"A Szt.-Ábrahámot követő Magyar-Andrásfalván felül Gagy jön." említi a falu nevét Orbán Balázs a "Gagy vize völgye" leírásában.
A Gagy-vize középső folyása mentén Szentábrahám és Gagy között fekszik Magyarandrásfalva
Közigazgatásilag
Szentábrahám községközponthoz tartozik.
Székelykeresztúrtól 8 km távolságra fekszik.
A tévesen Románandrásfalvának (Sacel) nevezett Székelyandrásfalvától való megkölönböztetésért
Magyarandrásfalvának nevezték el.
Hivatalos román neve Andreeni.
Nevének írott alakja a Székely Oklevéltárban közölt okmányokban Andrasfalwa (1567), Andrasfalua (1591).
A falu történetének nyomait a székelykeresztúri múzeum volt munkatársai az 1980-as évek elején kutatták.
A temető területén kora népvándorláskori és dákkori edénytöredékeket találtak.
Tengerszint feletti magassága 430-450 méter.
Középkori katolikus lakói a reformációkor unitáriusok lesznek.
A főút mellett áll a régi harangláb.
Itt már nem hív a harangszó.
Az első világháborús halottak emlékére emlékművet emeltek a faluban.
A 12 hősi halott fehér márványtáblája.
Andrásfalva középkori egyházi kapcsolatában Csekefalvával és Gaggyal együtt 1333-ban már önálló egyházként számontartott Szentábrahám anyamegyéhez tartozott.
A faluban élő református hívek viszont a csekefalvi református egyházhoz kapcsolódtak.
Milleker Rezső egy régi fatemplomot említ itt Andrásfalván.
Magyarandrásfalván a település unitárius és református híveinek közös hajléka, a
falu első temploma,
1995
és 1999 között épült.
1996 pünkösdjére födél alá került az új templom.
1996. szeptember 1-jén a torony felépítése után a templomot felajánlották a magyar honfoglalás 1100 éves emlékének tiszteletére.
Ezért van a tornyon a bejárat fölött az évszám: 896-1996.
Festett kazettás mennyezet és a kék bútorzat uralja a templom hajót.
A szószék.
A szószék korona.
Az Úr asztala.
A festett kazettás mennyezet.
1998
Az uralkodó kék alapszínben...
...184 kazettában...
...184 különböző festett motívum.
A Harvard MA és Montclair NJ unitárius gyülekezet kazettái és az unitárius címer.
A bútorzat motívumait nézve tekintsük át a templom építésének fontosabb mozzanatait.
1995-ben készült el az alap
1996 pünkösdjére födél alá került a templom és megépül a torony.
1997-ben a torony födélzete készül el. A torony gombjába régi szokás szerint emlékiratot helyeztek el.
1998-ban elkészül a külső és belső vakolás, a lépcsőzet és a kazettás mennyezetet.
1999-ben a karzatot, a padlózatot, a belső meszelést, a szószéket, és a padokat készítik el.
1999.
szeptember 12-én ünnepi istentisztelet keretében avatták fel és adták át
rendeltetésének a templomot.
A toronyban egy harang lakik.
A szentábrahámi és magyarandrásfalvi unitárius egyház öntette 1929-ben.
Szerkezeti szempontból halmazfalu a Gagy vize és 136A megyei út között.
A templom toronyból itt is jól látható a falusi építkezés folyamatos változása.
Az új épületek legnagyobb része a korábbi hagyományokkal gyökeresen szakító típustervek alapján épült meg.
A telek belső elrendezése már sokkal inkább városias jelleget mutat és végleg szakított a hosszúkás, lineáris parasztház elrendezéssel.
A régi és az új találkozásából, az új kerül ki győztesen.
A régi szövetkezeti vegyes üzlet inkább "virágüzletnek" látszik.
A főút mellett látható a Művelődési ház épülete.
Az épület előtt faragott székely nagykapu.
A két kaputükör felirata szerint:
"KÉSZÜLT A FALU SZÉPÍTÉSÉRE"
"ID. FAZAKAS JÁNOS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE"
Az oktatás és a kultúra felújított hajléka.
A faluban a 16.század végéről, 1597-ből egy peres üggyel kapcsolatban ismeretes andrásfalvi Pálfi
András nemes neve.
Andrásfalván 1614-ben 4 jobbágy és 7 zsellér, összesen 11 család lakott.
A falu lakosságának egykori lélekszámára vonatkozóan az
1720-1721 évi Mária Terézia korabeli, összeírás ad némi támpontot 8 nyilvántartásba vett háztartással, amelyekben, mintegy 40-50 fő lakhatott.
1720-1721 évi Mária Terézia korabeli, összeírás ad némi támpontot 8 nyilvántartásba vett háztartással, amelyekben, mintegy 40-50 fő lakhatott.
1750-ben 9 jobbágy és 3 zsellér, összesen 12 család élt a faluban.
1786-1787-ben
végzett első magyar népszámlálás pontos adatai szerint:...
23 ház 27 családjában összesen 112 lélek élt, 65 férfi és 52 nő.
1867-1868-ban Orbán Balázs szerint Magyarandrásfalva már
155 lélekkel van nyilvántartva.
1900-ban tartott népszámláláskor a 43 házban felvett 197
fővel a falu a történelme folyamán a legnagyobb lélekszámot
érte el.
Az 1930. évi népszámlálás 128 főt vesz nyilvántartásba.
1992 decemberében tartott népszámlálás már csak csak 150 fővel számol.
2002-es adatok szerint a falu lélekszáma 147 fő volt.
Az elhagyott épületek is utalnak a lakosság létszámának a csökkenésére.
A falusi környezet jellegzetes épülete a Tejbegyűjtő Központ.
Egy kíváncsi "Tejtermelő".
A köztudatban, a székely portát már nem is képzelik el székely kapu nélkül, amely a települések utcaképének sajátos hangulatot kölcsönöz.
Faragott gyalogkapu szakállszárítóval.
Itt róvásszöveg köszönti a vendéget.
Felújított házakat is láthatunk a patak mentén
A színvilág is szakított a hagyománnyal.
Híd a Gagy patakon.
A Gagy hídján áthaladva jutunk el a falu temetőjébe.
A magyarandrásfalvi temető.
Új gazdasági épületek a falu határában.
Lakóházak a település északi részén.
Az utolsó ház Gagy irányába egy Öreg porta a domboldalon.
Magyarandrásfalvi panorámák.
