A Székelyföld leirója és első fotográfusa Orbán Balázs, így ír a mai Székelyvarság vidékéről:
"Szép e fennsik; gyönyörü bükkrengetegei között
lévő irtványaival, ez irtványokan legelésző kolompos nyájaival, s azon sok
regényes fekvésü pajtával, melyek körül munkás nép sürög forog, mert a
korondiaknak mint marhatenyésztéssel foglalkozóknak szintén két lakásuk van,
téli házuk a faluban, szép üde nyaralójuk fenn a havasokon, s nyáranta a nép
nagy része, főként a nők idejöket fenn töltik e havasi nyaralókon. A
szabadságszerető székely kedvelli ezen független, ezen költőileg szép életet,
ezt a nagyszerü magányt, hol megszoritás nélkül élhet, hol a szomszédok zuvatja
(plegyka) nem nyugtalanitja, hol néha legközelebbi szomszédja oly messze van,
hogy csak hárskürttel beszélgethetnek csendes estvéken egymással."
( Orbán Balázs )
A Fenyédet Tekerőpatakkal összekötő 138-as megyei úton haladva, a zeteváraljai víztározó elágazásától északnyugat irányba, a gáttól 12 km-re található Székelyvarság.
Jellegzetes erdélyi székely-magyar hegyi szórványtelepülés.
Székelyvarság Hargita megye egyik legnagyobb kiterjedésű tanyai települése.
Székelyudvarhelyről észak-keletre fekszik és a környék legmagasabb szintjén fekvő település, a varsági fennsíkon.
A szétszórtan álló varsági házak kisebb része völgyekben, nagyobb része 800-1000 méter tengerszint feletti magassággú fennsíkokon épült
A tanyavilágban a lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól, telkeik udvaraik között, erdők ,legelők terülnek el.
A tanyavilágban is a telek legnagyobb épülete a székelyföldön általánosan elterjedt istállóval egybeépített csűr.
A legfontosabb lakott völgyek: a Küküllő melléke, a Varság melléke, és a Nagykút pataka tájéka.
A völgyekkel tagolt fennsík-együttes legfontosabb lakott részei: Bagzos, Tisztás, Központ, Forrásköze, Sólyomkőhegye.
Itt a Görgényi havasokban Székelyvarság közeléből, a Nagy-Somlyó hegy tövéből ered a Nagy-Küküllő, forrásszintje 1455 m magasan van.
A Nagy Küküllő, amit sok hegyipatak gazdagít, így mire a faluból kiér bőhozamú folyóvá válik.
A folyó hossza 221 km, míg vízgyűjtő területét 3606 km²-re becsülik.
A település első tanya csoportja Küküllő melléke.
Itt a fenyők hazájában a Varság pataka mentén vezet az út tovább a település központjába
A varságiak szerint nagyon meg van szigorítva a fakitermelés, azért az erdőt tovább pusztítják.
És mikor kivágnak egy nagy fát, az még kitör öt kicsit körülötte.
A táj viszont, szokás szerint, gyönyörű, a rétek tele margarettával és harangvirággal
A patak mentén nyáron megélénkül az élet, a fenyők vonzása jóval erősebbnek bizonyul, mint a rossz utak taszítása.
Egy éles kanyar és kapaszkodó után megérkezünk a fennsíkra, a Központba.
A szórványtelepülésű területek legjobban megközelíthető részein természetes sűrűsödések, falumagok alakultak ki, ahol az elöljáróság hivatala, az iskola, és a templom is fölépül.
A varsági római katolikus templom.
A Községháza, a polgármesteri hivatal és a helyi tanács székhelye.
A varsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola.
"LÉLEKBŐL, ÉRTELEMBŐL, ERED A TUDÁS"
hirdeti az iskola gyalogkapuja.
A varsági Posta épülete.
A tanyavilágtól idegen új stílusú, élénk színűre festett házak Varságon is megjelentek.
Székelyvarság község története lényegesen külömbözik a székelyföldi helyiségek többségének történetétől.
A legfontosabb külömség abból adódik, hogy Varság nem középkori faluként jött létre, mint általában a székelyföld többi helységei.
A varsági családok többsége oroszhegyi származású.
Elődeik a XIX. század második felében és a XX. század elején hátat fordítottak a havasalji Oroszhegynek. Jobb megélhetésük reményében a havasi életet választották.
1895-ben anyakönyvileg függetlenednek Oroszhegytől.
1907-ben szerveződőtt önálló tanyaközséggé .Ekkor veszi fel a település a Varságtisztás nevet, mely 1909-től Székelyvarságra változik.
Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban kialakulóban van a faluturizmus.
Székelyvarságon is érvényes zetelaki székelyek egyik mondása: "porból lettünk, de fából élünk".
A világ azon kevés helyeinek egyike, ahol még kézzel is készítenek fazsindelyt. Innen ered a Zsindelyország elnevezés.
A lakóházak és a legtöbb régi épület itt fából épült.
Állítólag Székelyvarság akkora kiterjedésű területen fekszik, mint a román főváros, de kétmillió ember helyett itt csak 1500 lélek lakik.
Sok esetben a legközelebbi szomszéd háza alig száz méterre van (légvonalban), de ahhoz, hogy odajussunk, le kell mennünk egy völgybe, és fel kell másznunk egy hegyre.
A falu a Küküllő forrásvidékén fekszik, ebből adódóan másik sajátossága, hogy területén kristálytiszta hegyi patakok száguldanak keresztül.
A terület vízbőségére jellemző, hogy Varság területén szinte több a forrás, mint a lakóház.
Varságon a helynevek is méltóan a tájhoz a mesevilágot idézik:, Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás, Bolygó, Tálasbérce, Paradicsomkert, Jézus kútja.
A település éghajlata mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel.
Területe 7 669 ha, ennek közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas,és a császármadár.
A környéken rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző.
Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng.
A 6-7 méter magas szikláról alázúduló hűs patak vize.
A Csorgókő vízesés.
A víz kis patak formájában érkezik a szikla peremére.
A patak mentén 500 méter megtétele után a patak forrásához érünk. Itt mindössze 15 négyzetméternyi területről hét forrás fakad.
A varsági kilátó.
Rendkívüli szép a kilátás a varsági fennsíkra.
Székelyvarsági faragott -festett gyalogkapu.
A székelykapun a faragás minden arra alkalmas felületen (kontyfa, kötés) megjelenik, de kibontakozni mégis a kiskapu feletti négyszög alakú táblán, a "koronán" tud. Ezt a helyet egyébként kaputükörnek vagy "kiskapuföle tornácának" is nevezik.
Ha téli időszakban járunk erre, itt fenn a hegyen megváltozik a táj, az élet. Szinte minden fehér !
Éjjeli ködben
Aszkéta-ágat zörrent a szél,
Szürke ködfátylat borít a Tél."
Nyár szépségét a téli, gyakran kétméteres hó okozta nehézségek váltják fel.
Ilyenkor a hó és a jég az úr ezen a tájon.
A települést jelző táblától nem messzire, a Júlia ABC mellett jobbra forduló úton haladunk tovább a központ irányába
A Csorgókő panzió Varság Küküllőmező nevű tanyabokrában.
Itt tér el jobbra az út Nagykút és Sólyomkő irányába.
A Csorgókő vízeséshez (A székelyek vízesése) és a fából épített Mutató nevű kilátóhoz is itt kell letérni..
Az út mentén páratlan szépségű helyeket éríntve kapaszkodunk a varsági fennsíkra.
A völgyben a Varság pataka partján hétvégi házak sorakoznak.
"Én, amíg minden omlik, összedűl,
gyökereimmel e kopár fokon
- bús székely fenyő – megkapaszkodom,
s állok daccal, társ nélkül, egyedül.
S míg havat dob rám, hóköpenyt,
egy szeles nap, vagy egy vad éj,
így biztatom magam: ne félj,
te tovább tartasz, mint a tél!"
(Tompa László: Magányos fenyő)
A varsági tanyavilág önálló tanyaközséggé formálódva a környéken elsőként szakadt el egyházilag is az anyaközségétől, Oroszhegytől.
Székelyvarság római katolikus temploma 1902 és 1904 között épült gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök költségén.
Eredeti tornyát a második világháborút követően bontották vissza, helyette egy jóval kisebb, aránytalan tornyot építettek.
A falu lakói mind katolikus vallásúak, legtöbbjük 6-7 kilométerről vagy még nagyobb távolságról jár el a vasárnapi szentmisére.
A hegyi tanyák között, ahol télen a hó több mint másfél méter magas, a mindenkori plébánosnak nagy nehézséget jelent a hívekhez eljutni.
A templom főoltára, az oltárképen Szent Péter és Pál apostolok.
A bal oldali mellékoltár.
A betlehemi jászoly Székelyvarságon.
A szószék
A templomtoronyban négy harang lakik
Mivel Székelyvarság új keletű település középkori harangja nincsen.
Mélypatak dombján több mint száz éve álló temploma tornyából a harangszó hív ünnepre minden varsági lelket.
A templomtoronyból jól láthatóak a Központból a Tisztás irányába épült házak
A fennsík északi részét a Görgényi havasok vonulata zárja le.
2001 és 2003 között a központi temetőben ravatalozó kápolna épült a hívek adományából.
A régi és a 2008-ban felépült új plébánia.
A tanyavilágba általában korán megérkezik a tél, mikor néhány arasznyi rétegével szelíden borul az égből szakadt világos tömeg a fekete földre.
A hatalmas belterületen szétszórt házak és állattartó épületek helyezkednek el.
A varsági fennsík területe a görgényi havasok déli részének két kitörés központja: a Somlyó, részletezve a Nagy-Somlyó – 1575 m és a csomafalvi Délhegy – 1695 m, ezek déli előterében kialakult vulkáni törmelékekből felépülő fennsík.
A laza szerkezetű vulkáni törmelékes kőzetekből felépült magas fennsík vastagsága elérheti a 300 métert.
A kráterperem déli pereméről bővizű hegyi patakok erednek, melyek erősen felszabdalják a vulkáni törmelékes fennsík területét.
Székelyvarság északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel (a Nagy-Küküllő fejénél) keleten Zetelakával (Küküllő tanyabokorral), délen Oroszheggyel és Farkaslakával míg nyugaton Korond és Parajd községgel határos.
Új lakóházak és melléképületek a főút mellett.
Zsindelyország a kertek és kerítések birodalma.
Egyhangú az élet télen a tanyákon, csak három uralkodó téma körül csoportosul a beszéd: a hó a hideg és a fa.
Van elég hóból is hidegből is de a fa azért egyre kevesebb.
A hólepte utakon, lovasszánnal járva be a fennsíkot, átérezhetjük a tanyavilágnak a különleges hangulatát.
A téli nap sem jár magasan, pedig éppen a delet harangozzák a faluban.
Az ablakokon csak a fagy foga csikorog. De néha, jókedvében jégvirágot rajzol a szobák ablakába.
Ha végigjárjuk a települést láthatjuk, hogy Varság nem más, mint falu a hegyek, erdők közepén
Sétálunk a faluban de valójában erdőben vagyuk, de az erdő között járva rájövünk, hogy ez még a falu.
Egy varsági udvar télidőben.
A Központból vezet az út a 2 km távolságra települt Varságtisztása irányába.
A gyerekek több kilométerről mennek iskolába: van, aki szánnal, lóháton, vagy sível érkezik.
Modern varsági lakóház faragott székely nagykapuval.
Varsági székely nagykapu.
Hagyományos közlekedési eszközök itt a 4-6-8 férőhelyes szánok pokróccal kibélelve a téli hideg ellen.
A Községháza a varsági télben. Négy zászlót lobogtat a januári szél.
A Forrásköze közbirtokosság, és a Rendőrség épülete.
A varsági Petőfi Sándor kultúrház 68 éves, igencsak megviselte az idő, most önerőből épűl egy új, melynek alapja fenyő alakú.
A varsági üzlet és a Bety bár épülete.
A posta és az Uz Bence bujdosó.
( A varságiak csak a "postára," vagy a"postába" járnak. )
A varsági lakóházak udvarán is csend uralkodik télen.
A varsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2010-ben egész hetes rendezvénysorozattal ünnepelte az iskola fennállásának 135. évfordulóját.
Az ünnepi műsor része volt az az emléktábla leleplezése az iskola épületének falán..
A 135 éves iskola létezése bizonyíték arra, hogy a varsági embereknek mennyire fontos volt az oktatás még az önálló település megalakulása előtt.
Lakóházak a Központban.
Egy téli séta a varsági fensíkon mennyi élményt és szépséget tartogat az idelátogató számára.
Magányos tanyák bújnak meg a völgyekben.
Házcsoportok a hegyoldalban.
A Sötétzöldben pompázó fenyvesek,...
...és az irtásos hegyoldalak alkotják a varsági faluképet.
Téli időszakban csendesek a hétvégi házak ritkábban járogatnak ide az emberek
Több mint 300 hétvégi ház van Varság területén
A Varság pataka völgyében érünk vissza a nagykuti eltérőhöz.
A Nagykút patakának völgyéből itt térünk le Solyomkőre
Nagykútpataka a Forrásköze és a Sólyomkő közötti völgyben fekszik.
A a nagykúti 2-es számú József Attila Általános Iskola épülete.
ABC vegyes üzlet Nagykúton.
A község központjától leereszkedve, a Nagykút pataka völgyéből meredek út vezet fel a fennsíkra.
A varsági látogatásunkkor feljutottunk Sólyomkőre is
A kő kifejezés valóban találó erre a vidékre.
Első pillantásra mintha régi leomlott várfalakat látna az idelátogató.
Sólyomkő, vagy Sólyomkőpataka a Magaskőpataka , a Nagy-Küküllő és a Boros pataka közötti hegyháton terül el.
Tanyán élni speciális létformát jelent, ahol idősek és magányosok élnek
a legkülönfélébb környezetben: erdős-bozótos területen.
Látva a tanyákat a hegyen, önkéntelenül jön a kérdés, hogyan lehet itt nagy hó esetén közlekedni ?
Sólyomkőnek 1940-től külön iskolája van, de ma is van olyan, hogy a tanulóknak naponta 3–4 kilométert kell gyalogolniuk az iskoláig, és ugyanannyit vissza.
A magány, az elszigeteltség itt megszokott jelenség a tanyavilágban.
A fakitermelés és feldolgozás itt is a legfontosabb tevékenység.
Sólyomkőre érkezve, először a több mint százéves harangláb tűnik fel, ezt 2003-ban deszkázták és zsindelyezték újra.
A haranglábba két harang lakik. Lépcső vagy létra hiányába sajnos nem lehetett megközelíteni.
A harangláb közvetlen szomszédságában, az egyház területén önerőből épül a Szent Gellért kápolna.
A sólyomkői táj összhangját megtöri egy élénk színű épület.
Az istálló mellett hatalmas szénaboglyák, szarvasmarhák, juhok téli eledele. Lustán bőgnek odabenn a jámborok, várják az etetés, vagy a fejés idejét.
Szép idő esetén kijárnak inni a csorgok jéghideg vizéből.
Csillog a havasi táj: a január igazi téli idő itt Székelyföldön.
Varságon a bejárati kapuk nagyon változatosak.
Faragott-festett gyalogkapuk...
...számtalan változatba és motívumokkal.
Tanya a Nagykút patak völgyében.
Küküllőtelep vagy Küküllő, itt van Székelyvarság kezdete.
Földrajzi adottságaiból eredően Székelyvarság kissé elkülönül a világtól
Ott van magasan, szétszórva a hegyek és fenyvesek között, de olyan ügyesen beékelődve a természetbe, hogy annak érintetlensége szinte semmi kárt nem szenvedett
Varságot képekben vagy leírásban bemutatni lehetetlen feladat, itt nap mint nap akad újabb felfedeznivaló.
A táj a az emberi tevékenység következtében állandó változáson, megy keresztül, de amit sikerült lefényképezni az " volt létezett ".
Székelyvarság számára nagyon nagy előnyt jelent az, hogy az elmúlt évek nem tették gyökértelenné az itteni lakosságot, a lakosság megőrizte évszázados hagyományait.
Az ipar, a civilizáció nem tette szennyezetté a települést és környékét.
A tanyavilágban egy hónap is kevés lenne ahhoz, hogy az ember bebarangolja és részletesen megnézze ezt a gyönyörű vidéket.
Szinte a világ tetején érzi magát az ember, körben a távolban magas hegyek húzódnak, de addig semmi sem zavarja a kilátást.
Csorgókő vízesés télen
VIDEO
http://www.youtube.com/watch?v=iPcKw93iFtY
Juhász Gyula: Áldás a fenyőkre
Mikor tavasszal ibolyák fakadtak,
Ti maradtatok csak búsnak, hallgatagnak,
Madár szólt, virág nyílt, mindenféle ágon,
Ti állottatok csak árván a világon.
De lám, itt a tél is! Madár, virág hol van ?
Ti maradtatok csak örök virulóan.
Áldjon meg az Isten, ti jó fák, hű lelkek,
