Orbán Balázs a "Gagy-vize völgyének felső fele" leírásában a következőt írja:

"Gagyon fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés hihányait."

Orbán Balázs falujárásainak idején, az 1860-as években még mint falutelepülés nem létezett.

A falucska a Gagy pataka felső szakaszának mentén, Gagytól mintegy 3,5 km-re, a Martonos, illetve az Etéd felé haladó közút vonalán, jórészt a völgybaloldali lankáján fekszik.

A falu neve a kis jelzőt a Nyikó mente vidékéhez tartozó Nagymedesér falujától való megkülönböztetéseként kapta.

A települést a XIX. század második felében a Gagy völgyébe átnyúló de Medesérhez tartozó, területeken gazdálkodó családok alapították.

1875-ben mint önálló település jelentkezik.

A mai település kezdeti idejére következtethetünk az 1880-ban tartott harangszentelő ünnepségén elhangzott beszédből is:

"Hála egy Istenünknek, hogy ezen a helyen, hol ezelőtt ötven esztendővel apáink barmait legeltetve játszadoztunk, most Istenünk tiszteletére ünnepet tarthatunk..."

Kismedesér, tehát az anyafalu, Medesér lakosságából kirajzott családokból alapítódott.

Ferenczi Áron lelkész írása szerint: "...a völgyben egynéhány szegénysorsú unitárius család van

betelepedve,...

"...kik összesen 9 családból állanak, 45 lélekszámmal."

"Az unitáriusokkal egy helyre települt más felekezetűek

(inkább reformátusok) hat családban 26 lélekkel élnek,..."

"... s így a falucskában

1880-ban összesen 15 családban 71 lélek élt."

" Polgári állásukra nézve földművelők, napszámosok és pásztorok, részint sajátjukban, részint

mások javaiban laknak".

1960-ban volt a legnagyobb lélekszáma a településnek, 133 fő.

2002-ben már csak 52 állandó lakója volt a településnek.

2013-ban a falu lakossága 46 fő.

Kismedesér olyan település ahol a járművek csak áthaladnak, ritkán állnak meg.

A Kosáros nevű meredek utcában áll a szent hajlék, a falu unitárius temploma.

1880-ban a faluban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek.

A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült a templom.

1972-ben a templomot újjáépítették.

2012-ben a templomot felújították és ünnepélyes keretek között újraszentelték.

Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház.

A haranglábban két harang lakik.

Az első 1880-ban öntött kisharang.

A nagyharangot 1894-ben öntötték Manchen Mihály mühelyében Segesváron.

A templomtól pár lépésre már az erdőben találjuk magunkat.

2010 július 14-én este a Gagy mente több településén hatalmas áradás pusztított.

A Gagy pataka az egész völgyben kilépett a medréből.

Kismedeséren a betonhidat tette tönkre az ár, továbbá kidöntött egy telefonoszlopot, és megtöltött tíz pincét.

Ha nem rongálta volna meg a hidat, az iskolát meg a kultúrházat vitte volna el az ár.

A faluban az összeomlott híd miatt közel 30 lakos még 2012-ben is csak nehezen tudja megközelíteni az főutat!

1934-ben elhatározták egy unitárius hitvallású iskola felállítását Kismedeséren de nem sikerült megvalósítani.

A II. világháború után a faluban megoldódott az iskoláztatás kérdése, felépítették az iskolát.

A Gagyi-patak völgyének ez a területe is a letűnt történelmi korokban rövidebb-hosszabb ideig lakott volt.

A falutól délre fekvő Ambrus nevezetű határrészen, a Gagyi-patakba ömlő Jár-pataknak torkolatánál bronz és vaskori leletek kerültek felszínre.

Szerkezeti szempontból tipikus sorfalu.

Térképen a település először 1906-ban jelenik meg.

Tengerszínt feletti magassága 462-475 méter között változik.

A lakosság létszáma itt is folyamatosan csökken és elöregedik.

Vannak felújitott házak a faluban.

Egy új szépen faragott gyalogkapu jelzi, hogy a falu lakói még reménnyel, és lelkesedéssel tekintenek a jövőbe.

Az ősz eleje az igazi székely vigadalom és persze a betakarítás ideje.

A több száz éves hagyományt követve, a Gagy völgyében is évről évre ilyenkor jön el a szüreti mulatságok ideje.

Nagyobb térképre váltás

"A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E faluknak központi anya megyéje ugy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk bejegyezve."

(Orbán Balázs)

"...Ülke meg arról nevezetes, hogy ott készitik az egész székelyföld szükségleteit fedező-czifra réz szeletkékkel kirakott, fodros fedelü fapipákat."

(Orbán Balázs)

A Bosnyákba igyekvő Ballé pataka mellett fekszik Ülke, Oroszhegy községhez tartozik.

Székelyudvarhelyről Oroszhegy felé, Tibódnál balra térve, Székelyszenttamáson áthaladva juthatunk a faluba

Ugyancsak Székelyudvarhelyről a Szejke felé indulva, majd az ülkei keresztnél jobbra letérve 4 kilométer a távolság a faluig.

A falu szélétől rövid útszakasz után megérkezünk a "központba".

Az út mellett, sátortetős kocka házakat, és új stílusú épületeket láthatunk.

A falu központjában emeletes épületben van az I-VIII osztályos iskola és a kultúrotthon.

Az emeletes építmény régebb községháza volt.

A falu fölött egy kis dombon a nemrég épített római katolikus templom.

A templom két irányból is megközelíthető.

Faragott székely gyalogkapu a bejáratnál.

Évszázadokon keresztül a falu lakóinak a közel két kilométerre levő Szenttamásra kellett menni misét hallgatni.

1997-ben teljesült az ülkeiek évszázados vágya, felépült a falu temploma.

Ülke templomát 1997 június 13-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

A magyarországi, Mohács és Kárász helyiségek lakossága is segítséget nyújtott az építkezéshez.

Az oltárkép a gyergyószárhegyi hívek ajándéka.

A templomhajó bal oldalán látható...

...Jézus szobrot,..

...a jobb oldalon látható,...

Mária szobrot, a székelyudvarhelyi ferences nővérek adományozták.

Szent Bernadett és Szent Antal szobra a hercegszántói hívek ajándéka.

A templom keleti oldalán, oszlopokkal alátámasztott köríves kialakítású orgonakarzat.

A templomhajó felett kialakított toronyrészben három harang lakik.

Az építkezés idején, a faluból elszármazott ülkeiek is csatlakoztak az itthon maradt templomépítő falus társaikhoz, és a templomnak harangokat öntettek.

1999. június 13-án Bálint Lajos nyugalmazott érsek megszentelte a három új harangot.

A toronyban, a tartószerkezet kialakítása sajnos lehetetlené teszi a fényképezést.

Klasszikus orgona hiányát, jelenleg elektronikus orgonával pótolják.

A régebbi harmónium pihenőt kapott.

A templom melletti területet megvásárolták, s itt létesült Ülkének a saját temetője.

A kert mellett egy kis barlangszerű fülkében van egy Mária emlékhely.

A reformáció idején és ezt követően is katolikus maradt a falu lakossága.

A hősi halottakról való megemlékezést jelképező emlékmű, a templom mellett.

Az emlékműt Tamás István kőfaragó készítette

Ülke, Tibód, és Szenttamás hősi halottjainak neveivel, 1999. június 13-án szentelte meg az emlékművet Bálint Lajos nyugalmazott érsek.

Az ülkeiek úgy tartják, településük Ilk vezérről kapta a nevét.

Ülke 1566-ban Ilkh, majd egy év múlva Illke, illetve Ilyke , majd 1721-ben Ilke alakban fordul elő a történelmi forrásokban.

A hagyomány szerint a falu eredetileg nem a mai helyén volt.

Feltételezik, hogy a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan régi településnyomok kerültek elő.

A falu utcáin sétálva több helyen azt láttuk, hogy a régebb épített lakóházat az utóbbi években javították, bővítették.

Az új faragott és festett székelykapuk változatai is megtalálhatók a településen.

Örvendetes látvány az egyre több székely faragott gyalogkapu.

A házak mellé épített nyári házban zajlik le a legtöbb munka, néha ott is alszik a család egészen őszig.

Az évszázadok óta a székely család által lakott telket, a »belsőséget«, az ott álló házat, s gazdaságot körbefogó kerítéshez épített kapu a két világ,...

... az udvartelket jelentő »élet« és az azt fenyegethető külső világ határán áll.

A kapuk szerkezeti felépítésükben az európai ácsmesterség, építési technika jegyeit hordozzák magukon, míg a díszítmények, kifaragott motívumok, virágok, indák, a különböző jelképek rendszere egy más világ tükrei, a honfoglalás előtti hagyományvilágában gyökerezik.

A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan eltűnik.

Valamikor a házakat körtornác vagy homloktornác egészítette ki, ma már egyre kevesebb van belőlük.

A székely népi építészetet a különépítés jellemzi, de a csűr és az istálló, a pajta szinte kizárólag egybeépül, úgy hogy az utóbbi a csűr egyik fiókjában kap helyet.

A ház a régi, de a kapu már a70-es, és a 80-as évek irányzatát képviseli.

A szépen faragott fedeles gyalogkapuk képviselik a népi faragást a faluban.

Általában a gyalogkapu fölötti díszített részre írják a tulajdonos névét és a kapuállítás időpontját.

A székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős házak építésével Ülke is szakított a hagyományokkal.

Hagyományos tornácos székely ház, a 80-as évek divatos "vaskapujával".

Régebben az ülkeieket mezítlábasaknak csúfolták.

Esős, sáros időben lábbeliben nem volt érdemes gyúrni a sarat.

Faluhelyen régi szokás volt, hogy Szent György napjától sokan félretették a cipőt.

Az ének is így szól: ,,télen-nyáron mezítláb, így kímélik a csizmát".