Orbán Balázs a "Gagy-vize völgyének felső fele" leírásában a következőt írja:
"Gagyon
fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen
falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói
cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés
hihányait."
Orbán Balázs falujárásainak idején, az 1860-as években még mint
falutelepülés nem létezett.
A
falucska a Gagy pataka felső szakaszának mentén, Gagytól mintegy 3,5 km-re,
a Martonos, illetve az Etéd felé haladó közút vonalán, jórészt a völgybaloldali
lankáján fekszik.
A falu neve a kis
jelzőt a Nyikó mente vidékéhez tartozó
Nagymedesér falujától való megkülönböztetéseként kapta.
A települést a XIX. század második felében a Gagy völgyébe átnyúló de Medesérhez tartozó, területeken gazdálkodó családok alapították.
1875-ben mint önálló település jelentkezik.
A
mai település kezdeti idejére következtethetünk az 1880-ban tartott harangszentelő ünnepségén elhangzott beszédből is:
"Hála egy Istenünknek, hogy ezen a helyen, hol ezelőtt ötven
esztendővel apáink barmait legeltetve játszadoztunk, most Istenünk
tiszteletére ünnepet tarthatunk..."
Kismedesér, tehát az anyafalu, Medesér lakosságából kirajzott családokból alapítódott.
Ferenczi Áron lelkész írása szerint: "...a völgyben egynéhány szegénysorsú unitárius család
van
betelepedve,...
"...kik összesen 9 családból állanak, 45 lélekszámmal."
"Az unitáriusokkal egy helyre települt más felekezetűek
(inkább reformátusok) hat családban 26 lélekkel élnek,..."
"... s így a falucskában
" Polgári állásukra nézve földművelők, napszámosok és pásztorok, részint sajátjukban, részint
mások javaiban laknak".
1960-ban volt a legnagyobb lélekszáma a településnek, 133 fő.
2002-ben már csak 52 állandó lakója volt a településnek.
2013-ban a falu lakossága 46 fő.
Kismedesér olyan település ahol a járművek csak áthaladnak, ritkán állnak meg.
A
Kosáros nevű meredek utcában áll a szent hajlék, a falu unitárius temploma.
1880-ban a faluban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek.
A
harangláb mellé 1888 és 1890 között épült a templom.
1972-ben a templomot újjáépítették.
2012-ben a templomot felújították és ünnepélyes keretek között újraszentelték.
Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház.
A haranglábban két harang lakik.
Az első 1880-ban öntött kisharang.
A nagyharangot 1894-ben öntötték Manchen Mihály mühelyében Segesváron.
A templomtól pár lépésre már az erdőben találjuk magunkat.
2010 július 14-én este a Gagy mente több településén hatalmas áradás
pusztított.
A Gagy pataka az egész völgyben kilépett a medréből.
Kismedeséren a betonhidat tette tönkre az ár, továbbá kidöntött egy telefonoszlopot, és megtöltött tíz pincét.
Ha nem rongálta volna meg a hidat, az iskolát meg a kultúrházat vitte volna el az ár.
A faluban az összeomlott híd miatt közel 30 lakos még 2012-ben is csak nehezen tudja megközelíteni az főutat!
1934-ben elhatározták egy unitárius hitvallású iskola felállítását Kismedeséren de nem sikerült megvalósítani.
A II. világháború után a faluban megoldódott az iskoláztatás kérdése, felépítették az iskolát.
A Gagyi-patak völgyének ez a területe is a letűnt történelmi korokban
rövidebb-hosszabb ideig lakott volt.
A falutól délre fekvő Ambrus nevezetű határrészen, a Gagyi-patakba ömlő
Jár-pataknak torkolatánál bronz és vaskori leletek kerültek felszínre.
Szerkezeti szempontból tipikus sorfalu.
Térképen a település először 1906-ban jelenik meg.
Tengerszínt feletti magassága 462-475 méter között változik.
A lakosság létszáma itt is folyamatosan csökken és elöregedik.
Vannak felújitott házak a faluban.
Egy új szépen faragott gyalogkapu jelzi, hogy a falu lakói még reménnyel, és lelkesedéssel tekintenek a jövőbe.
Az ősz eleje az igazi székely vigadalom és persze a betakarítás ideje.
A több száz éves hagyományt követve, a Gagy völgyében is évről évre ilyenkor jön el a szüreti mulatságok ideje.
