elesettekre"
A szürkére festett keleti bejárati ajtón virágminták és számok halvány körvonalai láthatóak.
1926-ban épült a templom cintermében a hősök emlékműve.
Az emlékmű Gáspár Ferenc kőfaragó alkotása.
"A világháborúban elesett hősök 1914-1918"
Az
első református templom 1897-99 között épült, fából.
Miután ez a templom használhatatlanná vált, azután építették a jelenlegi templomot téglából 1924-ben.
A régi templom fából készült haranglábját, a jelenlegi templom mellé állították fel.
A megrongálódott haranglábat lebontották, és 1989-ben építették föl téglából a most is látható tornyot.
A
templomnak 2 harangja volt, az egyik a 110 kg-os a másik 100 kg-os.
A kisebbik harangot a kismedeséri fiókegyház öntette Segesváron 1894-ben.
A területet
az egyházpénzéből és közadományból vásárolták meg.
Jelenleg a gagyi református leány-egyházközösség Csekefalvához tartozik.
A templom alapterűlete 60 négyzetméter.
A szószék.
Az Úr asztala.
A templomban levő orgonát 1931-ben állították fel.
Ma már nem használják,...
...elektromos orgona helyetesíti.
Téli időszakban "központi fűtés" is van.
A karzat mellvéd festett kazettája.
1863
A festett szószék korona.
Jelenleg a református egyház híveinek száma nem éri el a 100 személyt.
Jelenleg beszolgáló lelkésze van a gagyi református egyháznak.
Kilátás a református templom tornyából déli irányba.
Nyugati kilátás a falu házaira.
A Gagy völgye.
A régi Hegyi ház, a Rezi család tulajdona.
A 136 B megyei út tovább vezet Etéd irányába.
Ez az útvonalat már 1633-ban említik:
"Beőzeöd es Keoris patak felé meneo ut"
A falunak három utcája van.
A Főút Keresztúr felé eső része Alszeg.
Az Etéd felé eső rész Cserefalva utca.
Bözöd irányába a Zongota utca.
A falu központjában van az eltérő a Gagy keresztje irányába.
Ez az út a Zongota patak völgyéből átvezet a Kis-Küküllő völgyébe.
Bözöd után Erdőszentgyörgynél csatlakozik a 13A jelzésű
országos úthoz.
A helyi oktatás kezdeteiről pontos adatokat nem ismerünk.
1963-ban emeletet húznak a jelenlegi iskolaépületre.
Itt működik a falu óvodája is.
Itt működik a falu óvodája is.
1991-ben az iskolát a magyar gyerekirodalom ismert szerzőjéről, Móra Ferencről nevezték el.
A játszótér.
A falu utcáin járva tapasztalhatjuk, hogy a Gagymente egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.
Hagyományos tornácos székely lakóház.
A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan itt is eltűnik.
Az új házak építésénél gyakran használnak rikító színeket,
,,és a székely építkezésre nem jellemző...
.. szokatlan formákat.
Az új épületek is meghatározóak.
A XXI. század elején a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.
A falu lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.
Az örökség megtagadásával idővel a falu lakosainak önérzete és köztudata is sérül, elveszti közösségi identitását.
Szükséges lenne a hagyományos falu házainak, és szerkezeti állapotának a megőrzése,...
Magazin mixt és Bufet felírat a régi szövetkezeti áruházon, nemtörődömség, vagy nosztalgia egy székely faluban?
A kultúrotthon funkcióját régebben a községi iskola , illetve a kocsma ivója látta el.
Az ötvenes években építették fel az akkor korszerűnek mondható, most felújított épületet, amely
egy előadótermet és színpadot, valamint öltözőt
foglal magába.
A Művelődési ház udvarán kopjafacsoport látható, a gagyi népzenei hagyományápolók megbecsülésére, és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából.
A nagy kopjafa fémtábláira írott szöveg:
Csillagos ég merre van az én hazám?
Merre sírat engem az édesanyám?
Székelyföldnek Gagy-vidéke a hazám,
Itt él dalom s hegedűn szól muzsikám.
E kopjafacsoportot a gagyi népzenei hagyományápolók - zenészkútfők - örök megbecsülésére és a Gagy-vidéki népzenei kultúra hagyományainak megtartására való emlékeztetés céljából, a helyi községi tanács és a magyarandrásfalvi Etnokultúra alapítvány állította, Fodor Béla népzenekutató kezdeményezésére, 2009 szeptemberében.
Örökemlékezetû gagyi hagyományőrző népzenészek időrendben:
• Csapai Géza, prímás és kontrás
• Gábor Mihály, tárogatós, kis- és nagybôgôs
• Pintó Lajos, nagybôgôs
• Gábor Béla (Pusi Béla), prímás
• Ifj. Gábor István, cimbalmos
• Gábor István (Pusi Pista), prímás
• Dandóci József, prímás
A kis kopjafák szövegei:
Álljon ez a kopjafa Csapai Géza (prímás, kontrás) és Gábor Mihály (tárogatós, nagybőgős), valamint zenésztársaik emlékére, a Gagy-vidéki népzenei és néptánchagyományok művelése és megőrzése érdekében végzett áldozatos és kitartó munkájának emlékezetére, kultúrális örökségük továbbéltetésének biztatására.
Dandóci József prímás és zenésztársai megbecsülésének emlékére, a gagyi és Gagy-vidéki népzenehagyományok magasszintű továbbéltetése érdekében végzett többévtizedes tevékenységükért.
A művelődési ház szomszédságában "turkáló" is működik.
Kedvezőtlen időjárás esetén a "kiszolgálás" szünetel.
Az írásokban a települést 1567-ben 2 kapuval jegyzik.
1614-ben már 55 családfőt írtak össze a faluban.
Az első pontos számszerű adat, 1786-ból 486 fő.
1850-ben 446 személy élt a településen.
A kiegyezés korában 1868-ban 426 fő lakosság.
Az első világháború előtt 1910 ben 650 fő.
A bécsi döntést követő évben 1941-ben 836 főre nőtt a lakosság.
1992-ben a falu lakossága 643 fő (642 magyar).
A 2002-ben tartott népszámlálás 626 fő, ebből 615 magyar.
A településen lakó"házi cigányok" minden népszámláláskor magyarnak vallották magukat.
A földművelés és az állattenyésztés mellett az erdőhasználat biztosít jövedelmet a település lakóinak.
