Kismedesér

Orbán Balázs a "Gagy-vize völgyének felső fele" leírásában a következőt írja:

"Gagyon fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés hihányait."

Orbán Balázs falujárásainak idején, az 1860-as években még mint falutelepülés nem létezett.

A falucska a Gagy pataka felső szakaszának mentén, Gagytól mintegy 3,5 km-re, a Martonos, illetve az Etéd felé haladó közút vonalán, jórészt a völgybaloldali lankáján fekszik.

A falu neve a  kis jelzőt a  Nyikó mente vidékéhez tartozó Nagymedesér falujától való megkülönböztetéseként kapta.

A települést a XIX. század második felében a Gagy völgyébe átnyúló de  Medesérhez tartozó, területeken gazdálkodó  családok alapították.

1875-ben mint önálló település jelentkezik. 

A mai település kezdeti idejére következtethetünk az 1880-ban tartott harangszentelő ünnepségén  elhangzott beszédből is:

 "Hála egy Istenünknek, hogy ezen a helyen, hol ezelőtt ötven esztendővel  apáink barmait legeltetve játszadoztunk, most Istenünk tiszteletére ünnepet tarthatunk..." 

Kismedesér, tehát az anyafalu, Medesér lakosságából kirajzott családokból alapítódott.

 Ferenczi Áron lelkész írása szerint: "...a völgyben egynéhány szegénysorsú unitárius család van

betelepedve,... 

"...kik összesen 9 családból állanak, 45 lélekszámmal."

"Az unitáriusokkal egy helyre települt más felekezetűek

(inkább reformátusok) hat családban 26 lélekkel élnek,..."

"... s így a falucskában

1880-ban összesen 15 családban 71 lélek élt."

" Polgári állásukra nézve földművelők, napszámosok és pásztorok, részint sajátjukban, részint

mások javaiban laknak". 

1960-ban volt a legnagyobb lélekszáma a településnek, 133 fő.

2002-ben már csak 52 állandó lakója volt a településnek.

2013-ban  a falu lakossága 46 fő.

Kismedesér olyan település ahol a járművek csak áthaladnak,  ritkán állnak meg. 

A Kosáros nevű meredek utcában áll a szent hajlék, a falu unitárius temploma.

1880-ban  a faluban fa haranglábat emeltek és harangot szenteltek.

A harangláb mellé 1888 és 1890 között épült a  templom.

1972-ben a templomot újjáépítették. 

2012-ben a templomot felújították  és ünnepélyes keretek között újraszentelték.

Jelenleg Gagyhoz tartozó leányegyház. 

A haranglábban két harang lakik.

Az első 1880-ban öntött kisharang.

A nagyharangot 1894-ben öntötték Manchen Mihály mühelyében Segesváron.

A templomtól pár lépésre már az erdőben találjuk magunkat.

2010 július 14-én este a Gagy mente több településén  hatalmas áradás pusztított.

 A Gagy pataka az egész völgyben kilépett a medréből.

Kismedeséren a betonhidat tette tönkre az ár, továbbá kidöntött egy telefonoszlopot, és megtöltött tíz pincét.

Ha nem rongálta volna meg a hidat, az iskolát meg a kultúrházat vitte volna el az ár.

A faluban az összeomlott híd miatt  közel 30 lakos még 2012-ben is csak nehezen tudja megközelíteni az főutat!

1934-ben elhatározták egy unitárius hitvallású iskola felállítását  Kismedeséren de nem sikerült megvalósítani.

 A II. világháború után a faluban megoldódott az iskoláztatás kérdése, felépítették az iskolát.

A Gagyi-patak völgyének ez a területe is a letűnt történelmi korokban rövidebb-hosszabb ideig lakott volt.

A falutól délre fekvő Ambrus nevezetű határrészen, a Gagyi-patakba ömlő Jár-pataknak torkolatánál bronz és vaskori leletek kerültek felszínre.

Szerkezeti szempontból tipikus sorfalu.

Térképen a település először 1906-ban jelenik meg.

Tengerszínt feletti  magassága 462-475 méter között változik.

A lakosság  létszáma itt is folyamatosan csökken és elöregedik.

Vannak felújitott házak a faluban.

 Egy új szépen faragott gyalogkapu jelzi, hogy a falu lakói még reménnyel, és lelkesedéssel tekintenek a jövőbe.

Az ősz eleje az igazi székely vigadalom és persze a betakarítás ideje.

A több száz éves hagyományt követve, a Gagy völgyében is évről évre ilyenkor jön el a szüreti mulatságok ideje.

Nagyobb térképre váltás