"Ha az utas Udvarhelyről Parajd felé menő uton haladva reggelenként a tájt borító ködből gyakran egy égből lezengeni tetsző nagy harang zugását hallja, kétkedve tekint szét, hogy hogyan jöhet a magasból e hangok légürt eltöltő harmoniája? csudát vél, égnek a földdel való beszélgetését hiszi, midőn a regg ködét a szellő fuvalma szétlebbenti, meg van fejtve talánya, mert ott fenn több ezer láb magas bércz ormán büszkén fekvő falut Oroszhegyet pillantja meg,..."
( Orbán Balázs )
"...melynek magasan fejérlő tornyából zengnek le e hangok. Ki lehetett az ember, ki oda, e havas viharos tetejére falut mert építeni, ki a sasok lakta régiokba embernek rakott tanyát, fellegekkel szomszédos magasságban?"
( Orbán Balázs )
"E sok tekintetben érdekes faluba másztatjuk fel kedves olvasónkat.
A havasszélen egy magas plateaun fekszik Oroszhegy, oly magasságban, mint kevés faluja Európának. Madártávlatban látszik innen egész Udvarhelyszék és fél Erdély, s gyakran a nap dics-sugárai tündökölnek e falun, midőn lenn az egész vidék ködlepel alatt dereng."
( Orbán Balázs )
Az
egykori Udvarhelyszék legmagasabban fekvő települése Oroszhegy,
Székelyuvarhelytől 12 km-re, az 1009 m magas Őrhegy ( Deskő )déli lábánál , a Bosnyák-
és a Ballé-patak völgyfőjében fekszik. Oroszhegy északon Székelyvarsággal,
keleten Zetelakával és Fenyéd községgel, délen Udvarhellyel, nyugaton pedig
Farkaslakával határos.
Határának fele 625-800 m
magasságban, fekszik, míg a vulkáni fennsíkon elterülő határrész magassága
eléri az 1000-1025 métert.
A falu első temploma Diafalán volt 1670-ig, melynek Oroszhegyre való áttelepítését
Domokos Kázmér püspöki helyettes, vikárius rendelte el, mivel nedvesség miatt
nem lehetett az épületet jó karban tartani.
A második templom építését Kovács György a saját költségén fejeztette be.
1765-ben ezt is lebontják, és
A harmadik templomot is lebontják és újjáépítik
1937-1940 között, meghagyva a tornyot és a toronyhoz csatlakozó homlokzati
falat
Az oroszhegyi templom bejáratánál két fekete márvány emléktábla látható.
Oroszhegyi Mihály Deák. Hosszú élete során faluja értelmiségi mindenese volt: licenciátus, deák, iskolamester, prókátor. 1655-ben, Lőcsén kiadott verses históriája (A fenyőfának hasznos voltáról és az sendely tsinálóknak kellemetes és hasznos munkájáról való história).
Szabó Román János, OFMConv Bölcseleti és teologiai doktor, gimnáziumi tanár Nagybányán és Miskolcon, majd hitszónok, gimnázium. igazgató, házfőnök. Marosvásárhelyen házfőn.
Tamási György oroszhegyi születésű olvasó-kanonok volt. A harmadik templom építtetője
aki közadakozásból összegyűlt pénzt használta erre a célra.
dr. Bálint József országgyűlési képviselő, a bécsi döntés után
az erdélyi párt udvarhelyi képviselője.
Az oroszhegyi származású, Gyergyóalfaluban szolgáló István papot rokonai értesítették, hogy János Zsigmond hadsereggel akarja Csík- és Gyergyószék katolikus híveit az unitárius hitre téríteni. István pap hadba szólította gyergyói híveit.A két sereg pünkösdszombatján csapott volna össze, az ütközetre azonban nem került sor, ugyanis a Tolvajos-tetőn lezajlott vitát követően János Zsigmond belátta, hogy az erőszakos térítés nem vezet eredményre.
Minden évben Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján katolikus búcsú van a faluban.
Az oroszhegyi búcsúkor alighanem
az a legfontontosabb, hogy ilyenkor a falu apraja-nagyja, otthonmaradottja és
elszármazottja egyetlen helyre gyűl össze.
Udvarhelyszéken két
templom van a Nagyboldogaszszonynak szentelve, egyik a felsőboldogfalvi ősi
katolikus templom, amely most református istenháza – egykor Nagyboldogasszonyfalvának
hívták magát a települést is.
A másik templom az oroszhegyi.
A
templom egykori barokk fő oltárképét, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja, ma
a plébánia épületében örzik
A templom szentélyében, a székely népi faragászat remekművei láthatóak.
Az oroszhegyi orgona 1905-ben épült. A csíktaplocai Boda József orgonaépítő mester első munkái közé tartozik, melyet nagy igényességgel készített: a hármas tagolású homlokzatot négy gazdagon faragott oszlop díszíti; játszóasztala is szép.
Jobboldali mellékoltár.
Baloldali mellékoltár.
A szószék a templomhajó keleti falán.
A templom keresztelő kútja.
A templombelső művészi kiképzésének, díszítésnek legfőbb eleme itt is a mennyezet
A templomhajó mennyezetén három freskó látható.
A mennyezeti freskók témái bibliai jelenetek.
Szent István király freskója a templomhajó jobboldalán.
Szent László király freskója a templomhajó baloldalán.
Páduai Szent Antal szobra a bejáratnál.
A keresztút fából faragott stációi közül a IX-ik...
...és a X-ik stáció
A régi templomból egy gyámkő alakú szenteltvíztartót megőriztek és a kórusfeljáró mellett helyezték el.
Az 1783-as jegyzõkönyv szerint a templomban volt:
egy 4 mázsás nagyharang, egy 2
mázsás, valamint egy 50
fontos harang . A templom szentélye felett szintén volt egy kisharang.
A régi templom harangját Tamási György olvasókanonok öntette a
saját költségén Budán, 1772-ben. A 2 mázsás
harang felirata olvashatatlan volt. A harmadikot, az 50
fontos
A XIX.
század végén három harangja volt az egyházközségnek.
Az első világháborúnak Oroszhegy harangjai is
áldozatul estek. A
harangrekvirálást csak a nagyharang vészelte
át, amelyen a következõ
felirat olvasható:
„+VOX EGO SUM, CLANGO VIVUS: ORATE,
VENITE NUBES DIFFRINGO, MORTALIA FUNERA
PLANGO.
1898. FUSA PER M.
MANCHEN / SCHAESSBURGENSEM.” 
A háború áldozatául esett harangokat 1922-ben
pótolták. Ugyanakkor megjavították a kb. 30–35 m magas templomtornyot.
A három újharangot vasállványzatra szerelték fel.
A három újharangot vasállványzatra szerelték fel.
114 kg súlyú kisharangon az „OROSZHEGY 1922 /
SCHIEB N.
SZEBEN” felirat olvasható, míg a 11 kg-os
lélekharang, azaz a
csengettyű felirat nélküli.
Amikor nagycsütörtöktől nagyszombat estig elhallgatnak a
harangok, helyettük kelepelőt használnak. ( nem működik )
Jánosy József (1801–1885) ’48-as honvéd őrnagy és
Tamási György (1709–1782) olvasókanonok szobra a templomkertben.
A jelenlegi templom napjainkban látható méretét és
harangját is Tamási Györgynek köszönheti. Az oroszhegyi templom építését végig támogatta, fenntartásáról a 600
forintos alapítvánnyal is gondoskodott. A székelyszentkirályi templom
kegytárgyainak beszerzése, az oroszhegyi plébánia építése is nagylelkűségéről
tanúskodik.
Jánosy József, akit Bem jobbkezeként ismer mai napig a szájhagyomány.
A világháborúk oroszhegyi áldozatai.
,,Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról.
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…"
(Részlet Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című verséből)
Oroszhegy lakói emléket állítottak a kuruc szabadságharc és 1848-49-es szabadságharc résztvevőinek is.
Öreg sírkövek az oroszhegyi templomkertben.
A polgármesteri hivatal épülete.
A polgármesteri hivatal melletti parkírozóban Oroszhegy jelképeként egy felújított kőzábés székelykaput láthatunk 1894-ből .
A Főutca a falu déli részétől északi irányba a templomig vezet.
Az oroszhegyi Nagyboldogasszony plébánia épülete
A helyi, és vállalkozói segítséggel fejlődik az infrastruktúra, egyre több üzlet nyílik, és szép családi házak épülnek a faluban.
Oroszhegy és környéke egy hagyományőrző közösségnek az élettere.
A felújított oroszhegyi kultúrotthon.
Az kultúrotthon főjavítását 2008 szeptemberében kezdték el,és 2009 áprilisban fejezték be.
A felújítás során újrafödték és hőszigetelték az épületet, központi fűtésrendszert szereltek, kicserélték a nyílászárókat, valamint a teljes villanyhálózatot.
A régi oroszhegyi iskola épülete. A Katolikus egyház tulajdona.
Jelenleg ebben az épületben müködik az óvoda. Nemrég teljesen felújították,
megemelték a tetőszerkezetet és így egy emelettel bővűlt.
A régi Községháza épülete. A millenniumi évfordulóra épült.
(1895-96)
Jelenleg a Közbirtokosságnak van itt irodája, az
emeleten gyógyszertár van, de civil események is helyet kapnak az
előadóteremben.
Oroszhegy iskolájának első írásos említése 1784-ből való. 1802-ben kántori lakás épül a templom közelében, amely az iskola szerepét is betölti. 1808 és 1828 között kétszer is kibővitik az épületet. Az 1896-ban épített községháza több évtizeden át szolgált iskolaként.
1978-ban építik a mai iskola épületét. Itt működik a "Petőfi Sándor " Általános Iskola
A falu leghosszabb utcája a Felszeg utca.
A központból ágazik el észak-keleti irányba, és a Bosnyák patak völgyfőjébe vezet.
Székelyföldön, és Oroszhegyen is az utca egyik sajátos építménye az ácsolt és faragott székelykapu.
Elhagyott porták és öreg székelykapuk Oroszhegyen is vannak
Különleges székelykapu.
A kapu felírat, a szokásos nyomtatott nagybetű helyett írott betűkkel van felírva.
Örvendetes, hogy sok székely nagykapu látható a faluban.
Több portánál találkozunk kőzábés ( kőoszlop) székely nagykapuval.
Érdekes, hogy ezek a kapuk általában a XIX. század utolsó évtizedében készültek.
A Felszegi úton láttam az oroszhegyi háromfejű kutyát.
Igazi falusi kisüzlet a Felszegi úton.
Téli időszakban a "válúlán "is megáll az élet.
Az utcák havasok és jegesek a faluban
Útszéli feszület.
A faluban a gazdasági élet alapja a fakitermelés, és feldolgozás és az állattenyésztés.
Az oroszhegyi szilva és a belőle készült termékek mindig nagy népszerűségnek örvendtek a környéken.
Külföldön is ismerik a szilvából készült legnépszerűbb terméket, a pálinkát.
Azt mondják " mind a mai napig be lehet vele tömni a bürokrácia kisebb lyukait".
Az oroszhegyi ember számára a fuvarosság, szekeresség fontos jövedelem- kiegészítő forrás volt, amelyhez szívesen nyúlt, ha rászorult. Különböző krízishelyzetekben gyors és biztos pénzszerzési lehetőségnek bizonyult.
A faluban a gazdasági élet alapja a fakitermelés, és feldolgozás és az állattenyésztés.
Az oroszhegyi szilva és a belőle készült termékek mindig nagy népszerűségnek örvendtek a környéken.
Külföldön is ismerik a szilvából készült legnépszerűbb terméket, a pálinkát.
Azt mondják " mind a mai napig be lehet vele tömni a bürokrácia kisebb lyukait".
Az oroszhegyi ember számára a fuvarosság, szekeresség fontos jövedelem- kiegészítő forrás volt, amelyhez szívesen nyúlt, ha rászorult. Különböző krízishelyzetekben gyors és biztos pénzszerzési lehetőségnek bizonyult.
Keskeny meredek utcák jellemzik az oroszhegyi utcahálózatot.
A székely gazdaság legfontosabb épülete itt is a hagyományos csűr.
Gyakran a lakóházaknál tartósabb anyagból készülnek ezek a "melléképületek", hiszen a termény, az állatok megvédése még saját életük, kényelmük léténél is fontosabb volt a régieknek.
A községközponttól északra 5 km-re Székelyszentkirály nyári szállásaként a 947 méter magas Kövesdomb oldalában alakult ki a századfordulón Üknyéd.
A Bosnyák-patak völgyfőjében meghúzódó Üknyéd már bokortanya képét nyújtja.
Üknyédet 1913-ban törzskönyvezték mint önálló települést
1968-tól Oroszhegy községhez tartozik
Üknyédnek 2002-ben 88 lakósa volt.
Azt tartják, hogy amikor a székely ember kivágja a fát, megsajnálja és faragni kezdi.
Addig faragja, amíg lelkét belefaragja a fába.
Így születik a székely kapu és válik a székely ember lelkévé, ....
...amely ma már a magyarság szimbóluma az egész világon.
Ez a gyalogkapu eredetileg faragott székely nagykapu volt.
Nehezen találhatunk két egyforma székely kaput a faluban.
Oroszhegy tipikus hegyaljai halmazfalu.
Írtásfalunak is tekinthető , ugyanis az első letelepülök csak erdőirtással növelhették a mezőgazdasági területet.
A falu magja valamikor régen a Balázsdomb körül alakult ki.
A faluban a házak száma megközelíti a 600-at.
A Külső utca a Láz felé az erdőbe vezet.
Oroszhegytől északra a vulkáni platón virágzik má-
jusban a kankósdinak vagy kápolnavirágnak is nevezett nárcisz. Több
évtizede minden évben megrendezik a réten a Nárcisz-fesztivált.
Kőoszlopos székely nagykapu.
Nemzeti színűre festett kapufelirat.
A falu Mihálydombon aluli része Diafala vagy Diafalva egy hosszú elnyúlt útifalu képét mutatja.
A hagyomány szerint ez a régebbi falurész, itt állt a falu első temploma is.
A Nagykút utca déli irányban ágazik le és Bogárfalvára vezet.
Diafalván a csengettyű a mai napig szolgálatban van.
Feszület a csengettyű lábánál.
Oroszhegy az 1567-es nyilvántartásban 56 kapuval szerepelt.
A falunak 1900-ban 3072 lakósa volt.
1941-ben 2408 lakósa volta falunak.
1992-ben a falu lakóssága 1833 fő.
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a lakosság száma 1855 fő.
Diafalván van a dr. Bálint József Általános Iskola I-IV osztály
Millenniumi emlékoszlop az államalapítás 1000-éves évfordulójára.
Dr. Bálint József emléktábla az iskola homlokzatán.
Az 1940-es években, az Erdélyi Párt Udvarhely megyei országgyűlési képviselőjeként megpróbálta Erdély érdekeit is védelmezni.
Az 1940-es években, az Erdélyi Párt Udvarhely megyei országgyűlési képviselőjeként megpróbálta Erdély érdekeit is védelmezni.
Új faragott gyalogkapu.
Kőzábés nagykapu, ahol az út szintje olyan magas, hogy közlekedni lehetetlen.
Egy elhagyott falú képe. Kidőlt házak, bedőlt oldala, foghíjas fakerítés. Árválkodó omladozó székelykapu. És csövek és kövek mindenütt.
Agyagos, sáros szinte járhatatlan út, ez is Diafalva.
Temetői kereszt bádogból készült vasrózsával.
"Kidőlt keresztfának nem köszön már senki"
Oroszhegy
Oroszhegy néha fellegek felett,
lankás hegyfel úton vándorra integet.
Déltájban megkondul rézszívű harangja,
mintha múlt időkben egyhelyben maradna.
Szomjas nyárutóban, őszi napsütésben
furfangos székelyek serénykednek éppen.
Kis patak fut alá völgyi horhosokban,
üzenetét hozza: falunkban szüret van.
Ugyan szőlőszüret nem szokás e tájon,
de szilvafák nőnek végig a határon.
Kisüstben főzetik erdélyi pálinka,
lélekben gyarapszik, ki mértékkel issza.
"Magyarnak lenni hívatásunk !"
Mondta Oroszhegy polgármestere Bálint Elemér
http://www.youtube.com/watch?v=V0jSPTcmC2k
