Etéd

"Siklód havasain tett ezen élvezetes és tanuságos sétánk után térjünk vissza a Küsmöd vize völgyébe. E folyócska déli irányban indul ki, s ugy látszik, hogy miként iránya is hozta magával, a N.-Küküllő felé igyekezett; de az énlaki kerekerdő és a Peszente utját álva, a Kis-Küküllő felé tériték. Ott hol a kelletlenül kanyargó patak nyugati irányt veszen, ott fekszik e völgynek legjelentékenyebb helysége, a vásárairól hires Etéd* Etédnek egy része az udvarhelyi várhoz tartozott régen, s mint ilyet adja Báthori Zsigmond 1591-ben jul. 29-kén Gyula-Fehérvártt kelt adomány-levelével, radnothi Kendi Ferencz tanácsosának."

(Orbán Balázs)

Székelykeresztúrról Etéd irányába felújított út vezet át a Peszente-tetőn (595 méter).

 


A tetőt elhagyva jobb oldalon a távolban feltűnik az atyhai templom.

A település a vidék három legmagasabb hegyének a közelében (Siklódkő, Küsmödkő, Firtos) a Firtos- és a Küsmöd-pataka összefolyásánál, az Etédi-medence szélesedő völgyében fekszik.

Etéd község Hargita megye délnyugati részén fekszik, a Székelykeresztúr - Erdőszentgyörgy megyei út mentén.

Feltételezhető, hogy a település elnevezése minden bizonnyal egy magyar személynévből, az Etéből ered.

A falu déli szélén kanyarodik le az aszfaltút a faluba, itt az út bal oldalán vannak a cigányházak.

Hagyományos kékre meszelt székely porta a Peszente utcában.





 Sajnos időközben az udvarról eltűnt a fenyőfa.

Több régi de még ma is igen jó állapotban lévő lakóház mellett haladunk el. 

Új és felújított házakat láthatunk.

A parabola antennák napjainkban már hozzá tartoznak a faluképhez.

  

Megérkezünk a falu "Központjába".

Az útkereszteződésnél balra Kőrispatak és Maros megye irányába vezet az Alszeg  utca.

Itt látható a helyi rendőrség épülete.




A jobb oldali út a "Piactéren" keresztül Siklódra vezet.  

Etéd és a hozzá tartozó négy falu vallási összetétele igencsak változatos egy székely községhez képest. 

A többségi reformátusokon kívül van még közel 500 katolikus is, és majdnem ugyanannyi neoprotestáns vallású személy. 

A középkori katolikus lakosság a reformáció idején református lesz.

Etéd egyházilag csak 1682-ben vált önállóvá.



Az első időszakban Atyhához, később Küsmödhöz tartozott.

A XVIII. századtól már református anyaegyház.

A templom nyugati homlokzatát a négy emeletre osztott torony uralja.

A templom  és a torony építési anyaga kő.

A torony minden szintjén  román stílusú ablakokat láthatunk.

A torony három oldalát támpillérek támasztják. 

A legfelső szinten az óraíves párkányra gúla alakú toronysisak borul. 

1911-ben a toronysisakot vörös-réz bádoggal fedték újra.

Új gömböt és villámhárítót  is készíttettek a toronyra.

1893-ban a templom köré kerítést építettek.

1925-ben új kőkerítés készült a templom körül.

A templomhajó dél-keleti oldalán a bejárat elé barokk portikuszt emeltek.

A portikusz bal oldalán kovácsoltvas kerítésben látható a világháborús emlékmű.



Az emlékoszlop tetején Turulmadár.

Oldalain az első világháború etédi áldozatainak névsora.

A portikusz homlokzatán gazdag stukkódíszítés látható és a javítási évszám. 

A hatágú Dávid csillag , olykor más kultúrákban is felbukkan, sőt, egyszerű díszítő elem is lehet.

Egyes ókori keleti népeknél ugyanis a két egyenlő szárú háromszög az ég és a föld, vagy a férfi és a nő békés, harmonikus egymásra találását szimbolizálja.

A mai templomot 1678-ban kezdik építeni, erre utal a dél-keleti bejárat fölött látható 1678-as évszám.

A helyes latin szöveg:

"Non omnes sunt Sancti qui caedant Limina Templi"

(Nem mindenki szent, aki a templom küszöbét koptatja.)

A portikusz ablakának felirata.

Ovális díszítés a portikusz mennyezetén.

Az etédi református templom Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel.

A templom méretei:  25,5 méter hosszú, 12,5 méter széles, magassága 10 méter.

A templom alapterülete 318 négyzetméter.

A templom hajót festett egyszínű kazettás mennyezet fedi. 

A hajó és a szentély elválasztása eltér a hagyományos diadalívtől. 

A szentélyrész hasonlóan festett, piros-fehér lécezésű kazettás mennyezete. 

A papi pad és az Úr asztala.

Az észak-keleti karzaton helyezkedik el  a templom orgonája.

Az orgona 1881-ben készült.

"SZENT HITÜNKRŐL VALLÁST TETTÜNK"
hirdeti az orgonakarzat felirata.

A szószék fából készült 1801-ben.

A szószék korona.

A templomhajó északi-nyugati falán látható a második világháború etédi áldozatainak  márvány emléktáblája.

Festett fakarzat a templomhajó délnyugati falán.

A toronyóra szerkezete

Az etédi református templom tornyában két harang lakik.

1792. szeptember 8- án, a Peszente utcából kiinduló tűzvész alkalmával 110 házzal együtt leégett a templom, a harangok  is megolvadtak.

A tűzvészkor olyan borzasztó szélvihar tombolt, hogy emiatt értékes iratok semmisűltek meg, főleg a torony gombjába levő papír foszlányokat még Szolokmáig is elvitte a szél.

Az 1924-ben öntött új harang felirata röviden tájékoztat az 1792-es tűzvészről.

Kilátás a templom toronyból déli irányban.

1783-ban a katolikus élet is feléled a faluban, amikor a Firtos várából a minorita rendi szerzetesek telepednek meg rövid időre Etéden. 

Imaházat rendeznek be a faluban. 

Miután leégett az imaház, 1794-ben kápolnát építenek

Az 1792-ben leégett kápolna helyére, a római katolikus templomot Fogarassy Mihály püspök 1875–1876-ban építette a papilakkal együtt.
 

Tornyot azonban csak késöbb, 1889-ben emelték. 
A hagyomány szerint az egyik harangot még az Árcsoról hozta az egyik minorita szerzetes, a másikot pedig közadakozásból vásárolták. 

Az új templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel 1931-ben.

A templom hármas tér­füzésű, torony, hajó és a szentély.

Páduai Szent-Antal szobra a bejáratnál.

A szószék.

A hajónál alacsonyabb, külön tető alá fogott, sokszögzáródású szentély.

A fából készült orgona karzat, és az orgona.

A hajó jobb oldalán elhelyezett mellékoltár.

Az oltárkép, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja. 

A templomhajó északi falán, két fekete márvány emléktábla van elhelyezve annak emlékére hogy:
Kisfaludi Sándor költő és báró Jósika Miklós az etédi laktanyában töltötte  katonai szolgálatát. 

A magyar államalapítás 1000 éves évfordulójára elhelyezett emléktábla.

Hármas emlékmű együttes az etédi "piactéren"

1992-ben Etéden is visszaállították a község által 1941-ben állított országzászló tartót.

Oldalain márvány emléktábla van elhelyezve az első és a második világháború etédi áldozatainak, ... 

... és az 1848-1849-es szabadságharc áldozatainak.

2001 augusztusában felavatott  millenniumi  kopjafa.

A " Piactéren" állítottak 1948-ban egy faragott kaput.

"KÉSZÜLT 1948 ÉVBEN ETÉD KÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL"

A 2000-ben állított faragott székelykapu felirata.
"ÁLLÍTTATOTT AZ AUSZTRÁLIAI MAGYAROK ADOMÁNYÁBÓL ETÉD LAKOSSÁGÁNAK"

"VOLTUNK, VAGYUNK, LESZÜNK"

Hirdeti a kaputükör felirata.

A felújított Müvelődési ház épülete, melyen eddig alig történt néhány apróbb javítás, a falubeliek kulturális tevékenységeinek, különböző közösségi rendezvényeinek otthona.

 Az épület ad otthont  az etédi polgármesteri hivatalnak, és a helyi tanácsnak is.

A mostani iskola ahol az oktatás folyik 1978-ban épült.
Az iskola volt tanítóinak emlékét őrzi a bejáratnál baloldalt látható „tanítók fája”.

 Az iskola ma báró Jósika Miklós nevét vette fel.
Idejárnak a szomszédos falvak V-VIII. osztályos tanulói is.

Az etédi óvoda épülete.
Már 1845-ben  Dedo-nak nevezett óvodát létesítettek a faluban. 

1792-es tűzvész a régi  iskola szervezésére, működésére vonatkozó iratokat is megsemmisítette.

Az ORSOLYA gyógyszertár épülete.



A családorvosi rendelő épülete a Pap utcában.

A régi szövetkezet épülete, ma a református egyház tulajdonában van.

 A fogyasztási szövetkezet üzletháza ! 

A "Piac térről elindulunk a Kossuth és a Malom utcán Siklod irányába.
Nézzük meg hogyan alakult  Etéd lakossága az évszázadok folyamán.

A település első írásos említése 1566-ból való Etéd alakban, Székely oklevéltár második kötetében.

1567-ben Eted néven a regestrumban 40 kapuval jegyzik a települést.

1602 augusztus 11-én Az úgynevezett ’Básta jegyzékben’
  Etéd a 38 udvarhelyszéki falu közt szerepel.

1614-ben 123 családfőt írtak össze a faluban.

1768-ban Etéd lakossága 1082 fő.

1950-ben 1541-en laknak a faluban.

1868-ban a lakosság létszáma 1480 fő.

1910-ben 1614  fő volt a falu lakossága.

1941-ben 1566 magyar és 72 cigány lakosa  volt a falunak.

2002-ben 1164 fő vallotta magát magyarnak Etéden, ... 

...cigánynak egy se!

Etéden egy egész utcában gábor cigányok  laknak.

 A gáborok sosem voltak kizárólagosan a falu világának a részei.

 Jómódról tanúskodó házakban élnek a falu északi (Felszegi) végén, és más életmódot folytatnak, mint a kéregető, napszámos "házi cigányok".

Letelepedésük után is olyan szabad mesterségeket űztek, amik nem kötötték őket a földhöz, a faluhoz.

 Régebben pálinkafőző üst készítéssel és csatornázással, tetőfedéssel, és egyéb bádogos munkákkal foglalkoztak.

Jelenleg szinte kizárólag   kereskedelemmel  és "színesfém" csempészettel" foglalkoznak.

A gáborok régebben kimaradtak a falu vallásos életéből.

Napjainkban az etédi gáborok egy része  adventista, és gyere­keiket is  vallásos szellemben nevelik. 

A faluban nem lehet eltévedni.

A lakóházak építkezési stílusa nagyon változatos.

Régi kúria tipusú lakás, renoválás alatt.

Ez a furcsa épület magán lakás volt. Jelenleg gábor cigányok tulajdona.

A homlokzaton "aranyozott" oroszlánfejeket,...

...és hegedűs angyalokat láthatunk.

Régi öreg faházak egyre ritkábbak a faluban.

Lakatlan házakat Etéden is láthatunk.

Sajnos újabb épületek napjai is meg vannak számlálva.

Lehetne olyan házakat építeni, amelyek korszerűek és a székely hagyományoknak megfelelően épülnek.

A Pap utca a Piacteret köti össze a Malom utcával.

A református papilak épülete a Pap utca bal oldalán.

Emléktábla a papilak homlokzatán.

Etédi faragott gyalogkapu.



A kapu és a kerítés formája is eltér a hagyományoktól.

Ha egyre ritkábban látható de a hamisítatlan falusi hangulatot a búbos kemence biztosítja.

Tegyünk egy rövid sétát  a Küsmöd patak partján.

2012 nyarán kiszáradt  a Küsmöd pataka.

Ilyenkor a híd fölöslegesé válik.

Az évszaknak megfelelő időjárás esetén a patakban folyó víz fentről zöldes, néha türkizben játszó hatást kelt.

Az utca a csillogó víztükör mellett fut végig.  

 Külsejében is mutatós kúria tipusú épület, oszlopos, árkádos kőtornácával 2010-ben. 

A lakatlan épület,... 

...és elhanyagolt környezete 2012-ben.

A mellékutcákban is egyre kevesebb a hagyományos székely ház

A hagyományos ház természetes anyagokból épült, az épület tájolása segítette a hőháztartását,  szerény méretű, emberre, családra szabott volt. 

A községet 5 falu alkotja (Etéd, Énlaka, Siklód, Kösmőd és Kőrispatak) a községközpont Etéd. 

1792-es tűzvésszel magyarázható, hogy a korábbi időkből nagyon kevés a falura vonatkozó dokumentumokat találunk.

Etéd központi földrajzi fekvése miatt  alkalmas arra, hogy a megye Marosszék felé eső  tájegységeinek a fő települése legyen.

Sokan úgy mondják, hogy Etéd a fővárosa  a Küsmöd patak völgyének, amelyet napjainkban Etéd központtal, egyetlen községbe terelt a történelem. 

A falu központjában  ebben az épületben régebb  posta , fényképészet, kocsma, könyvtár és múzeum is működött.

A falu tengerszint feletti 425-450 méter magasságban fekszik.

Szerkezetileg Etéd dombvidéki halmazfalu.

 A XXI. század modern hatásai következtében egyre több tájidegen, modern ház épül Etéden is.

A természetes vidéki, falusi ízléskultúra mára sajnos igen-igen sérült.

 Piros, zöld, sárga, lila, narancs, rózsaszín vagy éppen rikító zöld színű házakat is megfigyelhet az erre látogató.

Mondják, egy ház színe attól függ, hogy azon a napon épp milyen színű festék volt akciós áron az üzletben.

A lakosság fő foglalkozása a múltban is, ma is a földművelés,... 



...és az állattenyésztés.

Gyümölcsös vidék Etéd környéke, jól terem a cseresznye, az alma, a szilva.

Az etédi szőlő termelésről Orbán Balázs így írt:

"Etédnek szőlője is van, de csak olyan, hogy szüretén több pálinka fogy el, mint a mennyi bort szürnek." 

A XX. század elején jelentős volt a faluban a szalmafonás és a fafaragás.

Ha Kőrispatak irányából érkezünk Etédre az Alszeg utcán kell végighaladnunk.

A falu  végén ezen  a részen is úgynevezett magyar cigányok laknak.

Részben asszimilálódott falusi cigányok, és ők alkotják a legszegényebb réteget a településen.

Találó kifejezés, hogy a  cigányok, viszonya a magyarokhoz leginkább a „konfliktusos különélésnek” felelne meg.

A Fito-Bau K.F.T. gyógynövény szárítással, tinkturák készítésével, és gyümölcspálinka gyártásával foglalkozik

Az Alszeg utcán haladva Etéd központja felé idézzük fel Orbán Balázs leírását a falu nevének eredet mondájáról.

Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka.   

Tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd.

Ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd.

 Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik.

„Neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült.

 Haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e?

Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyőrűen fekvő Atyha.

Ezen az útszakaszon is jól láthatjuk az etédi falukép átalakulását a XXI. században.

A hangulatos falukép lassan eltűnik Etéden is.

Szép  öreg székely kapuk,  fazsindelyes háztetők már nem láthatóak a faluban!

"Mert azt tanultam mindenütt, azt láttam minden nagy nyugati nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok. Még ha az nem a legjobb, nem is a legszebb volna is, ha nem is volna olyan tökéletes az, mint egy másik nemzet hasonló alkotása. Mert az övék az. .......

De a nekünk talán kopasznak, sőt dísztelennek, mogorvának látszó dán és hollandi téglaházak sem egyebek, mint a puritán ősök puritán utódai. Ugyanezt látjuk északon és délen minden olyan nemzetnél, akihez mi tanulni járunk, hogy hazajőve - lebecsülhessünk mindent, ami a miénk."

Kós Károly (1911)



Nagyobb térképre váltás