Oklánd

"Karácsonfalván alól negyed órára van Oklánd, (Timon Olkanája). Sikó Miklós jeles festőmüvészünk Oklándon született..

A fegyverfeladáskor Erdővidékről a commissio Udvarhelyszékre jövén, Oklándon mint első faluban meg is kezdette az összeirást és felesketést, sorakoztatták is a katona-képeseket, hanem a falu okosa, Márton Péter, a közelébe állitott Kálmán nevü eszelős fiunak azt sugta, hogy: ”Mutasd meg, hogy jó katona vagy, s lőjj az urak lába alá.” Ez követte az adott tanácsot, a bizottság pedig ugy megszeppent, hogy Oklándról gyorsan távozva – többé vissza nem tért; azért midőn Márton Péter meghalt, nagy Dimén sirjába lövetett, mint oly jeles embernek, ki Udvarhelyszéket a fegyverfeladástól megmenté."

( Orbán Balázs )

Székelyudvarhelytől 20 km-re, délkeletre, a Kis-Homoród bal partján fekszik, az egykori homoródi járás székhelye Oklánd

A Kis-Homoród folyó észak-dél irányban 1,5 km hosszúságban szeli át a falu határát.

 A falutest a Kis-Homoród bal partján épült ki, 515-520 m. magasságban, a 132-es megyei út mentén. 

Oklánd keletkezéséről nem lehet találni semmiféle adatot. Az archeológiai kutatások bizonyítéka szerint ez a vidék már nagyon régóta lakott terület volt.

A falu nevének eredetével kapcsolatosan három elmélet létezik :

Jelenthet TÖLGYES VÍDÉKET, a német OK landból eredeztetve.Talán nem véletlen, hogy Oklánd község címerében ott találjuk a tölgyfát 

 FELFÖLDET is jelenthet a szintén szász-ónémet nyelvből származó HOCH landból eredeztetve 

A Székely Oklevéltárban fellelhető adatok szerint viszont az Ágnes személynév Aglonth régies változata rejlik benne. 

1546-ban Ikland néven jelentkezik oklevélben.

A középkori tiszta katolikus falu a reformáció után az unitárius vallásnál állapodik meg és azóta is, a templommal együtt, az unitárius egyházhoz tartozik. 

A templomkertbe a főkapun át léphetünk be. 

A tetőtartó gerendán felirat hirdeti, az 1937-es építési évszám közé illesztve, hogy: „EGY AZ ISTEN”. Egy másik felirat arra figyelmeztet, hogy: „E TEMPLOMKERTBEN BÁRKI BELÉPHET – ISTEN ELÉ CSAK AZ AKINEK A SZIVE TISZTA”.





Az 1789. évi leírás szerint a templomot várfal vette körül. Ma a nyugati és északi részén áll fal s a toronyig tart.





A keleti és déli oldalon kőoszlopos kerítés van a fal helyén.

 A várfalhoz épített kaputorony a XVII. századból való. 

 A templom torony, melynek falazata az övpárkányig még a középkor végén épült, a templom északkeleti sarkához tapad, és négy átlós elhelyezésű támpillér erősíti.

  

A toronyészaki homlokzatán a következő felirat látható: AZ EGY ISTEN TISZTELETÉRE, s fölötte egy ovális alakú vakolatdíszben még láthatóak, átépítésre vagy nagyobb javításokra utaló évszámok: 1654, 1799, 1902, 1937, 1968, 1978. 

A templom a megye egyik legrégebbi temploma helyén épült. A régiséget egyik freskója és a falba beépített egykori sekrestye bejárata mutatja. 

A szentély támpillérsorozata alapján feltételezik, hogy boltozott volt, amely 1786-ig fennállott, a gótikus diadalív pedig 1810-ig. 

2009-ben „a Tiszteletbeli Székelyek és az oklándiak” állítottak kopjafáta templomkertben.

Székely rovásírással is írja azt, hogy: „ÖSSZETARTOZUNK”. A talapzatán elhelyezett érctáblán a trianoni Magyarország térképe látható az elcsatolt országrészekkel.

A kopjafa Lurcza Csaba helyi fafaragó munkája.

MEGEMLÉKEZÉSÜL.  

 írja a zsindelytetős födém alatt, egy  tölgyfából faragott kopjafán. Ezt 1955-ben állították az oklándiak a második világháború hőseinek emlékére. A kopjafát Kovács Dániel faragta

 A toronyban jelenleg  két harang lakik.

A kisebbik harangot még 1799-ben öntették, és felirata a következő: AZ EGY ISTENNEK TISZTELETÉRE A H. OKLANDI UNITARIA ECCLESIA / IFFIABB BENEDEK ANDRAS CURATORSAGABAN ANO 1799. 

A nagy harangot az első világháborúban elrekvirálták, helyette 1929-ben vásároltak újat. Felirata: AZ EGY ISTEN DICSŐSÉGÉRE /A HIVEK KEGYES ÁLDOZATAIBÓL / ÖNTETTE / AZ OKLÁNDI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG. / 1929. 

A másik oldalon: ÖNTÖTTE / HÖNIG FRIGYES / ARADON. / 1929.

Kilátás az oklándi templomtoronyból.

Egy igazi  szépen ápolt  parkok láthatunk a templom kertben.

A templom hajó a feltételezések szerint síkfedésű volt, szentélye pedig a gótikus korig félköríves vagy egyenes záródású. 

A templomot jelenlegi formájában 1937–38-ban építették Debreczeni László tervei alapján.

Az oklándi unitárius templom díszes festett faberendezései más és más korszakban készültek. 

A kazett felirata szerint 1786-ban készült a szentélyrész központi kazettás mennyezete,  id. valamint fia, ifj. Elekes András munkájaként. E felirat mellett helyezték el a legutóbbi átépítést megörökítő kazettát is: ISTEN SEGEDELMÉBŐL ÚJRAÉPÜLT E TEMPLOM 1937 – 38-BAN DR. BOROSS GYÖRGY DR. VARGA BÉLA PÜSPÖKÖK, KELEMEN IMRE LELKÉSZ, BENKŐ MIHÁLY, FÜZI DOMOKOS KURÁTOROK IDEJÉBEN DEBRECZENI LÁSZLÓ MŰÉPITÉSZ TERVEI SZERINT, A HIVEK KEGYES ADOMÁNYÁBÓL. 

A hajó kazettás mennyezetét, amely virágmintás, alakos és feliratos mezőkből áll, 1771-ben „HOMORÓD OKLANDI ASZTALOS ELEKES ANDRÁS KÉSZITETTE ISTENES JÓ INDULATTYABOL”.


 


"Anno 1771"





SYSTEMA COPERNICANUM. 
 A mennyezet kazettái között, a világon egyedülálló a Kopernikusz csillagrendszerét ábrázoló kazetta.  Egy másik kazettán koncentrikus körökből álló táblázatot láthatunk, a hónapok latin nyelvű neveinek rövidítésével, arab és római számokkal. Ez utóbbi a húsvétvasárnap pontos dátumának meghatározására szolgált.(Az oklándi „húsvét-kazetta")

1937–38-ban nagy felújítási munkálatok során készültek el a szentélyrész kazettás mennyezetének oldalsó részei.

A munkálatok Debreczeni László tervei alapján készültek.

A kazettás mennyezet oldalsó részén  négy képet láthatunk a templomról .

Az első kép a XIII.sz és a XVI. sz közötti időszakról

A második kép  a XVI. századtól 1937- ig terjedő időszakról.

A harmadik  kép az 1937-1938  közötti időszakról

A negyedik képen a templom ábrázolása 1938- tól napjainkig

1817-ben készült el  a díszes mellvédtáblákkal ellátott karzat. Ezt a karzatot 1840-ben feljavították, és megkopott mellvédtábláira új – az olasz reneszánsz késői stílusát idéző – festett táblákat helyeztek.

1817-ben készült el a templom első orgonája is.

A templom belső falán láthatóak az első és a második világháború oklándi áldozatainak emléktáblái.

A legkorábbi a tíz festett kazettából álló nyugati karzatmellvéd. Középső kazettájának felirata szerint 1713-ban készült.

 A templom hajóban falképeket találtak. A déli falon Szent Péter és Pál alakja, szalagra írt névvel.

Az északi falon Szent László legendája, nagyon sérült állapotban.

 A templom festett bejárati ajtói is átépítés előttiek, az egyiken az 1788-as évszám, míg a másikon az 1863 évszám olvasható.

Az oklándi templomban egy ’48-as ereklyét is őriznek. 

Szakemberek megállapították, hogy a zászló valóban eredeti, ezért nemzeti értéket képvisel.

  A zászlót ma egy tölgyfakeretes rámában üveg alatt őrzik.

A templomban több régi faragvány is található eredeti helyén vagy másodlagos elhelyezésben. Ezek közé tartozik a szentély helyén épült új rész északi falába elhelyezett egykori kőkeretes, szemöldökgyámos sekrestyeajtó, amelyen eddigi ismeretek szerint a környék legrégibb felirata olvasható. 

Az ajtó szemöldökrészére, kidomborodó antikva betűkkel a következő név van vésve: MICHAEL KOVA[CS] azaz Kovács Mihály.

 A szentségtartó  fali fülke

 A legrégebbi festett kazetták a lelkészi széken vannak, 1713-ból származnak, és a karzat betétkazettái voltak.

A faragott Úr asztala

A templom faberendezésein a kék szín uralkodik.

 Varrottasok díszítik az oklándi unitárius templomot is.

A szószék.

A szószékkorona 1820-ban készült. 

Végetért a vasárnapi istentisztelet.

A Templom utcában álló lelkészi lakás előtt egy öreg, faragott és festett kapu áll, amely a székelyföldi kapufaragásnak és kapuállításnak fontos emléke.

A kaputükrben lévő felirat szerint: „AZ OKLANDI UNITARIA ECCLA ÉPIttEttE T. P. ALBERT SIGMOND IDEJÉBE FELSŐ KOVÁTS MIHAj CURATORSÁGÁBA ANNO 1809 Die 7° Auii”.

A kaput, amelynek oszlopait indás-virágos (tulipán, tulipánbimbó, margaréta), felfelé ívelő motívumsor díszíti, 1938-ban feljavították. Ekkor került cserépfedésű tető a zsindelyes fedél helyébe.

A kaput 202 évvel ezelőtt állították. Rajta a következő felirat olvasható: „AZ EGYENES SZIVŰT EZEN KAPU VÁRJA  KETtŐS SzIVŰt PEDIG VÉGKÉPPEN KIZÁRJA. ISTEN AKARATYÁT HIRDETŐ ÉS SzÓllÓ LAKIK ITt NE MENY BE PRÉDÁLO S KOBOLlÓ.” 

A paplakkal szembeni telken áll az 1994–1998 közötti időszakban felújított  Balázs Ferenc Ifjúsági Ház.
A földszinten gyülekezeti terem,  konyha, és mellékhelyiségek vannak kialakítva.  A tetőtérben  két vendégszoba kapott helyet.. Itt működik a Harvest Hope Pro Homorod Alapítvány irodája is.

Oklándon is láthatunk hagyományos székely házat, fő jellegzetessége, hogy fából készült.

 A székelyek logikája az volt, hogy a házakat magukra, a saját szükségleteikre méretezték. 

A falutól északra, 

a Kis-Homoród vizét egy mesterséges gát két ágra osztja, így annak vize a belterületen is átfolyik (Malomárok)

1820-ban két malom őrölt a faluban. 

Most a víz nyugodtan, csendesen folydogál a Malomárok medrében.





 Néha egy-egy kacsa csapat, úszik a vízén.

Minden évben májusban amikor a hagymási nárciszréten (természetvédelmi terület), kinyílik a hófehér csillagos nárcisz (népiesen: kákvirág) és a sárga virágú zergeboglár (népiesen: pünkösdi rózsa), ünnepre készül a falu lakóssága.

2011-ben rezesbanda parádés ruhában  a Magyarok Világhimnuszával nyitotta meg az ünnepséget. 

 A csapatok a főzőversenyre készültek. Vattacukor illatozott a gyermekek kezében, a szabadtéri színpadnál pedig  viseletbe öltözött gyermekeknek tapsolhatott a közönség.

Oklándon is megjelentek az új modern stílusú lakóházak.

2010-ben adták át a teljesen felújított orvosi rendelőt és a hozzá tartozó szolgálati lakást. 

Az 1567. évi összeírásban a falu 20 adóköteles portával szerepelt.





1602-ben 13 szabad székely, 4 lófő és egy darabont család lakta a települést. 





1614-ben 39 családfőt írtak össze.

 1744-ben az oklándi unitárius eklézsia híveinek a száma 233 fő volt.

Az 1750-ben készült összeírás szerint 64 család  lakott a faluban.

1850-ben a lakosság száma 636 fő. 

A népesség száma a 1940 után elérte az 1069 főt. 

 A  mezőgazdaság szövetkezetesítésével a lakosság jelentős része, elsősorban a fiatalok, városra költöztek a jobb megélhetés reményében így 1977-ben már csak 719 fő volt a falu lakossága.

A 2002-ben végzett utolsó népszámláláskor 569-en laktak a faluban.

1850-től Oklánd járási székhely lett, mely felölelte Erdővídék 37 települését is, mely addig 1635. május 7-től mint különálló fiúszék müködött. 

Az egykor fontos útkereszteződésben fekvő település belterületét két részre osztja a Főút, amelyből kisebb utcák ágaznak le.

Oklánd ma egy kis halmazfalu képét nyújtja egy hosszú főutcával.

A Kis-Homoród Közbirtokosság épülete.

A Művelődési Ház épülete. 

Az oklándi  Mini ABC és Evő Ivó

Felújított lakóház a főutcán....

...és a falu mellékutcájában

Oklándi faragott székely gyalogkapu.

Oklándi Speciális Iskola

 Vagyis különleges, jellegzetes, sajátos . Ebben az iskolában középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeket segítő sokrétű gyógypedagógiai tevékenység folyik.

A Községi Tanács és a Polgármesteri hivatal székhelye

Székely zászlót lenget a szél az épület homlokzatán.

A szépen felújított régi tűzoltó kocsi az udvaron  az épület mellett látható.

A faluban a  unitárius műemlék templom mellett található egy kis katolikus kápolna is.

A kápolna belső elrendezése.

Oltárkép a katolikus kápolnában.

Jézust ábrázoló festmény a kápolna oldalfalán.

A falu vízellátását két, egyenként 200 köbméteres víztározóból biztosítják, a vizet pedig  nagy hozamú hegyi forrásokból nyerik.

Régebben  a Felszegben annyira vizenyős volt a terület, hogy úgynevezett „lészákon” (lefektetett, vesszőből font szekéroldal) jártak egymáshoz az emberek.

Régen búzát, rozst és kukoricát termesztettek , és állattenyésztéssel foglalkoztak. Terményeiket, állataikat elsősorban az udvarhelyi és más környékbeli piacokon értékesítették.

Mésszel is kereskedtek, de a meszet más helységből pénzért vásárolták.

Napjainkban a lakosság nagy részének egyedüli jövedelemforrása a mezőgazdaság és az állattartás. 

Többüknek a  speciális iskola és a gyermekelhelyező központ biztosít munkahelyet. 

Az oklándi Kelemen Imre Általános Iskola 

Az iskola fennállásának  225 és 250 éves évfordulóján elhelyezett emléktáblák.

Az egykori Kaszinó-könyvtár épületében lévő gyermekelhelyező központ

Az oklándi Siculus panzió-étterem. Az épület mögött kis faházak. 

A székelyföldön található települések esetében szinte mindenhol jelentős probléma az elnéptelenedés és a falvak elöregedése.

 Elhagyott, lakatlan ház, gyakori látvány a székely falvakban. 

Egyre emelkedik a cigány nemzetiségűek száma a faluban. 

Az oklándi temető.

Oklánd látképe Homoródújfalu irányából.

A hófehér csillagos nárcisz 
A népies magyarázat szerint a Hagymás név a "hagymás gyökerű nárciszról" származhat.







Zergeboglár és vad Irisz a hagymási nárciszréten .
 A rét messze felnyúlik a Rika-hegység gyér tölgyesei alá. 

Nagyobb térképre váltás