Firtosmartonos

"Gagyon fölül az eddig északirányu völgy keletre kanyarodik. Gagytól egy órányira van Martonos, igénytelen falucska, melynek szorgalmas (unitárius, mint ez egész völgy) lakói cserépégetéssel pótolják a kopár köves vidéken gyengén jövedelmező földmüvelés hihányait."

(Orbán Balázs)

"Hogy ez eldugott, elzárt völgybe mégis behatolt volt a római uralom, annak itt csalhatlan nyomait sükerüle felfedeznem. A Firtos alatt talált Lysimachus és Kozon aranyok sokakat azon téveszmére vezettek, hogy Firtos vára romai épitmény lett volna; rámondták azt a nélkül, hogy az ellenkezőt bizonyitó romokat megvizsgálták volna; a nélkül, hogy a vidéket felkutatták vala. "

(Orbán Balázs)

"Pedig itt Martonosban és fennebb a Firtos aljában fekvő (Énlakán) két római castumnak elvitázhatlan romjai mutatják, hogy a világhóditó Róma várhálózatát ide is kiterjeszté."

(Orbán Balázs)

"Itt kellett valahol a Kis-Küküllő völgyéből, hol Sóvárad helyén egy hatalmas castrum állott, (melyet később meglátogatandunk) a Homoród völgyére, hol ujból római nyomokat találhatunk, az összekötő katonai utvonalnak átvágnia; az emlitett énlaki és martonosi castrumok ennek vonalát fedezhették, a Firtos aljában talált aranyok ez uton kerülhettek ide"

(Orbán Balázs)

Firtosmartonos falu Hargita megyében, Székelykeresztúrtól 
18 km-re északra. 

A Tordátfalvi tetőtől  3,5 km községi úton is megközelíthető.

A település a Gagy-pataka folyásának felső szakaszán, az Ijesztő-Bükk tövében fekszik. 

Területe már az ókorban lakott volt. 

A falutól északra lévő meredek hegy tetején szabályos római castrum nyomai látszanak.

Nevét az ősi magyar martos melléknévből kapta, mivel közelében ma is sok a suvadás, földcsuszamlás.

Mai nevét a közeli 1063 m magas Firtos-hegyről megkülönböztetésként kapta 1906-ban  .

A település 1473-ban jelentkezik először a történelmi forrásokban. 

1497-ben Martonosfalvakén említik.

16. század közepétől tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben Marthonos, Martonosfalua,Martonos alakban fordul elő.

A községközponttól, Szentábrahámtól 11 kilométerre fekszik.

 A faluban született Gálffy Mihály ügyvéd.

Martonosi Gálffy Mihály (Firtosmartonos, 1817 – Marosvásárhely, 1854. március 10.) magyar vértanú, ügyvéd, kardvívó bajnok, a nagy múltú székely lófő martonosi Gálffy család  sarja.

A Makk-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1854. március 10-én Marosvásárhelyen a Postaréten kivégezték. 

Firtosmartonosban a templomkertben 2011. március 13-án, vasárnap avatták fel Gálffy Mihály mellszobrát. 

A székely településeken gyakran láthatunk  világháborús emlékműveket, emléktáblákat.

 Firtosmartonos a templomkertben első és második világháborús emlékoszloppal emlékezik egykori hőseire.

Az első világháború hősi halottainak 1929-ben emelték az emlékoszlopot.

Itt olvasható a második világháború hősi halottainak névsora is.

Az új templom építésének századik évfordulóján kopjafát állítottak a templomkertben.

Középkori temploma nem volt a településnek. 

A falu lakói a katolikus korban és azután is Énlakára jártak templomba.

A templomnál faragott gyalogkapu fogadja a látogatót.

"ISTEN AZ ÉN ERŐSSÉGEM ŐBENNE BÍZOK ÉN"

Tiszta katolikus lakosság a reformáció során az unitárius vallásnál marad. 

Martonos a  XVIII. században már unitárius anyaegyház. 

Napjainkban is csak unitárius egyháza és temploma van.

A 16. században a falunak egy kis fatemploma volt.

Második temploma 1794-ben épült, de 1823-ban ez is tönkrement.

1834-ben épített harmadik temploma alatt 1861-ben csúszott meg a talaj.

Mai unitárius temploma 1906-ban épült. 

A templom épülete sok hasonlatosságot mutat a székelyudvarhelyi unitárius templommal.

Pákei Lajos tervei alapján épült az új templom.

1905-1906 között Fekete Benjamin építette.

1979-ben a templom javításra szorult.

A szószék fölötti koronát

1866-ban csináltatta az egyházközség.

A szűrke színű papi pad.

Az úrvacsorai

asztalt 1865-ben ajándékozza Biró György és neje.

Amikor belépünk egy templomban, biztosan felnézünk a karzatra, hogy egy pillantást vessünk a különlegesen díszített hangszerre: az orgonára.

Az előző  templom orgonáját Binder Sámuel segesvári mester

készítette 1865-ben, s ezt helyezték át később az új templomba.

Az orgonat 1931-ben javították.

Sajnos az eredeti felirat nem olvasható.

A firtosmartonosi  templom toronyban két harang lakik
Írásos adatok a kisebbik régi harang öntési idejét 1708-ból, a nagyobbikét 1773-ból jelzik.

A régi 1708 ban öntött harang  is egy korábbi templom létezésére utal.

Az első világháború idején elvitt harang helyett az egyházközség újat öntetett.

Az újabb harangot 1929-ben szentelték fel.

Vaspántos főbejárati ajtó.

"Hol sírjaink domborulnak"

A Gáspár család sírköve.

A lelkészi lakás épülete faragott gyalogkapuval.

Az iskolai oktatás kezdetéről már 1789-ből vannak adatok.

Az első felekezeti iskola 1817-ben épült.

Az 1817-ben épült "Tanuló Ház" a hagyomány szerint a régi templom közelében állt, és az általános szokás szerint a tanító lakása is volt.

Az óvoda épülete.

A lakosságra vonatkozó első adatok szerint 1567-ben 16 kaput írtak össze. 

1614-ben 44 családfőt írtak össze.

A Mária Terézia-féle 1721-ben adóztatás céljából készített összeírás 29 háztartással számol.

1786-ban 379 a lakosság létszáma.

1868 ban volt a legnagyobb a lakosság létszáma 691 fő.

1900-ban 625 fő a lakosság.

A falunak 1910-ben 625 fő a lélekszáma.

A falu lakossága az első világháború utáni legnagyobb lélekszámát 625 személlyel 1930-ban érte el. 

1941-ben 682-en laktak a faluban.

A második világháborút követő évtizedek ezt a lélekszámot 1993 december végére 345-re csökkentették.

1997-ben  már csak 256 a létszám.

2002-ben a lakosság  257 fő.



Ez a falu is a vészes elöregedés útján van.

Ha Énlakáról érkezünk a faluba fából készült helyiségnévtábla
fogadja a idelátogatót.



Az első épület egy felújított vendégház.
Vendégei szerint Martonosban "tilos"közterületen fényképezni.

Régi és újabb lakóházak az út mindkét oldalán.

A lakóház alapelrendezése egész Székelyföldön általánosságban ugyanaz. 

Az ősi, székely ház eredetileg egyetlen lakóhelyiségből áll, melyet kiegészít szükségképpen az eresz és a kamara. 

Belőle nyílik a ház falához kívülről ragasztott zárt sütőkemence.

A magastetők hagyományosan faszerkezetből készülnek

A tetőgeometriát tekintve sokféle tető létezik a faluban.

Kontyolt tető.

Csonka kontyolt tető.

Az újabb épületeken egyre gyakrabban látható nyeregtető.

A házat általában nem építik utcasorban. 

A ház utcai homlokzata előtt legalább néhány lépésnyi széles virágoskertet van az utcai áttört kerítésig.

Székely nagykaput nem láttunk a faluban, faragott gyalogkapu is kevés van.

A kihasználatlan romos épületek rontják a faluképet.

A régi szövetkezeti üzlet épülete szomorú látvány.

Az új asztalok és padok még kereskedelmi tevékenységre utalnak, de a kiszolgálás most szünetel.

 Szerkezeti szempontból Firtosmartonos útmenti sorfalu.

A főútról az egyetlen fontosabb letérő a 135-ös megyei út Tarcsafalva fele.

Firtosmartonos épületei nagyon változatosak.

A ház bejárója soha sincsen az utca felől, az udvarra nyílik.



Ha a ház hegyoldalban épül, akkor elöl: emeletes. Ha nem erős a domboldal dőlése, akkor pince kerül a ház első része alá, ha erős, akkor alul rendesen nyári konyha kerül, melléje pince.

A ház tornáca faháznál faoszlopos esetenként  faragott, mellvédje egyszerű vagy fűrészelt mintás deszkázás.

A ház bejárójával szemben helyezik el, onnan beláthatóan a gazdasági épületeket.

Ha keskeny a telek, akkor a gazdasági épületek közül a csűr a telek végében, az utcai kapuval szemben van.



A csűrkapu egyúttal a csűröskertnek, illetve gyümölcsöskertnek is bejárókapuja.

Hagyományos otthon kialakítására, ami ideálisan  megfelel a mai kor igényeinek, ugyanakkor stílusában, szín és anyaghasználatában, magán hordozza a hagyomány stílusjegyeit, nemkönnyű feladat.

Fontos volna, tovább vinni azt a szellemet és hagyományt, mi szerint őseink építkeztek és éltek.

„A székely épület székelységét nem a tornác, nem a boronafal, nem a kopjafa és nem az óriási tetőzet teszi,... 

....hanem az a szellem, mely ezer esztendő alatt a székely népi építészetet kiformálta.”

(Kós Károly)

Elhagyva Firtosmartonos utolsó házait az út jobb oldalán különleges jelenséget láthatunk.

A szelektiv erózió következtében,  agyag, homokkő és apróbb szemcséjű konglomerátum váltakozik, és a kevésbé ellenálló anyagokat a beszivárgó- és az esővíz pusztítja és elszállítja.

Változatos alakú, olykor bizarr formájú gombaalakzatok és tornyok alakulhatnak ki.

A gomba alakú alakzatok a legtartósabbak, mert a gomba kalapját alkotó homokkő  vagy konglomerátum ernyőként védi a gomba szárát alkotó lazább szerkezetű talajrétegeket.

Talán ökölbe szorult a székelyek keze?

Az újabb szakadások kialakulásával a meredek falakon újabb furcsaságok jönnek létre.

 Az ilyen jellegű  képződmények nem olyan nagyok mint a  Bucsecs hegységen  levő kőgombák és a Szfinx, a Szászsebes közelében levő Vörös-szakadék agyagtornyai de a 

"miénk".

Nagyobb térképre váltás