"A Dancza nyugoti aljánál szakad be a Bosnyák
pataka; ennek hegyek közé bemélyülő völgyébe több falu van elrejtve: mint Tibold, Fancsal, Szt.-Király és a beleszakadó Bálé
patak mellett Szt.-Tamás, Ülke. E
faluknak központi anya megyéje ugy látszik Szt.-Tamás volt, mert a pápai dézmák
regestrumának 1332-dik évi rovatában csak ez egyet találjuk bejegyezve."
(Orbán Balázs)
"...Ülke meg arról nevezetes, hogy ott készitik az
egész székelyföld szükségleteit fedező-czifra réz szeletkékkel kirakott, fodros
fedelü fapipákat."
(Orbán Balázs)
A Bosnyákba igyekvő Ballé pataka mellett fekszik
Ülke, Oroszhegy községhez tartozik.
A falu szélétől rövid útszakasz után megérkezünk a "központba".
Székelyudvarhelyről Oroszhegy felé, Tibódnál balra
térve, Székelyszenttamáson áthaladva juthatunk a faluba
Ugyancsak Székelyudvarhelyről a Szejke felé indulva, majd az ülkei keresztnél jobbra letérve 4 kilométer a távolság a faluig.
Ugyancsak Székelyudvarhelyről a Szejke felé indulva, majd az ülkei keresztnél jobbra letérve 4 kilométer a távolság a faluig.
A falu szélétől rövid útszakasz után megérkezünk a "központba".
Az út mellett, sátortetős kocka házakat, és új stílusú épületeket láthatunk.
A falu központjában emeletes épületben van az I-VIII osztályos iskola és a kultúrotthon.
Az emeletes építmény régebb községháza volt.
A falu fölött egy kis dombon a nemrég épített római katolikus templom.
A templom két irányból is megközelíthető.
Faragott székely gyalogkapu a bejáratnál.
Évszázadokon keresztül a falu lakóinak a közel két kilométerre levő Szenttamásra kellett menni misét hallgatni.
1997-ben teljesült az ülkeiek évszázados vágya, felépült a falu temploma.
Ülke templomát 1997 június 13-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.
A magyarországi, Mohács és Kárász helyiségek lakossága is segítséget nyújtott az építkezéshez.
Az oltárkép a gyergyószárhegyi hívek ajándéka.
A templomhajó bal oldalán látható...
...Jézus szobrot,..
...a jobb oldalon látható,...
Mária szobrot, a székelyudvarhelyi ferences nővérek adományozták.
Szent Bernadett és Szent Antal szobra a hercegszántói hívek ajándéka.
A templom keleti oldalán, oszlopokkal alátámasztott köríves kialakítású orgonakarzat.
A templomhajó felett kialakított toronyrészben három harang lakik.
Az építkezés idején, a faluból elszármazott ülkeiek is csatlakoztak az itthon maradt templomépítő falus társaikhoz, és a templomnak harangokat öntettek.
1999. június 13-án Bálint Lajos nyugalmazott érsek megszentelte a három új harangot.
A toronyban, a tartószerkezet kialakítása sajnos lehetetlené teszi a fényképezést.
Klasszikus orgona hiányát, jelenleg elektronikus orgonával pótolják.
A régebbi harmónium pihenőt kapott.
A templom melletti területet megvásárolták, s itt létesült Ülkének a saját temetője.
A kert mellett egy kis barlangszerű fülkében van egy Mária emlékhely.
A reformáció idején és ezt követően is katolikus maradt a falu lakossága.
A hősi halottakról való megemlékezést jelképező emlékmű, a templom mellett.
Az emlékműt Tamás István kőfaragó készítette
Ülke, Tibód, és Szenttamás hősi halottjainak neveivel, 1999. június 13-án szentelte meg az emlékművet Bálint Lajos nyugalmazott érsek.
Az ülkeiek úgy tartják, településük Ilk vezérről kapta a nevét.
Ülke 1566-ban Ilkh, majd egy év múlva Illke, illetve Ilyke , majd 1721-ben Ilke alakban fordul elő a történelmi forrásokban.
A hagyomány szerint a falu eredetileg nem a mai helyén volt.
Feltételezik, hogy a Kétvízköze nevű területen feküdt, ahonnan régi településnyomok kerültek elő.
A falu utcáin sétálva több helyen azt láttuk, hogy a régebb épített lakóházat az utóbbi években javították, bővítették.
Az új faragott és festett székelykapuk változatai is megtalálhatók a településen.
Örvendetes látvány az egyre több székely faragott gyalogkapu.
A házak mellé épített nyári házban zajlik le a legtöbb munka, néha ott is alszik a család egészen őszig.
Az évszázadok óta a székely család által lakott telket, a »belsőséget«, az ott álló házat, s gazdaságot körbefogó kerítéshez épített kapu a két világ,...
... az udvartelket jelentő »élet« és az azt fenyegethető külső világ határán áll.
A kapuk szerkezeti felépítésükben az európai ácsmesterség, építési technika jegyeit hordozzák magukon, míg a díszítmények, kifaragott motívumok, virágok, indák, a különböző jelképek rendszere egy más világ tükrei, a honfoglalás előtti hagyományvilágában gyökerezik.
A székely építkezés jellegzetességeit őrző, tornácos ház lassan eltűnik.
Valamikor a házakat körtornác vagy homloktornác egészítette ki, ma már egyre kevesebb van belőlük.
A székely népi építészetet a különépítés jellemzi, de a csűr és az istálló, a pajta szinte kizárólag egybeépül, úgy hogy az utóbbi a csűr egyik fiókjában kap helyet.
A ház a régi, de a kapu már a70-es, és a 80-as évek irányzatát képviseli.
A szépen faragott fedeles gyalogkapuk képviselik a népi faragást a faluban.
.
Általában a gyalogkapu fölötti díszített részre írják a tulajdonos névét és a kapuállítás időpontját.
A székely népi építészettől idegen emeletes, sátortetős házak építésével Ülke is szakított a hagyományokkal.
Hagyományos tornácos székely ház, a 80-as évek divatos "vaskapujával".
Régebben az ülkeieket mezítlábasaknak csúfolták.
Esős, sáros időben lábbeliben nem volt érdemes gyúrni a sarat.
Faluhelyen régi szokás volt, hogy Szent György napjától sokan félretették a cipőt.
Az ének is így szól: ,,télen-nyáron mezítláb, így kímélik a csizmát".
Ha téli időszakban látogatunk Ülkébe, a gyümölcsfák alig látszanak a házak között.
Szenttamás végéből nézve sűrűn sorakoznak a tetők az utcákban, és mintha mindenki újrafödte volna házát, gazdasági épületeit.
A falu fölé magaslik az 1997-ben épített római katolikus templom.
A faluban feltűnően sok az új cserepes háztető.
Ülke a történelem során sosem volt nagyon népes település, de napjainkban egyre fogynak.
1567-ben 15 kaput számoltak össze a faluban.
1721-ben 31 háztartást írtak össze.
1786-ban 287 fő a lakosság.
1857-ben 109 házban 501 személy lakott.
1890-ben már 574 fő a lakosság.
1910-ben 625 személy lakik 148 házban.
Az első világháború után, 1920-ban 574 főre csökken a lakosság létszáma.
A második világháború előtt 1940-ben 646 fő a lakosság.
1956-ban 188 családban a létszám 677 személy volt.
1970-ben elkezdődik a lakosság csökkenése, 595 fő.
1992-ben már csak 424 fő.
2000-ben 428 személy lakott a faluban.
A 2002-ben tartott népszámláláskor 397 személyre csökkent a lakosság a faluban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése