Farkaslaka

"Az Oroszhegy feletti Őrhegygyel összefüggő, meredeken lemetszett hegylánczolat nyulik le nyugat felé, előlépcsője ez a Hegy-nek nevezett, – már emlitém fenlapálynak. Ennek – mint a helyelnevezésekben oly gazdag Székelyföld minden hegylánczolatainak – több neve van, mint: Dankosutja, Életkutja, Szarvaskő, stb.* Gordon nevü végbütüje alatt fekszik Farkaslaka, mely csak egy század óta vált meg Szentlélektől és lett önálló egyházmegyévé: épitett is magának oly szép nagy templomot, mely akár városba is beillenék.

A falu felett emelkedő Gordon festői omladványa közt több üreg van, ilyen a Sárkánylik, a melyben elrejtett kincset sárkányok őrzik a néphit szerint. Jelentékenyebb ennél a Gordon délnyugoti szögleténél levő Nagy Ferencz lika. Itt a conglomerát sziklába több öl hosszuságu üreg van bevésve; ezt egy magányszerető 

Nagy Ferencz nevü ember készité; ott van egy szobor-ürszerü bevéset, hol kézi malma volt.

Alább egy dombot Péterfalvá-nak hivnak; a hagyomány szerint itt laktak előbb a farkaslakiak. És hogy itt ugyancsak volt emberi tanya, bizonyitják a most is nagy számban található tégla- és hüvelykvastag cserépdarabok. Ezen Péterfalvát pedig a sziklaürt lakó Nagy Ferencz fiai épiték, mond a hagyomány, de bajosan megközelithető helytt feküdvén, lakói elhagyták, s a völgybe levonulva épiték Farkaslakát."

                                                          ( Orbán Balázs )

Farkaslaka a Felső-Nyikómente legjelentősebb községe.Székelyudvarhelytől 12 km távolságra a 13A műút mellett. Farkaslaka és Tamási Áron  mint fogalom, eggyé nőtt  a környékbeliek és az idelátogatók tudatában. Farkaslaka a magyar irodalom valóságos zarándokhelye lett.  A Tamási  emlékművet  és a sírt naponta felkeresik, a Tamási-emlékházat is sokan  látogatják.

Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenõve, hosszant elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felõl a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-tetõ határolja.
 

A világhálón rengeteg internetes oldalon olvashatunk a községről, úgy a belföldi mint a külföldi oldalakon.
Farkaslakát fényképeken bemutatni nagyon nehéz feladat, de megpróbálom a teljesség, és a tökéletesség igénye nélkül.





A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő  dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Rossz megközelíthetősége, vagy a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, és telepedtek a mai Farkaslaka területére





A falu házai a régi országút két oldalán sorakoznak.





 Helyenként meredek lejárók teremtenek kapcsolatot a Főút és a Nyikó-völgyi utcák között.

A régi, és az új találkozása Farkaslakán.

1980-as évek végi, sátortetős kocka-típusterv-házakat gyakran láthatunk a faluban

Farkaslaka a Nyikó mindkét partján, a Gordon-tető (953 m) nyugati előterében, 540-580 m magasságban fekszik..

A falu neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott állatokat megtámadták. Így a farkas lakta névből is eredhet a Farkaslaka név

A 896-os  honfoglalás 1100 éves évfordulójára kopjafás emlékoszlopot  állítottak.

A templomudvar bejárati kapujának két oldalán az első és a második világháborúban elesett farkaslakiak emlékművei láthatók. 

Fehér márványtáblán az első világháború  farkaslaki áldozatai.

Fekete márványtáblán a második világháború hősi halottai.  

A farkaslaki " Mária barlang ". 

A templomudvar bejáratánál 1990-ben kettős bejáratú  faragott székelykaput avattak.

A templomkapu két bejárata fölött a kaputükör mintázata eltér a hagyományoktól.
(A baloldali kaputükör)

A jobboldali kaputükör.

A római katolikus felekzeti iskola 1873-ban épült a Templomudvar és a Főút sarkán. Itt végezte 1904-1910 között elemi iskolai tanulmányait Tamási Áron. 

Tamási Áron  író 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. 

Tamási a székely néplélek alapos ismerője, a mókázás és népi bölcsesség, a sorsközösség írója volt.  Munkássága a székely nép tehetségét és élniakarását példázza.

"És ezeknek a mélyén az erdélyi szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét.

És újra könyörgök nektek: adjátok a kezeteket, mert nagyon fáj a szívem. Csak arra kérlek, hogy ne bántsátok a székely embert, hanem szeretettel vezessétek a jövőbe, mert ha ezt teszitek, Isten előtt mondom, hogy örömötek nagy lesz a jutalmazás idején."

                                                          (Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok)

Egyházi szempontból 1762-ig Székelyszentlélek filiája volt.
Először egy kápolnát építettek Nepomuki Szent János tiszteletére a falu alsó felében. Amint gyarapodott a hívek száma, szükségessé vált egy nagyobb templom építése.

Farkaslaka a reformáció idején is mindvégig tiszta katolikus falu maradt.

Római katolikus temploma 1842-1848 között épült a a falutól nyugatra emelkedő Templom-dombon, 581 m magasságban. A templomtorony magassága 38 méter.

A templomtoronyban három harang lakik. Az első világháború idején a nagy és a kis harang az ércbegyűjtés áldozata lett: ágyút öntöttek belőlük. Az új harangokat Nagyszebenben öntötték 1924-ben.  A 685 kg súlyú nagyharang, 162 kg súlyú kisharang.  A régi 1896-ban újraöntött 162 kg súlyú középsõ harang

A jelenlegi templomot 1854 október 29.-én szentelték fel.

A templom méretei: 47 m hosszú, 15,80 m széles.

A belső terében, a székely népi faragászat remekműveit láthatjuk.

Az új templom egyszerűsített klasszicizáló-barokk berendezést kapott.

Az oltárképen a templom védőszentje Nepomuki Szent János.

A baloldali mellékoltár

Jézus szobra a mellékoltáron.

A jobboldali mellékoltár

Az új templom adományokból és közadakozásból épült, kétnapi váltásban dolgoztak rajta a farkaslakiak. 

A templom orgonája Az orgona 1865-ben készült (Mátisfalvi Szőcs Sámuel építette).

A szószék

A templomhajó mennyezetén három freskó látható.

A templombelsők művészi kiképzésének, díszítésnek legfőbb eleme a mennyezet- és falkép.

A templom freskói aradi festőtestvérek munkái.

A szentély menyezetének freskója.

1842 előtt csak kápolnák voltak a faluban.

Ünnepnapokon megtelik a hívekkel a falu temploma

2010 június 6-án  a farkaslaki híveken kívül sok meghívott is részt vett az Úrnapi szentmisén és körmeneten.





Páduai Szent Antal szobra.





A kosarakból az egész körmenet ideje alatt virágszirmokat szóró elsőáldozók.

Az Úrnapi körmenet elindul a falu Főutcáján.

Elsőáldozó gyermekek, fehér ruhában vagy népviseletben, a körmeneten rózsaszirmot hintenek a az Oltáriszentség elé.

 A Kovácsok utcáján  a körmenet lekanyarodik a Fehér Nyikó patakához.

A körmenet végighalad az égtájaknak megfelelően felállított négy oltárnál az oltáriszentséggel, mindegyiknél stációt tartva, imádkozva.

 Farkaslaka központi településhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:Bogárfalva, Farkaslaka, Firtosváralja, Kecset, Kisfalud, Nyikómalomfalva, Székelyszentlélek és Szencsed.

Hagyományos építésű székely házat  keveset láthatunk Farkaslakán.

Vannak felújított, részben átalakított székely házak.

Ideje volna észrevenni, hogy az újat, a modern megoldásokat is jól lehet ötvözni a hagyományossal. 

A tájra jellemző építkezési stílust kellene alkalmazni a mai elvárásokhoz és technikai lehetőségekhez mérten, és visszatérni a régi házak funkcionális szerénységéhez.

Valamikor az eredeti székely ház nem volt kirívó, nem akart mindenképpen a szomszéd ház fölé magasodni.

Az iskolai oktatásra vonatkozó első adat 1785-ből van, ekkor a tanítás egy magánházban történt. 
A falu  nagy szülöttjéről iskolát is neveztek el Farkaslakán. A Tamási Áron Általános Iskola épületét 1936-ban építettek.

1997 szeptember 19-én az író születésének századik évfordulóján itt leplezték le Tamási Áron mellszobrát . Alkotója a szovátai Sánta Csaba szobrászművész.

Faragott székely nagykapu az iskola mellett.

Örvendetes, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban látható "A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu"

Farkaslakán nem láttam igazán szép régi  faragott kapukat.

Az erős, szép kapu csinos és gondozott háztájat sejtetett, már az első percben jó benyomást keltett a belépő vendég szemében.

 Sokkal gyakoribb látvány  Farkaslakán a székely gyalogkapu

A gyalogkapuknál láthatunk faragott és lakkozott,........





...vagy faragott és festett változatot is.

Híd a Fehér- Nyikó patakán

Farkaslaka az 1567-es nyilvántartásban 36 kapuval szerepelt.

1868-ban Orbán Balázs adatai szerint a lakosság száma 1228-fő volt.

A falu lakóinak száma 1910 ben   1327: székely-magyar 1326 és 1 német.

1992-ben országos népszámlálás volt. Ennek adatai szerint Farkaslaka népessége 1871 lélek.

A 2002-ben a népszámlálás adatai szerint a lakosság 1808 fő.

A Nyikó felett átkelve a Nagyhídon, az Arany János kultúrotthon előtt haladunk keleti irányba, majd utunkat a Nagy utcán folytatjuk a Tamási Áron-emlékházig.

A Tamási-emlékházat 1972. szeptember 24-én avatták fel. 

Tamási szülőháza, ma emlékmúzeum,  Nagy u. 238. sz.

Közel 150 éves, faboronás, háromosztatú, zsindelyes ház. Az emlékházat 1994-ben újrazsindelyezték. 

Sütőház a kemencével

A házban" Tamási emlékkiállítás látható a Tamási család szobabelső berendezéseivel, Tamási Áron használati tárgyaival, majd Tamási alkotásaiból, irományaiból, leveleiből és fényképeiből válogatott gyűjtemény tekinthető meg. Az asztalon a családi fényképalbum és emlékkönyv látható.

Tamási Áron írói tevékenységével maradandó emléket állított szülőfalujának.  Stílusalkotó, mivel a székely beszédet és észjárást illesztette be a magyar irodalomba.

Az emlékház udvarán látható csűrt az író testvéröccse  Tamási Gáspár (a "Vadon nőtt gyöngyvirág" írója) építette.


 


A székelység nagy írója a falu nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban nyugszik. A sírhelyhez és az emlékműhöz egy  Máréfalván faragott székelykapu alatt áthaladva egy kis sétányon juthatunk el.





Az emlékmű (Szervátiusz Jenő és fia, Tibor alkotása) Tamási hőseit ábrázolja: Magdót, az "Énekes madár" ifjú szerelmesét, Jégtörő Mátyást és az ördögöt, akit megbicskáztak a csíkszentmihályi farsangon (Ördögváltozás Csíkban), meg Ábelt, a hargitai pásztorfiút, aki Amerikában döbbent rá a később sokat idézett - egyébként egy néger szájába adott - igazságra:          
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne..."





Tamási Áron, a 20. századi magyar irodalom jeles alakja,  a két cserefa árnyékában alussza örök álmát.

"Kívánhat-é ember többet 

Derékaljnak szülőföldet  

S két cserefa tömött árnyát  

Szemfedőnek."

(Kányádi Sándor 1966)

Az író faragott fejfáját  1967 tavaszán állították fel.

Tamási Áron (1897-1966) 

"Törzsében / székely volt 

Fia Hunniának  

Hűséges szolgája 

Bomlott századának" 

Ábel elment

Először a betűk érzik meg hiányát:

Lassan széledeznek

És kis csapatokban bújdosnak erdőkbe

Belétemetkeznek.

Széthull a kis ház is.Ábel nem tér vissza

Nekiment a Napnak

S hol mélybe lépett, mint aranyfüggönyök,

Lángok kettécsaptak.

(Darázs Endre)

Tamási írja a "Szülőföldem" című könyvében:

"Ölembe veszem a virágokat és úgy viszem a temetőbe. Messze bent van apám sírja, együtt a nemzettség régi halottaival, kiknek elejét még akkor temették el ide, amikor felütötték a temetőt. (...) apám és az ősök sírjánál, vajon feltehetem e a kérdést: - A miénk ez? Nem tehetem fel, mert ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és meghalunk."

A temetőben  új ravatalozó nyújt  védelmet az időjárás viszontagságai ellen a gyászszertartások résztvevőinek.

Farkaslakán a nagy író sírkertjének szomszédságában  2010 junius 6-án felavatták Erdély első Trianon-emlékművét a Millenniumi Emlékparkban az Apostoli kettős kereszt emlékművet. A farkaslakai Trianon emlékmű egy tizenöt tonnás kőtömbre épített impozáns alkotás. A magyar szentkoronára emlékeztető vaskengyelből kinő a különböző országrészeket ábrázoló kopjafa-együttes, melynek a központi eleme az apostoli kettős kereszt. Az emlékművet Jakab Csaba építőművész tervezte, a famegmunkálást Jakab Albert és Jakab Antal fafaragók végezték, míg a fémmunkát Tamás Albert kovácsmester készítette.

Farkaslaka terjeszkedése ma a  13A jelzésű  országos út (Betonút) irányában mutat. 

Itt látható a falu egyetlen sportlétesítménye, a Sportcsarnok.

Egyre több családi ház is  épül ezen a területen. 

A Tamási Áron sírkerttel szemben, az út túloldalán autóbontó, benzinkút, étterem és panzió is létesült.

Néhány éven belül a Temető utccától a Simóhegye utcáig teljesen beépül a falut ma még elkerülő "Betonút" mindkét oldala.

A Tamási sírkert közvetlen közeléből eltűntek az alkalmi árusok "bodéi", most parkoló és egységes elárusító bódék végtelen sorfala várja az idelátogatót. 

Ma is a szénégetés, talán a vidék legjellemzőbb foglalkozási ága, füstölgő boksáik vonzzák a kíváncsiskodókat.
A méterre vágott fából, lábra állítva, körbe haladva, egymásra helyezve, hatalmas kúp alakot raknak, úgy 4 szakaszban. A legfelső szakasz tetejére rakják a fejet, az apróbb, rövidebb fákból vagy az előző baksából maradt csürökből. 





A berakott baksát be kell takarni. Előbb szénával, szalmával, száraz falevéllel, moszttal vagy fűrészporral, majd szénporral vagy homokkal. Után jöhet a baksagyújtás, ami a szénégetőknél nagy eseménynek számít. 





A szén minősége a jó baksajártatástól függ, a jó baksajártatás a jó szakembertől.
Miután a baksa kiégett, lepucolják, és kezdődik a szénkihúzás. Ez a folyamat nagyon szennyező, mérgező és veszélyes is 

2005 augusztus 23-án, alig három óra alatt sodorta el az ár a Nyikó menti településeket. Egy évvel a katasztrófa után emlékművet állítottak az udvarhelyszéki árvíz áldozatainak emlékére. Az andezit kőtömbbe vésett emlékeztetőt Farkaslaka, Székelyszentlélek és Malomfalva határában a főút mentén avatták fel.







A szobor összeölelkező háromtagú családot ábrázol, amelyet körülvesz a hullám, s ott áll a kereszt is.









Nagyobb térképre váltás