"Az Oroszhegy feletti Őrhegygyel összefüggő, meredeken lemetszett hegylánczolat nyulik le nyugat felé, előlépcsője ez a Hegy-nek nevezett, – már emlitém fenlapálynak. Ennek – mint a helyelnevezésekben oly gazdag Székelyföld minden hegylánczolatainak – több neve van, mint: Dankosutja, Életkutja, Szarvaskő, stb.* Gordon nevü végbütüje alatt fekszik Farkaslaka, mely csak egy század óta vált meg Szentlélektől és lett önálló egyházmegyévé: épitett is magának oly szép nagy templomot, mely akár városba is beillenék.
A falu felett emelkedő Gordon festői omladványa közt több üreg van, ilyen a Sárkánylik, a melyben elrejtett kincset sárkányok őrzik a néphit szerint. Jelentékenyebb ennél a Gordon délnyugoti szögleténél levő Nagy Ferencz lika. Itt a conglomerát sziklába több öl hosszuságu üreg van bevésve; ezt egy magányszerető
Nagy Ferencz nevü ember készité; ott van egy szobor-ürszerü bevéset, hol kézi malma volt.
Alább egy dombot Péterfalvá-nak hivnak; a hagyomány szerint itt laktak előbb a farkaslakiak. És hogy itt ugyancsak volt emberi tanya, bizonyitják a most is nagy számban található tégla- és hüvelykvastag cserépdarabok. Ezen Péterfalvát pedig a sziklaürt lakó Nagy Ferencz fiai épiték, mond a hagyomány, de bajosan megközelithető helytt feküdvén, lakói elhagyták, s a völgybe levonulva épiték Farkaslakát."
( Orbán Balázs )
Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe.Székelyudvarhelytől 12 km távolságra a 13A műút mellett. Farkaslaka és Tamási Áron mint fogalom, eggyé nőtt a környékbeliek és az idelátogatók tudatában. Farkaslaka a magyar irodalom valóságos zarándokhelye lett. A Tamási emlékművet és a sírt naponta felkeresik, a Tamási-emlékházat is sokan látogatják.
Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenõve, hosszant elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felõl a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-tetõ határolja.
Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenõve, hosszant elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felõl a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-tetõ határolja.
A világhálón rengeteg internetes oldalon olvashatunk a községről, úgy a belföldi mint a külföldi oldalakon.
Farkaslakát fényképeken bemutatni nagyon nehéz feladat, de megpróbálom a teljesség, és a tökéletesség igénye nélkül.
A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Rossz megközelíthetősége, vagy a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, és telepedtek a mai Farkaslaka területére
A falu házai a régi országút két oldalán sorakoznak.
Helyenként meredek lejárók teremtenek kapcsolatot a Főút és a Nyikó-völgyi utcák között.
A régi, és az új találkozása Farkaslakán.
Farkaslaka a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető (953 m) nyugati előterében, 540-580 m magasságban fekszik..
A falu neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat
nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott,
amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott állatokat megtámadták. Így a farkas lakta névből is eredhet a Farkaslaka név
A 896-os honfoglalás 1100 éves évfordulójára kopjafás emlékoszlopot állítottak.
A templomudvar bejárati kapujának két oldalán az első és a második világháborúban elesett farkaslakiak emlékművei láthatók.
Fehér márványtáblán az első világháború farkaslaki áldozatai.
Fekete márványtáblán a második világháború hősi halottai.
A farkaslaki " Mária barlang ".
A templomudvar bejáratánál 1990-ben kettős bejáratú faragott székelykaput avattak.
A templomkapu két bejárata fölött a kaputükör mintázata eltér a hagyományoktól.
(A baloldali kaputükör)
A jobboldali kaputükör.
A római katolikus felekzeti iskola 1873-ban épült a Templomudvar és a
Főút sarkán. Itt végezte 1904-1910 között elemi iskolai tanulmányait Tamási
Áron.
Tamási Áron író 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán.
Tamási a székely néplélek alapos ismerője, a mókázás
és népi bölcsesség, a sorsközösség írója volt. Munkássága a székely nép tehetségét és élniakarását
példázza.
"És ezeknek a mélyén az erdélyi
szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét.
És újra könyörgök nektek: adjátok
a kezeteket, mert nagyon fáj a szívem. Csak arra kérlek, hogy ne bántsátok a székely
embert, hanem szeretettel vezessétek a jövőbe, mert ha ezt teszitek, Isten
előtt mondom, hogy örömötek nagy lesz a jutalmazás idején."
(Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok)
Egyházi szempontból 1762-ig Székelyszentlélek filiája volt.
Először egy kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére a falu alsó felében. Amint gyarapodott a hívek száma, szükségessé vált egy nagyobb templom építése.
Először egy kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére a falu alsó felében. Amint gyarapodott a hívek száma, szükségessé vált egy nagyobb templom építése.
Farkaslaka a reformáció idején is mindvégig tiszta katolikus falu maradt.
Római katolikus temploma 1842-1848 között épült a a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. A templomtorony magassága 38 méter.
A templomtoronyban három harang lakik. Az első világháború idején a nagy és a kis harang az ércbegyűjtés áldozata
lett: ágyút öntöttek belőlük. Az új harangokat Nagyszebenben öntötték 1924-ben. A 685 kg súlyú nagyharang, 162 kg súlyú kisharang. A régi 1896-ban újraöntött 162 kg súlyú középsõ harang
A jelenlegi templomot 1854 október 29.-én szentelték fel.
A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles.
A belső terében, a székely népi faragászat remekműveit láthatjuk.
Az oltárképen a templom védőszentje Nepomuki Szent János.
A baloldali mellékoltár
Jézus szobra a mellékoltáron.
A jobboldali mellékoltár
Az új templom adományokból és közadakozásból épült, kétnapi váltásban
dolgoztak rajta a farkaslakiak.
A templom orgonája Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette).
A szószék
A templomhajó mennyezetén három freskó látható.
A templombelsők művészi kiképzésének, díszítésnek legfőbb eleme a mennyezet- és falkép.
A templom freskói aradi festőtestvérek munkái.
1842 előtt csak kápolnák voltak a faluban.
Ünnepnapokon megtelik a hívekkel a falu temploma
2010 június 6-án a farkaslaki híveken kívül sok meghívott is részt vett az Úrnapi szentmisén és körmeneten.
Páduai Szent Antal szobra.
A kosarakból az egész körmenet ideje alatt virágszirmokat szóró elsőáldozók.
Az Úrnapi körmenet elindul a falu Főutcáján.
Elsőáldozó gyermekek, fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek a az Oltáriszentség elé.
A Kovácsok utcáján a körmenet lekanyarodik a Fehér Nyikó patakához.
A körmenet végighalad az égtájaknak megfelelően felállított négy oltárnál az oltáriszentséggel, mindegyiknél stációt tartva, imádkozva.
Farkaslaka központi településhez közigazgatásilag az alábbi települések
tartoznak:Bogárfalva, Farkaslaka, Firtosváralja, Kecset, Kisfalud, Nyikómalomfalva, Székelyszentlélek és Szencsed.
Hagyományos építésű székely házat keveset láthatunk Farkaslakán.
Vannak felújított, részben átalakított székely házak.
Ideje volna észrevenni, hogy az újat, a modern megoldásokat is jól lehet ötvözni a hagyományossal.
A tájra jellemző építkezési stílust kellene alkalmazni a mai elvárásokhoz és technikai lehetőségekhez mérten, és visszatérni a régi házak funkcionális szerénységéhez.
Valamikor az eredeti székely ház nem volt kirívó, nem akart mindenképpen a szomszéd ház fölé magasodni.
Az iskolai oktatásra vonatkozó első adat 1785-ből van, ekkor a tanítás egy magánházban történt.
A falu nagy szülöttjéről iskolát is neveztek el Farkaslakán. A Tamási Áron Általános Iskola épületét 1936-ban építettek.
1997 szeptember 19-én az író születésének századik évfordulóján itt leplezték le Tamási Áron mellszobrát . Alkotója a szovátai Sánta Csaba szobrászművész.
Faragott székely nagykapu az iskola mellett.
Az erős, szép kapu csinos és gondozott háztájat sejtetett, már az első percben jó benyomást keltett a belépő vendég szemében.
A gyalogkapuknál láthatunk faragott és lakkozott,........
...vagy faragott és festett változatot is.
Híd a Fehér- Nyikó patakán
Farkaslaka az 1567-es nyilvántartásban 36 kapuval szerepelt.
1868-ban Orbán Balázs adatai szerint a lakosság száma 1228-fő volt.
A falu lakóinak száma 1910 ben 1327: székely-magyar 1326 és 1 német.
1992-ben országos népszámlálás volt. Ennek adatai szerint Farkaslaka népessége 1871 lélek.
A 2002-ben a népszámlálás adatai szerint a lakosság 1808 fő.
A Nyikó felett átkelve a Nagyhídon, az Arany János kultúrotthon előtt haladunk keleti irányba, majd utunkat a Nagy utcán folytatjuk a Tamási Áron-emlékházig.
Tamási szülőháza, ma emlékmúzeum, Nagy u. 238. sz.
Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. Az emlékházat 1994-ben újrazsindelyezték.
Sütőház a kemencével
A házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható.
Tamási Áron írói tevékenységével maradandó emléket állított szülőfalujának. Stílusalkotó, mivel a székely beszédet és észjárást illesztette be a magyar irodalomba.
Az emlékház udvarán látható csűrt az író testvéröccse Tamási Gáspár (a "Vadon nőtt gyöngyvirág" írója) építette.
A székelység nagy írója a falu nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban nyugszik. A sírhelyhez és az emlékműhöz egy Máréfalván faragott székelykapu alatt áthaladva egy kis sétányon juthatunk el.
Az emlékmű (Szervátiusz Jenő és fia, Tibor alkotása) Tamási hőseit ábrázolja: Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá a később sokat idézett - egyébként egy néger szájába adott - igazságra:
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne..."
Tamási Áron, a 20. századi magyar irodalom jeles alakja, a két cserefa árnyékában alussza örök álmát.
"Kívánhat-é ember többet
Derékaljnak szülőföldet
S két cserefa tömött
árnyát
Szemfedőnek."
(Kányádi Sándor 1966)
Az író faragott fejfáját 1967 tavaszán állították fel.
Tamási Áron (1897-1966)
"Törzsében / székely volt
Fia Hunniának
Hűséges szolgája
Bomlott századának"
Ábel elment
Először a betűk érzik meg hiányát:
Lassan széledeznek
És kis csapatokban bújdosnak erdőkbe
Belétemetkeznek.
Széthull a kis ház is.Ábel nem tér vissza
Nekiment a Napnak
S hol mélybe lépett, mint aranyfüggönyök,
Lángok kettécsaptak.
(Darázs Endre)
Tamási írja a "Szülőföldem" című könyvében:
"Ölembe veszem a virágokat és úgy viszem a
temetőbe. Messze bent van apám sírja, együtt a nemzettség régi halottaival,
kiknek elejét még akkor temették el ide, amikor felütötték a temetőt. (...)
apám és az ősök sírjánál, vajon feltehetem e a kérdést: - A miénk ez? Nem
tehetem fel, mert ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe
fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk."
A temetőben új ravatalozó nyújt védelmet az időjárás viszontagságai ellen a gyászszertartások résztvevőinek.
Farkaslakán a nagy író sírkertjének szomszédságában 2010 junius 6-án felavatták Erdély első Trianon-emlékművét a Millenniumi Emlékparkban az Apostoli kettős kereszt emlékművet. A farkaslakai Trianon emlékmű egy tizenöt tonnás kőtömbre épített impozáns alkotás. A magyar szentkoronára emlékeztető vaskengyelből kinő a különböző országrészeket ábrázoló kopjafa-együttes, melynek a központi eleme az apostoli kettős kereszt. Az emlékművet Jakab Csaba építőművész tervezte, a famegmunkálást Jakab Albert és Jakab Antal fafaragók végezték, míg a fémmunkát Tamás Albert kovácsmester készítette.
Farkaslaka terjeszkedése ma a 13A jelzésű országos út (Betonút) irányában mutat.
Itt látható a falu egyetlen sportlétesítménye, a Sportcsarnok.
Egyre több családi ház is épül ezen a területen.
A Tamási Áron sírkerttel szemben, az út túloldalán autóbontó, benzinkút, étterem és panzió is létesült.
Néhány éven belül a Temető utccától a Simóhegye utcáig teljesen beépül a falut ma még elkerülő "Betonút" mindkét oldala.
A Tamási sírkert közvetlen közeléből eltűntek az alkalmi árusok "bodéi", most parkoló és egységes elárusító bódék végtelen sorfala várja az idelátogatót.
Ma is a szénégetés, talán a vidék legjellemzőbb foglalkozási ága, füstölgő boksáik vonzzák a kíváncsiskodókat.
A méterre vágott fából, lábra állítva, körbe haladva, egymásra helyezve, hatalmas kúp alakot raknak, úgy 4 szakaszban. A legfelső szakasz tetejére rakják a fejet, az apróbb, rövidebb fákból vagy az előző baksából maradt csürökből.
A berakott baksát be kell takarni. Előbb szénával, szalmával, száraz falevéllel, moszttal vagy fűrészporral, majd szénporral vagy homokkal. Után jöhet a baksagyújtás, ami a szénégetőknél nagy eseménynek számít.
A szén minősége a jó baksajártatástól függ, a jó baksajártatás a jó szakembertől.
Miután a baksa kiégett, lepucolják, és kezdődik a szénkihúzás. Ez a folyamat nagyon szennyező, mérgező és veszélyes is
2005 augusztus 23-án, alig három óra alatt sodorta el az ár a Nyikó menti településeket. Egy évvel a katasztrófa után emlékművet állítottak az udvarhelyszéki árvíz áldozatainak emlékére. Az andezit kőtömbbe vésett emlékeztetőt Farkaslaka, Székelyszentlélek és Malomfalva határában a főút mentén avatták fel.
A szobor összeölelkező háromtagú családot ábrázol, amelyet körülvesz a hullám, s ott áll a kereszt is.
Nagyobb térképre váltás
Csak gratulálni szeretnék e szép képsorokért és a komoly dokumentált munkáért!
VálaszTörlés