Jásfalva

"A Szent László feletti Kőhát déli oldalának előhegyeiből két patak fakad fel. Egyiknek, – mely előbb keletnek, s azután délnek fordulva, Városfalvánál ömlik a Homoródba – völgyében fekszik Ége és Dálya; másiknak – mely ellentétesen előbb nyugatnak, s azután északnak tartva a Küküllőbe ömlik – völgyületében fekszik Jásfalva és Kányád.

Az alig 20 házat számláló Jásfalva hagyományilag nevét onan vette, hogy régen a rabonbáni korban egy hires ijász nyerte e helyet jutalmul oly nyil lövésért, mely az ellenség vezérét terité le. Utódai alapiták e falut, mely előbb Ijászfalva, később Jásfalva lett."

(ORBÁN BALÁZS)

A Kányádon áthaladó aszfaltútról lekanyarodva, az Ége és Székelydálya írányába kanyargó kavicsúton érkezünk Jásfalvára. 

Jásfalva egy eldugott falucska  földes utcákkal, öreg házakkal.

Település szerkezetileg halmazfalu.

A Szentegyház-patak völgyében fekszik, az északra eső Őr-hegy és a délen emelkedő Kőhát dombja között.

A községközponttól, Kányádtól mindössze 500 méterre alakult ki  a település. 

Az okiratokban először 1566-ban szerepelt.

1567-es regestrumban 6 kapuval, Jastfalva névalakban jegyezték.

 1602-ben Jasdfalva a neve. 

1614-ben 8 családfőt írtak össze a faluban. 

1868-ban 117 volt a lakosság lélekszáma.

1992-ben 53-an éltek a faluban.

2002-ben a  település lakosság 56 fő.

Orbán Balázs idejében a településen 20 lakóház állott.



Számuk ma sem haladja meg a 30-at.



Hagyományos csonkakontyolt tetős, kékre meszelt székely házak.

A csűr a legnagyobb mezőgazdasági jellegű építmény most is a faluban.

Minden épület része a faluképnek, az új épületek is meghatározóak.

A faluképtől idegen épületformák és színek használata Jásfalvát is elérte. 

Beüvegezett tornácú  székely ház után, szász jellegű nagy magas kőkapu. 

A kapun Tábla hirdeti,...

hogy itt van a Közösségi ház és a Jász egyesület.

Napjainkban így mutat a jásfalvi fedeles híd.

Öreg lakatlan házak is vannak a faluban.

Jásfalva is földműveléssel foglalkozó falu. 

Lakóinak megélhetését a saját

állatállománya, gyümölcsöskertje és földje biztosítja.

Faragott székely nagykaput nem találunk a faluban.

Faragott kiskapu(gyalogkapu) csak Török Albert és Kerekes Anna háza előtt látható.

Jasfalvának saját temploma  nincsen.



A népi rigmus szerint:
"Jásfalván úgy kérd a papot,
Hogy a magadét megkapod."

Lakói  katolikusok voltak és a reformáció korában reformátusok lettek.

Kányád és Jásfalva egy egyházközséget képez.

A  régi kányádi (Jásfalvi) templomot az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék említette először, eszerint akkor 2 dénárt fizetett az egyházközség. 1642-ben I. Rákóczi Ferenc pénzt adományozott a templom felújítására. Valószínűleg bővítették is, mert  „a sokaságnak elégséges nem lévén”, de 1760-ban újból renoválni kellett.

 1791-ben úgy döntenek, hogy az új templomot Kányád faluban építik meg, és felhasználják a régi templom anyagát is.

A környékbeliek de a kányádiak közül is sokan nem tudják, hogy Jásfalva mellett ezen a helyen állt valamikor a régi templom.

Régi sírkövek vannak a fűben, valószínűleg egyszerű falusi emberek nyughelyei.

 Az egyik alatt az a Bodor Pál nevű pap nyugszik, aki a régi templomnak utolsó,...

... az újonnan épített kányádi templomnak pedig első papja volt. 

Nagyobb térképre váltás