2013. január 17., csütörtök

Énlaka



"Martonostól északra a Firtost és énlaki kerekerdő csucsát egybekötő hegy-hát van, vizválasztója a Nagy- és Kis-Küküllőnek. Ezen vizválasztó hegyhátnak éppen tetőormán fekszik Énlaka akként, hogy a falu mellett eredőPalota-pataka s az a közt lefutó Koczé pataka a Gagy vizébe, s azzal a nagy Küküllőbe foly; mig a falun túl eredő Csegédpataka Küsmöd vizébe s azzal a Kis-Küküllőbe ömlik.
E falunak dombtetőn fekvő, s mellékelt képünkben bemutatott temploma kétségtelenül legnevezetesebb a székelyföld minden egyházai között. Nevezetes nem annyira épitészete, mint emlékiratai által, mert épitészete legfelebb a XV-ik századig vagy is a gót épitészet hanyatlási korára vihető fel, erre mutat csucsives diadalive, egyenes zárodásu szentség fülkéje, melyet horony és henger keretel; erre nyugati csucsives kapuzata, melyet egyszerü kajács tagozat körit; de erre főként déloldali mellékajtaja, mely a késő gótkor átszelt lóher ivével záródik, s az e kort jellegző vesszőmü (Stabwerk) tagozattal van bekeretelve. Eredeti boltozata az 1661 tatárduláskor beomolván, azt 1668-ban készült, czifrán kifestett deszkafölep helyettesiti, ennek koczkáiba több (minuskel jegyekkel irt) felirás van."

(Orbán Balázs)


A Nagy- és Kis-Küküllő vízválasztóján, az 1062 méter magas Firtos hegy nyugati lábánál fekszik Énlaka. 


 A Gagy-patak völgyfőjében települt Énlakát gyakran nevezik a legendák földjének. 


A templomdomb köré gyűrűzött szét a kör alakú, gyümölcsösökben elbújt falu.



Székelyföld egyik legérdekesebb és legértékesebb települése.


A hagyomány szerint az itt letelepedett Jenő vezérről először Jenőlaka volt a neve.


A Várkertnek nevezett helyen már a rómaiak korában fontos határerőd állt itt. 



Az erődtől délnyugatra római polgári település alakult ki, amelyet a Praetoria Augusta településsel azonosítanak.



A falu átlagos tengerszint feletti magassága 644 méter.



Énlaka ma is számos művelődéstörténeti és építészeti értéket hordoz magában.



A hármas osztatú székely parasztházak,... 


...a gazdasági épületekkel együtt a kacskaringós utcák mentén húzódnak. 


A falu mai formájában a laza-halmazos településszerkezetet tárja elénk.



Szabálytalan és különböző méretű telkek beépítése, a változatos vonalvezetésű, lejtős utcák és kis "szorosok" együttesen alkotják a falu sajátos belső hangulatát





Alaprajzában, szerkezetében és külső képében hűen őrzi a székely faluközösség belső hagyományait.


Felújított házak és udvarok a faluban, melyek lehetővé teszik Énlaka több száz év 
alatt kialakult védett településképének megőrzését az utókor számára. 


A faluban viszonylag eredeti formájukban megmaradt igen régi, tornácos műemlék-lakóházak találhatók.


2012-ben végzett felmérés alapján a falu 108 portájának kétharmada képezi a népi építészeti örökséget. 




Közigazgatásilag a falu Etéd községhez tartozik.



A falu "központjában" a Dancs ABC üzletnél letérünk a templom irányába.



A portákat körülölelő kerítések bejáratainál a
  fedeles-dúcos székely nagykapuk,... 



... csak az unitárius templomnál és az iskolánál láthatóak.


A dombtetőn épült unitárius templom a XV. század második felében épülhetett, késő gótikus stílusban.




Az énlakai unitárius templom rövid történetét ismertető tábla.



A falu kőfallal körülvett temploma.



A templom kerítésének építése 1745-ben fejeződőt be.


 Délen, valamint északon egy-egy gótikus szemöldökgyámos fakapu nyílik rajta pálcatagos kerteléssel.


A hajó nyugat fele háromszögű oromzattal zárul, sarkain átlósan épített, kétosztású, faragott vízvezetőkkel tagozott támpillérekkel. 



A torony képezi a templom déli bejáratát.


A torony az 1830-as évek elején épült, az egykori harangláb helyett, magassága 31 méter.



Övpárkányokkal tagolt gúlasisak fedi. 

  
A templom épülete kettős térfűzésű.



A támpilléres szerkezetű, téglalap alakú hajóhoz,...





... keskenyebb, sokszögzáródású, szintén támokkal erősített szentély csatlakozik.





A szentély a nyolcszög öt oldalával zárul, öt gótikus támmal erősítve.



A toronybejárat.




A torony alatti bejáratot, a hajó déli bejáratával egy fedett folyosó köti össze.





A hajó déli falát két támpillér három falmezőre tagolja. Középen nyílik a szemöldökgyámos déli kapuzat.



A templom méretei: hossza 21,50 méter, szelessége 9 méter.



Magassága 12 méter.




A hajót a szentélytől vaskos, nyomott diadalív választja el.




A szentélyben végzett feltáráskor a mai középkori templomnál korábbi építmény alapfalait találták meg. A kutatók feltételezése szerint egy római kori Jupiter-szentély falaira bukkantak.




 Feliratos fogadalmi oltárkő került napvilágra a mostani templomfalakból, amelyet a templomépítők beépítettek  a diadalív déli falának padlószintjében.




A mai padsorok 1861-ben készültek.


Az Úr asztala 1759-ben készült.





A diadalív északi szárához van építve a szószék.



 1758-ban készített  szószék korona.







A második világháborúban elesett hősök neveivel márványtáblát helyeztek el a templomban.




A hajó nyugati bejáratának ajtószárnyán hajdan hosszú felirat állt. Ma a sok festékréteg alól csak az 1732-es évszám sejlik elő.



A déli bejárat.



Az 1661. évi tatárdúlást követően a templom leégett, és beomlott a hajó boltíves mennyezete.


A virágdíszes, festett kazettás mennyezet 1668-ban készült.




Hat kazettán a virágminta mellett rövid feliratokat láthatunk.

"PERMANUS MENSARII ANDREAE SZASZ  DE JENLAKA MENSE AUGUSTO"



Három kazetta hosszabb szöveget tartalmaz: 

" D.O.M.S. Hocce templum per man. noxius inmanium Tartarorum Anno 1661. in cineres reductum, beneficio etpio erga Deum zelo incolar. Jenlakiens, et Martonosien. in honorem uni, veri Dei lacunare tectum arte pictoria insignit. A. 1668. Georgius Muznai, pastore existente Johanne Árkosi."


"Pecatum idolatrie, condidit in terris hominem, Deus unic, unum factus homo multos fecit in orbe deos. Tempore Edilium Mich Bálint Petri Sebestyén, Geor. Miklós. And. Sigmond".



Az orgona feletti rész, amely a sokat emlegetett énlaki rovásírást is tartalmazza.



 A festő rovásírással örökítette meg a nevét és az unitárius jelmondatot.

DEUT. VI. EGY AZ ISTEN — GEORGIUS MUSNAI DAKÓ.

A feliratra Orbán Balázs talált rá adatgyűjtő körútján 1864-ben.




A hajó nyugati felében levő fa orgonakarzat. 




A klasszicista orgonaszekrény 1848-ból származik.



A szentély szintén  kékre festett kazettás mennyezetű, amelyet a hajdani bordás boltozatú gótikus mennyezet helyébe készítettek. 



Középen egy ovális rozettán a következő felirat olvasható:
 “RENOVÁLTATOTT 1828-BA AMBRUS MIHÁLY CURATORSÁGÁBA".


Az északi falban egy szemöldökgyámos, elszedéses sekrestyeajtó kőkeretét  láthatjuk.
 A papi szék felirata: “KÉSZÜLT 1855. FÜLÖP MIHÁLY GONDNOKSÁGÁBAN"



2000-ben Budapest V. kerületének akkori polgármestere,
 millenniumi zászlót ajándékozott a falunak, amely a templomban látható.


Az énlakai unitárius egyházközség zászlója. 




A szentélyzáródásba épített, festett fakarzaton látható latin szöveg 1770-es évszámot tartalmaz.



A karzat alatt egy festett hátas pad 1749-ben készült. 



Régi lépcső vezet a toronyba, a harangokhoz.


A torony jelenleg két harangot rejt magában, a régi harangokat elhasadásuk miatt kicserélték, egyet pedig 1915-ben elvittek hadi célokra.  


A nagyobbikon ezt olvashatjuk: 
“KÉSZÜLT AZ ÉNLAKI UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍVEINEK ÁLDOZAT KÉSZSÉGÉBŐL 1925 ÉVBEN. FERROAGRICOLA NAGYSZEBEN".



A kisebbiket Rettegen, Nagy György harangöntő mester öntötte.  



Ez olvasható rajta:

“ISTEN DITSŐSÉGÉRE ÖNTETETT EZ HARANG AZ ÉNLAKI UNITÁRIA ECCLESIA KÖLTSÉGÉVEL AN. 1797 DIE 8 JUNII". 



A toronyból a távolban feltűnik a Firtos csúcsa.
Kriza János feljegyezte a nép ajkán a mai napig élő mondát a falu nevének eredetéről. Egy apa elindul fiaival, hogy szétossza birtokát gyermekei közt. Legnagyobb fiához fordulva egy területre mutat, így szólván: “E tied", innen ered Etéd. 


a másodikhoz: “Ez egy kis mód" itt létesült Küsmöd, a harmadikhoz: “Szolok ma"  ez lett Szolokma.


A legkisebbik fia így szolt apjához: “Apám, adj ha akarsz" ez lett Atyha. 



Amikor fiai megkérdezték, hogy mi lesz a Firtos alá eső területtel, az apa így szólt: “0tt én lakom". Ebből származna az Énlaka elnevezés.


A temetőben alacsony kerítés veszi körbe az első világháború áldozatainak emlékoszlopát.


 

Az első világháborúnak 28 áldozata volt Énlakáról.





Az emlékoszlopot a tűzoltó egylet közreműködésével készítette Patakfalvi Zsigmond 1925-ben.



A tetőzetet tartó fémszerkezet nem a legszebb látvány.




A keresztény temetkezés régi hagyományai szerint a falu

temploma körül alakult ki a temető. 



Az unitárius temetőben sok régi sírkő látható.



A sírkövek hasáb alakúak, felül többnyire félköríves, ritkábban háromszög záródásúak. Kivétel nélkül homokkőből készültek, a
vékonyra hasított lapokat csak felületesen dolgozták ki.




A nem túl szabályosan  vésett  szöveg  írásához  sokszor  sekély  vonalakat  véstek,  hogy  a  sorok  egyenes vonalvezetését biztosítsák. 


A felirat fölött többnyire virág,  alatta  leveles-indás minta látható.



A régi típusú  sírkövek  készítése  a  19.  század  végén fokozatosan  megszűnt, fölváltották őket az akkoriban  

készített sírkőtípusok, köztük az obeliszk formák.



Öreg hársfa az énlakai temetőben.




Az
 énlakai iskoláról a legrégibb adat  1607-ből való.




Régi írásokból következtetni lehet, hogy  az 1600-as évektől az iskola az egyházközség patronálása mellett működött.

 


Az 1910-ben még felekezeti iskolaként működő intézményt 1916. május 7-én állami tulajdonba helyezték.



Énlakán 1959-ig az iskolában hétosztályos tagozat működött.


  A népesség folyamatos csökkenése miatt az iskola felső tagozatát Firtosmartonosba költöztették.
Két évvel ezelőtt végleg bezárták a kaput! 



A települést okiratokban 1332-ben említik  először mint önálló egyházmegye.





1567 évi  összeíráskor Énlakán 28 kaput vettek nyilvántartásba.




Az 1721-ben, a Mária Terézia korabeli összeírás szerint, összesen 59 háztartást jegyeznek.





1787-es népszámlálás szerint 96 lakóházban 94 család, 434 személy élt, 218 férfi és 216 nő.





1801-ben tartott unitárius püspöki vizitáció  jegyzőkönyve szerint, a lakosok száma 462 fő.




 1900-as évi népszámlálás idejére a lakosság elérte a legnagyobb, 695-ös lélekszámot.



Az 1930-as népszámláláskor már kevesebb volt a lélekszám a faluban 590.


1965-ben a lakosság létszáma 597 fő.


1977-ben a faluban már csak 375 a lélekszám.



1992-ben népszámláláskor a falunak  226 lakosa volt.



A 2002-es népszámláláskor százkilencven embert írtak össze a számlálóbiztosok, jelenleg ez a szám már száznyolcvan fő alatt van.


A Művelődési Ház épülete.




Énlakán elsősorban középparaszti épületek és telkek figyelhetők meg, amelyek két nagy alegységre oszthatok: udvarra és kertre.


A ház általában az utcára merőlegesen helyezkedik el.



Az udvar az utcára nyílik, fakapuval ritkább esetben téglakapuval elválasztva.




A faházak tölgy, vagy bükkfából készültek keresztboronás vagy zsilipelt boronás szerkezettel.


A falak mindkét oldalon sárral tapasztottak és fehérre vagy kékre meszeltek. 



A falut egy úgynevezett “kultikus tengely" szelte ketté, amely a Lencs kapu és a Rét kapu közt húzódott, érintve a temetőkertet, az iskolát, a templomot és a lelkészi lakást.





Ez a tengely választotta el a falut, 
“Innenső fél" re és “Túlszeg" -re.




Valamikor a házakat körtornác vagy homloktornác egészítette ki, ma már egyre kevesebb van belőlük.


A ház hármas tagolódású, tisztaszobával, lakószobával és konyhával.



A konyhához tartozik a kamra és a pince is. 



A faluban a  gémes kutakat többnyire felváltották a kerekes kutak.

  

Vajon mit takar a Vízipuska utca elnevezés?




Itt látható az énlakai tűzoltószín (Tűzoltószertár).



A szín mögött, egy régi, állati vontatásra alkalmas kézi tűzoltó pumpa.



A szertárban is látható egy régi kézi tűzoltó pumpa.



 A modern tűzoltásnak egyik elmaradhatatlan kelléke a motoros tűzoltó pumpa.



A faluban sok házat városon élő személyek, vagy külföldiek vásároltak meg.



Az új tulajdonosok nem emelik az állandó lakosok létszámát, a falu lassan telepjelleget kezd ölteni.



Énlakán is külső támogatással sikerült felújítani több épületet úgy, hogy az ne fájjon a szemnek, léleknek.


A csűr már elvesztette eredeti rendeltetését.





Az anyagi támogatást, amelynek segítségével sikerült megőrizni a 19. századi faluképet, Budapest V. kerületi önkormányzata folyósította. 



Énlakán az utóbbi években tanulmányt készítő magyarországi kutatók célkitűzése a hagyományos székely falu
rendszerváltás utáni átalakulásának, modernizációjának a vizsgálata volt.



Megállapították:
„Itt minden és mindenki magyar!”


Az itt látható szászos jellegű építkezés nem jellemző Énlakára.




Az épületek legtöbbje kő alapokon, vagy alépítményen, 

(pince, lábazati fal) nyugvó favázas szerkezet.



Alacsony padlószintű ház kevés van a faluban.



Az énlakiak nagy része ma is kénytelen megtermeli a családnak szükséges élelmet, többségük jelenleg is a mezőgazdasági termelésből,elsősorban állattartásból él.



Általánosan  elmondható,  hogy  a  település  lakossága
elöregedett, nem bírja a mezőgazdasági munkát.



 Az állattartáshoz szükséges különböző épületek

elvesztették funkciójukat.


Faragott és festett székely gyalogkapu.



A lovak barátságosan szemléltek, de a gazdájuk szerint a fényképezőgépemmel a kezemben nem vagyok "megbízható ember". 


A falu fontosabb utcái: Nagy u., Sáros u., Bálint u., Ádám u., Nagykő u. (felhagyott, nem lakják), Szász u., Főut, Rét u., Kaloda u., Hegy u., Miklós u. ,Kerestély u., Vár u., Lugos u., Lapos u., Gyepű u.



"Énlaka felett, a Firtos-lova hátán lehajtott fővel elaludt a Gondviselés"
(Tamási Áron)


A Firtost, őseink szent hegyként tisztelték. Ezt támasztja alá az a számos monda is, ami az évszázadok során körülötte keletkezett.



Énlaka valódi tündérvilág, mi sem bizonyítja jobban, mint Firtos lovának legendája. A lovat a Firtos várában lakó tündérkisasszony ajándékozta szerelmének. Amikor azonban lezuhantak a szakadékba, ez a ló fennakadt a sziklán, s mivel tündér lova volt, azóta jelzi az időjárást: ha fehér, meleg lesz, ha sötét, eső várható.

A “fehér ló" (andezit tufa)  ugyanis az a levegő növekvő páratartalmának hátasára megsötétedik.





5 megjegyzés:

  1. Gratulálok a színvonalas és igényes bloghoz! Nagyon szépen és rengeteg információval vannak bemutatva a helyiségek. Érdeklődéssel olvasom:)

    VálaszTörlés
  2. Abban a 2012-es felmérésben én magam is részt vettem, ma is nagy büszkeséggel tölt el, és nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen szép képsorozattal sikerül bemutatni Énlaka nem mindennapi gyönyörűségét! . Egy kicsike ékszerdoboz Erdély szívében! Nagyon szeretem!!

    VálaszTörlés
  3. Nagyszerű blog, a kyvánalmaknak megfelelően megosztottam a csoportomban

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Köszönjük a sok-sok információt a faluról. Nagyon dokumentált és hasznos anyag.Üdv, Árpád

    VálaszTörlés