2016. február 14., vasárnap

Homoródszentmárton.




"Kénostól a Kis- vagy Innenső-Homorod szép terére lejtettünk le, hol az öt völgytorkolat összefolyásánál* igen szépen fekvő Sz.-Mártonba értünk."
(Orbán Balázs)


"Mi e faluban az utas figyelmét kiválóan magához ragadja, az a rozzant várfalak, s magas bástyák által környezett unitárium templom, mely ugy régészeti, mint történeti tekintetben méltán figyelmet érdemel."
(Orbán Balázs)


"És ez ódon falak itt, melyek most az idő terhe alatt roskadoznak, és e templom, mely régi századok müemlékeként fennmaradt, gyakran látták a harcz viharjait tombolni, s gyakran daczoltak az ellenségnek dűhével, azért ki a mult emlékeit becsüli, tisztelettel közelit e romokhoz, melyek a történelem dicsőség-tárházaihoz tartoznak, melyek dicső tettek emlékei felett őrködnek."
(Orbán Balázs)


"Különben Homorod Szent Márton a két Homoród mellékének legvirágzóbb községe, mit leginkább nagyon látogatott országos sokadalmainak lehet feltudni.*"
(Orbán Balázs)


"A Homoród melléki faluk igen csinosak; többnyire cseréppel fedett kőházakat, szépen berendezett életeket (udvar, bennvaló) lát az utas, s szorgalom előidézte jóllét jeleivel találkozik; népe szép, erőteljes, békében szorgalmas földművelők, a harczban hősök. Öltözetük hasonló Udvarhelyszék más vidéki nép öltözetéhez, csakhogy csinosabb kis karimáju kalapot viselnek. A nők kiválóan szépek."
(Orbán Balázs)


Székelyudvarhelyen túl,sőt még a kenosi tetőn is túl a Bágyi hegyek alatt van egy székely falu Homoródszentmárton.


Székelyudvarhelytől 16 km távolságra a 131-es megyei úton fekszik.


A település a Nagy-Homoród völgyében, a Gyepes- és Kénos-patakok összefolyásánál található.


Jelenleg a Homoród mentén tizenkét helység községközpontja.



Északi irányból három völgy, és patak találkozik itt.


A Gyepes és a Kénos patak a hasonló nevű faluk irányából.


Abásfalváról érkezik a Nagy-Homoród vize.


A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban laktak emberek.


A határában feltárt, a neolitikumból származó leletek, kőbalták, urnák és római pénzek, egyértelmű bizonyítékai, hogy ősidők óta lakott terület volt.


A település,nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a XII. század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit betelepítette.


Az első települések nyomai valószínűleg az 1241. évi tatárdúlás idején semmisültek meg.


A Homoródmente középkori templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek.


A református papilak épülete.


Kőzábés vésett és festett gyalogkapu a bejárat a falu református templomához.



Valószínű, hogy Varságról származó kőoszlop.


Készítési ideje 1898.


Padokkal szegélyezett, sárga levelekkel borított sétány vezet a templomhoz.


A település első református temploma 1804-ben épült.


A templomot az Ugron család által adományozott telken építették.


A régi templomot 1911-ben átépítették.


A bádoggal fedett óraíves toronysisak.




A református templom udvarán két, több száz éves tölgy árnyékolja a templomot.


Hideg évszakban jobban látható a templom épülete.


A kőből és téglából épített templom alapterülete 210 négyzetméter.


Zárt portikusz védi a nyugati bejáratot.


Egyszerű fehérre festett falak és mennyezet.


A templom északi oldala a nyolcszög három oldalával zárul.


A templomhajó természetes megvilágítását 5 (3+2) boltives ablak biztosítja.


Bibliai idézetek.


Faragott rámában fekete márványtáblán, a második világháború homoródszentmártoni hőseinek nevei.


A papi pad lépcsővel kapcsolódik a szószékhez.


Kehely alakú szószék.


Fából készült faragott szószék korona.


A festett Úr asztala 1835-ből


A szószék (katedra) Kerekes Mihály és Kovács Mária adománya.


A déli falon van az orgona karzat.


A templom orgonája 1911-ben készült.


Fa és ón sípok az orgonában.


Az orgonát a budapesti Országh Sándor készítette.


A református templom tornyában két harang lakik.


A nagy harangot 1924-ben, Nagyszebenben öntették.


A 90 kg súlyú kis harangot még 1781-ben öntötték.


A harangot öntette "Abránfalvi Ugron Pál úr kedves élete párjával Siménfalvi Krisztinával".


A toronyból a hatalmas tölgy ágai között a papilak épülete.


A háttérben a faluközpont épületei.


A távolban néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt van a Biró család sírboltja.


Északi irányba a Gyepes patak völgye látható.


Keleti irányba a Nagy-Homoród völgye, előtérben a Biró- Ugron kúria épülete.


Déli irányba, egy magaslaton áll a mai unitárius templom, .


1613-ban mialatt a falu fegyverforgató népe hadat viselt, váratlanul tatár had támadta meg a templomot és a falut.


Az elkövetkező években a település lakói, kőfallal, és védőtornyokkal erősítették meg a templomot.


A falak sokáig épültek, de 1636-ban már készen álltak.


1691-ben újra tatárok ostromolták az erődtemplomot.


A hagyomány szerint a szentmártoniak Bíró Gábor vezetésével védték az erődtemplomot.



1789-ben a várfal már romos állapotban volt, három bástyája egészen leomlott.


1839-ben a hat védőtoronyból már csak kettő állt, ezek is nagyon rossz állapotban voltak.


1888-ban a védőfalak egy részét a középkori templommal együtt lebontották.


A várfal anyagát különböző építkezésekhez használták föl a faluban.


A romosan maradt falak napjainkban is tovább omladoznak, a védőtornyok helyét pedig már csak a talajfelszín enyhe kiemelkedései jelzik.


A torony feltehetően a 15. század végén épült.


Az erődtemplom bejárata a középkori eredetű harangtorony alatt volt.


A torony előtt egy kis parkban, kőből kialakított gyűrű közepén fa talapzaton egy szobor áll.


Román Viktor
Szobrász
1937. március 12. Homoródszentmárton
1995. április 12. Párizs.


Román Ferenc és Koncz Ilona székely parasztok gyermekeként, 1994-ben munkásságáért megkapta a Francia Lovagrend (Chevalier des Arts et Lettres) kitüntetést.


Az 1848-1849 szabadságharc emlékére állított kopjafa.


Egy másik kopjafa, a testvér települési kapcsolatok emlékére.


A San José-i testvérgyülekezetek tiszteletére 2007.


Az egykori, kibővített kaputorony maradt meg az új templom harangtornyaként.


A templom épületétől külön, tőle megközelítőleg 10 méterre áll a torony.


A torony alatti bejárat csúcsíves kialakítású.


A kapualjat pedig csúcsíves dongaboltozat zárja.


A 95 cm vastag, téglából rakott hangablakos felső rész 1861-ben épült.


A bástyából kialakított torony új óraíves toronysisakot kapott.


A középkori eredetű kaputorony négy sarkát hornyolt vízvetőkkel ellátott támpillérek erősítik.


 1888-89-ben épült a jelenleg látható unitárius templom.


Az észak-dél tájolással épült templom falába, látható módon nincsenek középkori faragványok beépítve.


A templomhajó keleti oldala a portikusszal.



Kívül a nyugati falon a szószékre vezető lépcsőt magába foglaló kiugró rész látható.


A templom mellett kopjafák állnak.


Jobb oldalon Gellérd Imre ( 1920-1980) unitárius lelkész kopjafája.



Zoltáni Sándor
1888-1979
unitárius lelkész hármas kopjafája.


Zárt, ablakos portikusz a templomhajó keleti oldalán.





A portikusz bejárata fölött olvashatjuk a templom rövid történetét.



Fehérre festett falak és sík mennyezet fogad a hajóban.




Az ajtó fölött fehér márványtáblán a második világháború áldozatainak névsora.



Faragott díszítéssel kiegészített festett papi pad.


A festett Úr asztala.


A szószék.





Az északi falon látható az orgona karzat.


Az orgonakarzat mellvédjét 12 festett kazetta díszíti.


A mai templom festett butorzatát Kádár Dombi Mózes készítette.


Az orgona alatti festett tábla a vargyasi id. Sütő Béla és családja ajándéka.


Régi leírások alapján idézzük fel, milyen volt a település lebontott középkori temploma.


A román kori templom a XV. század végén, a gótikus átépítés során kapott új formát



Az eredeti sík mennyezetet hálóboltozat váltja fel, új, a hajóval megegyező szélességű szentély épült.



Az új szentély két boltszakasszal, sokszög záródással, és díszes ülőfülkékkel épült.


A hajó is gótikus formát kapott, a hálóboltozattal és a külső pillérekkel.


Csúcsívesek lesznek a románkori ablakok.


1884-ben tárták fel a középkori templom falfestményeit.


A falakon a Szent László legendája volt látható 6 jelenetben.


Alatta Szent Margit legendájának képsora 10 jelenetben.


Az orgona a csíktaplocai Boda József munkája.


1929-től működik az új orgona, de javításra szorul.


A Csomor Károly által készített óraszerkezet a toronyban.


A toronyban két harang lakik.


Biró István nevét viselő öreg harang.



Öntési ideje 1666.


1923-ban Hönig Frigyes által Aradon öntött nagyharang.


A toronyból délre a temető és a Recsenyédre vezető  nyílegyenes út látható.



Északra a Gyepes patak völgye. 


Az iskola épülete a sportpályával.


Előtérben az unitárius papilak.

 

A távolban Bükkfalva házai.


A régi várfalak szomszédságában van az unitárius temető.


Román Viktor édesapjáról készített szobra, a temetőben.


Román Ferencz
1902-1962


A régi sírok között járva eszembe jutottak Petőfi sorai:


„Hol sírjaink domborulnak / Unokáink leborulnak” – írja Petőfi Sándor a Nemzeti dal című költeményében.


Hol vagytok "unokáink"?
Hol sírjaink domborultak,...


...Sírköveink leborultak!!!


Az új homoródszentmártoni ravatalozó épülete.


A templom utca.


Az unitárius papilak épülete.


A homlokzaton Zoltán Aladár emléktáblája.


A homoródszentmártoni Községháza épülete.


A felújított Nagyhomoród Közbirtokosság épülete.



A régi szövetkezeti áruházban. Vegyes üzlet és Falatozó!


A központból térünk le a 131A jelzésű megyei útra Abásfalva irányába.


Baloldalon a XX. század megvalósítása "3 emeletes tömbház" falun!


Jobb oldalon az I-VIII osztályos Román Viktor általános iskola épülete.


Román Viktor homoródszentmártoni szobrászművész, aki 1968-ban egy londoni kiállítást követően nem tért haza Párizsból.


Műveinek nagy része a francia fővárosban, illetve annak környékén található.
http://csedoattila.blogspot.ro/2015/03/bukkfalva.html




Az iskola épülete előtt emelkedik az első világháborús emlékmű.


A falunak 37 halottja volt az első világháborúban.




A késő délutáni napsütés érdekes játéka az ablakokban.



A kultúrtevékenység központja a faluban a "Zoltán Aladár" Művelődési Ház.



Zoltán Aladár, erdélyi magyar zeneszerző, zeneíró, zenekritikus, szerkesztő, pedagógus, és folklorista.



Zoltán Aladár
1929. május 31. Homoródszentmárton
1978. július 9. Marosvásárhely



Haladjunk tovább a 131a úton Abásfalva irányába.



Sok felújított ház van a faluban.


Itt egy öreg vésett kőzábés nagykaput láthatunk.



A kaputükör rácsos.




Építtette Kerekes Ferencz 1896-ban.


Régi, felújított, vagy új házak sorakoznak a falu utcáin.


Itt is jelen van a hagyományoktól eltérő színvilág.


Fény és árnyék, hagyományos és modern, ez a mai falukép.


Falusi vegyes üzlet a "Bolt".


A református temető az abásfalvi úton.


A faluban több helyen szászos építkezés figyelhető meg.


A kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert, ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.


A régi idők emlékei még állnak a faluban.



A lakóépületek lassan átalakulnak.


Felújított ház faragott gyalogkapuval.


Szász stílusú falazott nagykapu.








Hatalmas, szász stílusú kőkapu mellett haladunk el.


Az udvarban a hatalmasra nőtt fák árnyékában magányosan bújik meg egy épület.


A két fotó között 5 év az eltérés.


Ez a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű épülete.


A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén.


Az épület a Biró vagy Ugron kúria néven ismert.




Az épület homlokzatán olvasható Ugron Pál és Siménfalvi Krisztina monogramja.


A kúriát leányágon örökölte az Ugron család a 18. század második felében.


Az évszázadok viharát kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria ma már nem bírja a XXI. század megpróbáltatásait.


1780-1790 között nyerte el rokokó stílusát.


Az épület külső falain jól kivehető virágmotívumok találhatók.


Az ablakok viszont több helyen betörtek, vagy hiányoznak.



A kastély utolsó lakója, 1996-ban költözött ki a már életveszélyes épületből.


Az épület már akkor is nagyon lepusztult állapotban volt.


A Biró-Ugron kúriát 1962-ben műemlék épületté avatták.
A külső vakolat és a tetőszerkezet megrongálódott. és teljes egészében felújításra szorult.



Napjainkra a tetőzet kettészakadt.


Ideiglenesen próbálják, védeni a műemlék épület állapotát.


Az épület sürgős felújításra szorul, ha tovább romlik, nem lehet megmenteni!


Hogyan alakult a település népessége az elmúlt századok folyamán.


1333-ban de Sancto Martine néven jelentkezik a pápai tizedjegyzékben.


Plébániatemploma van, és ebben az évben papja, Ábrahám a pápai tizedjegyzék szerint 8 régi banálist fizet.



1567-ben a regestrum 27 kapuval jegyzi.



1614-ben 62 családfőt írnak össze.


1786-ban a település lakossága 377 fő.


1850-ben 640 a lakosság létszáma.


1868 ban 815-re emelkedik a létszám.


1910-ben 889 fő.



1941-ben a második világháború előtt 915 személy élt a faluban.


1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.



A 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 570 főre csökkent.


A község lakossága magyar, több mint fele unitárius vallású, a többi református, katolikus és baptista vallású.


Ha ritka látvány is de Homoródszentmártonban is láthatunk faragott székely nagykaput.


A falu északi részén van a kis házikóval védett Sóskút.




Már Orbán Balázs is megemlíti a só jelenlétét.




"A falu alatt egy nagy kiterjedésű sótömb fekszik.
"Szent-Márton és a szomszéd Abásfalva vidéke oly sódús, hogy a házak pinczéi sósziklákba vannak vésve,..."

(Orbán Balázs)


"...de Isten ez áldását nem szabad használniok, hanem meszsziről (Parajdról) hozott sóval kell élnie."

(Orbán Balázs)


A Sós-kút vizét a helyiek szalonna-tartósítására, és a háztartásban használják.


Elbeszélések alapján még az 1800-as évek elején is használtak sótömböket a pincék falának építésére a helyiek.


A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.


Az állattenyésztés is jelentős helyet foglal el a falu életében.


Késő délután van.


A nap utolsó sugarai bearanyozzák a falu házait.


Az emberek hazatértek otthonaikba.



A tekergő kutya is hazaérkezett.


A nap lassan eltűnik a nyugati láthatáron, sötétedik. 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése