"Szt.-Mihály már 1332-ben önálló egyházmegye, és pedig oly
tekintélyes, melynek két lelkésze van. Nevét
valószinüleg Sz.-Mihálynak szentelt azon egyházáról (illetőleg ennek
védszentjéről) nyerte, mely központi anyaegyháza volt a még most is
Sz.-Mihályhoz tartozó szomszéd 5 falunak. E
templom nem régen szedetett le, s miként hite bevehető emberek állitják, igen
diszes, faragványos kövekkel volt burkolva, azonban az 5 falu népét befogadni
kicsiny levén, fekhelyére, és nagyrészt anyagával épittetett a mostani szép
nagy egyház. Fájlalnunk kell, hogy a régi egyház faragványos kövei
eltemettettek az uj épület falai közé, és ezt annál inkább lehet fájlalnunk,
mert a hagyományok szerint azokon sok felirat, és a feliratok közt több hún
betűkkel irt is volt. Ezek – melyek irodalomtörténeti tekintetben, de másként
is lehettek becsesek – örökre el vannak temetve, s még azon régi harang is,
mely a régi egyházból szármozott, s melynek czikornyás feliratát akkor tájat
senki olvasni nem tudta, 1848-ban beadatott ágyunak."
(Orbán Balázs)
Nyikómalomfalva után a völgy újra kiszélesedik, és jobb oldalról az úttal párhuzamosan érkezik a Nyikóba a Gada pataka.
Továbbhaladva a 13C jelzésű országos úton megérkezünk az alsó Nyikómente első falujába Székelyszentmihályra.
A falutábla után új ház fogadja az idelátogatót.
Afrikában telelő fehér gólyáink napi 10 órás repüléssel körül-belül két hét alatt március-április fordulóján hazaérkeznek Székelyszentmihályra.
Itt a falu szélén épülő ház tükör üvegénél napokig őrizte "elveszett párját" ez a fehér gólya.
A falu Székelyudvarhelytől 15 kilométere észak- nyugatra fekszik.
Székelykeresztúrtól a távolság 14 kilométer északkeletre.
Közigazgatásilag Siménfalvához tartozik.
Ugron János volt kastélya az országúttól jobbra a falu bejárata közelében.
A
Székelyszentmihály nevet a XVIII..században kapta, hogy megkülönböztethető legyen
az azonos hangzású falvaktól.
A Felső- és Alsó-Bencéden átfolyó Szalon-patak Szentmihály területén ömlik a Nyikóba.
2012-ben készült el a falu központjában a Szalon patakon átvezető új közúti híd.
Északi irányba a Szalon patak mindkét partján az út mellett sorakoznak a falu házai.
Az első látvány egy befejezés előtt álló új épület.
Az útról a volt Ugron kúria épülete is látható a fák között.
A Szalon patak partján haladva Bencéd irányába idézzük fel, hogy hogyan alakult Székelyszentmihály lakóssága az évszázadok folyamán.
1567-ben a regestrum 10 kapuval jegyzi.
Az 1614-es összeírás 57 családfőt említ.
1786-ban a település lakossága 381 fő.
1850-ben 561 főre emelkedett a lakosság.
1868-ban 429 fő.
Az első világháború előtt 1910-ben a lakosság 458 fő.
1941-ben 505 lakosa van a falunak.
1992-ben 452 lakosából
447 magyar, és 5 cigány.
2002-ben a lakosság létszáma 413 fő, mind magyarok.
Falvaink
jelentős részében, így Székelyszentmihályon is a településszerkezet még idézi az évszázados szokásrendet.
A telek következő szakasza a mezőgazdasági kisüzem területe, az önellátó gazdaságé istállókkal, ólakkal, terménytároló építményekkel
A falu utcáit járva tapasztalhatjuk, hogy a Nyikó mente egyik legnagyobb értéke a hangulatos falukép.
És nincs két egyforma falu, minden falu, táji, építészeti és lakosainak viselkedésformáival egyenként is kifejezett egyéniség.
Az elmúlt évtizedekben kialakuló sokféleség olyan zűrzavart eredményezett, ami az anyagi elszegényedés mellett a szellemi elszegényedést is jelentheti egy falunak.
Természetesen a hagyománytudatosság sem terjedhet ki mindenre.
A XX. század közepén a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.
A típustervek alapján épített kocka, majd a székely népi építészettől idegen...
...emeletes, sátortetős házak építésével.
A falu lakóépület állománya eredeti vagy átalakított formában még létezik.
Még őrzik a lakáshasználat és építészeti arculat generációk során kialakult hagyományát.
Az örökség megtagadásával idővel a falu lakosainak önérzete és köztudata is sérül, elveszti közösségi identitását.
A lakosság a házat általában nem építi utcasorban,
de a ház utcai homlokzata előtt legalább néhány lépésnyi széles virágoskert van.
A gazdasági épületek közül a csűr a telek végében, az utcai kapuval szemben van.
A gazdálkodóudvart a csűr, illetve nagyméretű pajta zárja le.
A telek további részén következett a veteményeskert, gyümölcsöskert, nagyon hosszú telek esetén a vadkárok miatt szántóföldi termelés is előfordult.
Ha egy faluban minden ház másféle, s közöttük rossz esztétikai minőség is akad, a falukép érdektelenné válik.
A minőséget idegen építészeti divatok „színesítik”
A faluban egy 42 fő elszállásolását biztosító panzió is működik Aranyalma néven.
Kisebb vállalkozások megjelenése formálja át a falu arculatát, és biztosít munkahelyet a lakosság egy részének.
A XIX században a lakosság megélhetés érdekében kénytelen volt az Ugron-birtokra támaszkodni.
Amikor meglazult az Ugron-birtok helyzete , egy Rosman Jakab nevű zsidó 1883-ban kibérelte az Ugron-birtokot, és a család tulajdonát képező szeszgyárat is.
26 esztendei bérelés után a birtok, mivel helyzete tarthatatlanul leromlott, eladásra került.
Rosman Jakab a bérlő vette meg, 1909-ben.
A falu csaknem egész lakossága napszámos sorsban élt.
Az új tulajdonos nem fizette napszámosait, igyekezett becsapni őket.
Elszámolás alkalmával nézeteltérés támadt egyik dolgozójával, aki rálőtt Rozmanra, de nem találta el halálosan , hanem megvakította mind a két szemét.
1917-ben újabb birtokcsere következett.
Az öreg Rosman átadta két fiának, Jenőnek és Izidornak.
A két szélhámos, és kalandor Rosman testvér, a faluban és környékén, mintegy 200 gazdaembert csapott be marhavásárlással.
1935 tavaszára koldusbotra juttatták Székelyszentmihály lakosságának nagy százalékát.
A falu lakói megvásárolták
a Rosman-fivérek 68 hold erdőjét több mint félmillió lejért. A szerződés
értelmében Rosmanék vállalták azt a kötelezettséget, hogy a telekkönyvi
hivatalnál elintézik az erdő átíratását a vásárlók részére.
A Rosmanok eltűntek, sohasem íródott alá székelyszentmihályi erdővásári szerződés, így telekkönyvileg az eladott erdők továbbra is a Rosmanok tulajdonát képezték.
Közben Rosman Jenő a székelykeresztúri banknál kölcsönt vett fel. A bank a telekkönyvnél, megterhelte a kölcsön adott összeggel a birtokot.
1935-ben a birtokok elárverezték. A gazdák nem tehettek semmit, a birtok nem volt a tulajdonuk. Megvették horribilis összegért, és koldusbotra jutottak miatta.
Még láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel.
A kis mértékben még fenntartott gazdálkodás helyein vétek nem visszaállítani a családi méretű mezőgazdálkodást.
Minden épület része a faluképnek.
Az új épületek is meghatározóak.
Nagyon fontos lenne, hogy beilleszkedjenek a faluképbe.
Ami nem zárja ki a házak korszerűsítését, akár bővítését, a telek hátsó részében, esetleg új épületek emelését a hagyománytisztelet jegyében.
A Szalon patak partján újra visszaérkezünk a falu központjába.
A 13C jelzésű országúton Székelykeresztúr irányába elhaladunk
a Művelődési Ház mellett.
Az épület a kulturális és közösségi élet szervezésenek, és lebonyolításának a helye.
Falvainkban, mérhetetlen építészeti bűn a különös nagyságával, kirívó szín- és formavilágával, vagy akár a „modern” lapos tetős, vagy éppen tornyos, erkélyes „korszerűséggel” megalkotott házat „odarakni”.
A
helyi építészeti hagyományok és az örökség fenntartása a mindenáron való újítás
helyett indokolt, itt ahol még léteznek a hagyományos épületek.
Napjainkban Székelyszentmihály földműveléssel foglalkozó falu.
A lakosság megélhetését a saját földje,
állatállománya, és gyümölcsöskertje biztosítja.
A jövedelmek jelentős százaléka a tej eladásából
Tovább haladva a főúton még láthatunk régi kontyolt tetős,...
...vagy csonka kontyolt tetős házakat.
Az új ravatalozót, temetőbejáratot és a faragott székely kaput 2010 novemberében avatták fel.
A székely kaput a malomfalvi Papp Jenő készítette.
A falunak már 1333-ban plébániatemploma van.
A plébánia 23 dénár befizetéssel szerepel.
1332-ben papjai Marcus és Paulus.
A falu neve is utal régi templomára, amelyet Szent Mihály főangyal tiszteletére szenteltek.
A déli bejárathoz portikusz csatlakozik.
A falu mai temploma a középkori templom köveinek felhasználásával 1841 és 1850 között épült.
A régi római kori köveket beépítették az új templom alapjába
Két római kő felirata ma is olvasható a torony alapjában, a bejárat két oldalán.
A jobb oldali kövön ez van írva:
D O M :
COH IIII HISPAN
EO .... CVI PRAE...
ESI. P DIVIVS
ITALICVS. PRAEF
DOMI MAVRE
IANIA CAESA
RE..... IS V.... L M
A baloldali kő felirata ez:
D O M.
C IVIS IVLIA
NVS PRAEF
C ° H IIII HISP
EO .. DOM R ° M
V S L M.
A templomhajó északi falán befalazott ajtó és ablaknyílás látható.
A hitújításkor 1556-ban a falu lakossága a templommal együtt unitárius lett.
A filiák is a két Bencéd, Kobátfalva, Demeterfalva, és Kadács is az új hitet választották.
Bejárati ajtó a templom déli oldalán.
A székelyszentmihályi unitárius templom belső terének megformálása és tagolása a kolozsvári unitárius templomot idézi.
Az Úr asztala.
A festett papi pad.
Az északi oldalon beépített lépcsővel a kehely alakú szószék.
A szószék az igehirdetés helye.
A fehér alapszínű gazdagon aranyozott szószék korona.
A szószék bal oldalán látható a világháború áldozatainak emléktáblája.
A fekete márványtáblán a második világháború 17 székelyszentmihályi áldozatának neve olvasható.
A templombelsőt magas, profilált lábazaton álló pilaszterek tagolják.
Lépcsőzetesen egymásra helyezett, kompozit fejezetes oszlopfő
A templom belseje boltozatos, benyúló ikerpillérek párkányfejeire helyezkedve.
A hajó bejárati végén két oszloppal alátámasztott boltíveken nyugvó orgonakarzat.
Az orgonakarzat alatt a torony alatti bejáratnál van a feljárat az orgonához.
A templom orgonája
Az orgona sípokat festett virág motívumokkal díszített lemezek takarják.
A székelyszentmihályi templom tornyában két harang lakik.
A régi templomnak is két harangja volt. A nagyobbik harangot már 1848 ban elvitték hadi célokra.
„Vagyon egy Nagy Harang, mellyen semmi Superscriptio nintsen, hanem valami Madarak és Vad állat képei a virágzás közi öntetve láttatnak."
A kisebbik harang 1711-ből való volt.
Lejegyzett felirata:
"OPERA UNITARIORUM FUSA EST SZENT MIHÁLY, BENCED, KOBATFALVA, KA-
DATS ANNO DN. 1711.”
Az 1918-ban elrekvirált harangok helyett Bencéd, Kobátfalva, és Székelyszentmihály lakói új harangokat öntettek.
Az új harangok 1927-ben a nagyszebeni öntőműhelyben készültek.
" ITT E SION SZENT MAGASÁN
SZÁLL A SZÓZAT AJKAMON
ÖRÖMBEN IS BÁNATBAN IS
CSAK ISTEN AZ OLTALOM"
A XX. században a korábbi, füles koronával öntött harangok helyet áttértek a tárcsás koronásra.
A templom mellett egy régi épültben régebben iskola és óvoda, napjainkban "Vasárnapi iskola" működik.
Évente, Március 15-én emlékeznek a Nyikó menti falvak az 1848-1849-es szabadságharc évfordulójára
A Hármashalom nevű helyen áll a szentmihályi vértanúk emlékoszlopa.
Az emlékoszlop 4
ifjú vértanú emlékét őrzi:
Sebestyén József végzett unitárius
papnövendék homorodalmási.
Bedő Ferenc unitárius papnövendék sepsikőröspataki,
Barabás János végzett unitárius papnövendék sepsirákosi,
Bántó Sándor pedig
székelykeresztúri gimnáziumi senior, fiatfalvi gazdatiszt.
1848 november 6-án a székelyszentmihályi Ugron kúria udvarán
végezték ki az osztrák császári kapitány jelenlétében.
2011 Március 15
A főútról az új Nyikó hídnál déli irányban nyílik az Erdő utca.
Az Erdő utcai Nyikó-híd .
Itt is láthatunk öreg lakatlan házakat.
Távol a városok zajától, kellemes természeti környezetben, ahol még nagyon sok ember szeret élni, s ahova a városba tóduló tömegek rendszeresen visszavágynak érdemes lenne felújitani az öreg házakat..
"Szép a Nyikó és vidéke,
Jámbor székely szabad széke,
Szebb ott még a fűzfaág is,
Mint másutt a gyöngyvirág is."
.......
(Tiboldi István. Nyikó mellett)
