Küküllőkeményfalva

"A Rez keleti bütüje és a Lipocz orma alatt szépen fekvő Fenyéd-nél az eddig kelet irányu Küküllő völgy északra kanyarodik,..."

(Orbán Balázs)

"... a folyam függőlegesen lemetszett hegyek között törtet le a zetelaki szép völgyből, melynek hátterében Gyergyó határ havasai kékellenek." 

(Orbán Balázs)

"A táj csakhamar havasias jelleget ölt, a Küküllő virgonczan nyargaló, fürészeket működtető havasi patakká változik, a hegyeken nyiressel kevert fenyves erdők sötétlenek." 

(Orbán Balázs)

Félóra alatt Küküllő Keményfalvát* hátra hagyva a messze elnyuló, 3000 lakosnál többet számláló Zetelakát* éri az utas."

(Orbán Balázs)

Küküllőkeményfalva,  Székelyudvarhelytől 10 kilométerre északkeletre, Fenyéd és Zetelaka között fekszik.

 Közigazgatásilag Fenyéd községhez tartozik.

 Keleten a Láz magas vulkáni kőzetekből alkotott fennsíkja határolja.

 Nyugaton pedig a Szentkirályi-hegy (689 m) nyúlványai ereszkednek le a faluig. 

A falu előtt a IoliMex K. F. T. mustár és szósztermelő  üzem épülete.

Egy második ipari létesítmény a faluban, a Láz-orra tetejéről is jól látható.

A küküllőkeményfalvi homok és kavicsbánya.

A TIP-AUTOIMPEX Kft székhelye.

A cég kőtörő, mosó, és  szórtáló állomást,..

... beton és építőanyag kereskedést működtet.

A Nagyküküllő Közbirtokosság új székhelye.

  

A küküllőkeményfalvi, közel két évtizedes múlttal rendelkező ATI-CREAM Rt. fagylaltgyár. 

A régi falu a mai Bence-völgye határrészen volt.

A lakók a kolera járvány után húzódtak le a víz mellé, a Csereoldal védelmébe. 

Tengerszint feletti magassága 523-532 méter.

Rövidesen megérkezünk a falu névadó folyója, a Nagyküküllő partjára.

A 138-as megyei út a folyó partjával párhuzamosan halad Zetalaka irányába.

Az út jobb oldalán van a Nagyküküllő hídja.

 Az új hidat a Nagyküküllőn 1998 novemberében avatták.

A híd a svájci testvérfalu és a helyi tanács segítségével épült. 

Aszfaltozott úton haladunk a falu központjába.

Neves királyunk Szent László tiszteletére épített küküllőkeményfalvi templom. 

A templom tere is Szent László király nevét viseli.

Itt a téren látható a küküllőkeményfalvi világháborús emlékmű.

A faluban 2008-ban volt a világ­háborús emlékmű avatá­sa.

Fekete márványtáblán a két világháború küküllőkeményfalvi hősi halottainak névsora. 

A kerítés előtt  egy talapzaton látható Szent László király mellszobra.

A szobor a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotása.

Az öntési munkálatokat a székelyudvarhelyi Select Metlemnplast Kft. végezte.

A bronzból öntött mellszobor súlya 123 kg.

Szent László

1077-1095

Minden évben július 20-án, Szent László napján van a templombúcsú, ilyenkor megmozdul az egész falu.

A templom védőszentje Szent László király hirdeti a felírat, a bejárat felett.

A templom hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély.

2011-ben egy nagymértékű külső felújításra került sor. 

A kívülről teljesen felújított  templomot,  új kapuval és kerítéssel látták el.

A felújított óraíves toronysisak.

Az orgonakarzat falazott boltívei alatt léphetünk be a templomhajóba.

A középkori katolikus falu, a reformációs évek változásai után, újra katolikus lett.

Küküllőkeményfalva régi temploma a mai temető közepén, egy kis dombocskán állt. 

1796-ban a falu lakói engedélyt, és pénzt kértek templomépítésre.

Mai templom 1802-ben épült, más adat szerint 1804-ben. 

 1850-ben cseréppel újrafödik a kezdetben zsindellyel födött templomot. 

1898-99-ben teljesen kijavítják a templomot.



Javításkor a sekrestyét is megnagyítják

A szentély a nyolcszög három oldalával zárul.

Régi szentségtartó fülke a szentély keleti oldalán.

A főoltár a szentélyben

Az oltárképen Szent László király.

Szent László szobor az oltár jobb oldalán.

Jézus szobor az oltár bal oldalán.

Páduai Szent Antal.

1894-ig Zetelaka leányegyháza volt.

A hajó minkét oldalán U alakban megnyújtott orgonakarzat van.

Gerendavázas karzat egy-egy oszlopos alátámasztással.

A szentély felirata:
"Szent László imádkozzál velünk."

A karzaton a templom orgonája.

Készítője Erdély leghíresebb orgonaépítő mestere, Kolonics István.

A falu közbirtokossága 1912-ben a hibás orgonát kijavíttatta. 

2015-ben az orgonát felújították.

Emléktábla az orgonán.

Az orgona, a játszóasztal a pedálokkal.

A szószék a hajó nyugati oldalán.

Fehér, aranydíszítésű szószékkorona.

A főoltár a szentélyben.

A Mária oltár a hajó keleti oldalán.

Kilátás a toronyból.

A templom előtt a Szent László tér

Észak-nyugati irányba a szentkirályi dombok.

Észak-keletre Zetelaka házai és temploma.

Dél-Keletre a régi óvoda udvara és a temető dombja.

A toronyban 3 harang lakik.

"Hívom az élőket, elsiratom a megholtakat, megtöröm a villámok erejét" szól egy régi, latin harangfelirat, hangsúlyozva a harangok szerepét.

A küküllőkeményfalvi hívek adományából készült harang.

A harangot Hönig Frigyes öntötte Aradon 1924-ben.

Az 1837-ben öntött harang

A kis lélekharang.

2010-ben a toronyban önműködő harangozó berendezést szereltek fel.

A templom szomszédságában épült a falu ravatalozója. 

Tamás József segédpüspök szentelte fel 2004-ben.

A plébánia 1894-95-ben épült.

1904-ben felépítették a régi egyházi iskola, a későbbi óvoda épületét.

A felújított  régi óvoda épülete. 

 Kultúrotthon hiányában évekig ez a hely szolgált számos rendezvény helyszíneként.

A régi kultúrotthon épülete az évek folyamán  omlásveszélyesé vált.

2010 szeptemberében lebontották.

2011-ben tették le az alapkövet, és elkezdődött az új, modern kultúrház építése.

2014 augusztusában  avatták az új kultúrházat.

 A többfunkciós létesítmény összértéke egymillió lej.

Hargita Megye Tanácsa  597 ezer lejjel járult hozzá az építkezéshez.

Az 1978-ban épült iskola épülete, itt működik a falu óvodája is.

A templom fölött a domboldalon van a falu temetője.

Sírkeresztek, kopjafák, és egyre több kő, vagy műkőből öntött síremlék.

Közel száz esztendős öntöttvas sírkeresztek.

Kopjafa a temető alsó felében.
Csergő Bálint
jogász
1920-2004
néprajzkutató.

Csergő Bálint : "Sírkeresztek, keresztszegvirágok az udvarhelyszéki katolikus temetőkben" című tanulmányához több mint 45 éve együtt  fényképeztük a küküllőkeményfalvi temetőben a  keresztszegvirágokat (vasrózsákat).
2016-ban a temetőben megtaláltam az útólsó "Vasrózsát".

A temetőből jól látható Zetelaka temploma. 

A legenda szerint a helység nevét egy kemény lóról kapta, amellyel húzatták a fenyőrönköket.

Mivel a folyón engedték le a rönköket, szükség volt egy kemény lóra, amelyik kihúzta a vízből a fákat.

 Így lett a falu neve Küküllő+kemény+falva.

1602-ben Keményfalva Kikellő  néven fordul elő a dokumentumokban.

Úgy tartják, hogy Máréfalva a székelykapuk faluja.

 Küküllőkeményfalván is még sok székelykapu látható.

Nyírő József a székelykapuk jelentőségét a következőképpen határozta meg: 

„A székely ház mértékadó dísze és koronája, melyet valóságos családtagjának tekint a gazda”.

A székelykapuk - mint ahogy a házak, gazdaságok - legnagyobb része a főút mellett látható.

A hagyományos székely falvak arculatát, így Küküllőkeményfalva térszerkezetét is meghatározzák a székely építészetre jellemző remekművek, a székelykapuk.

A mesterművek esztétikai értékét elsősorban az archaikus díszítőmotívumok, a szerkezeti felépítés és az arányok adják.

A székelykapun a faragás minden arra alkalmas felületen (kontyfa, kötés) megjelenik, de kibontakozni mégis a kiskapu feletti négyszög alakú táblán, a "koronán" tud.

Ezt a helyet egyébként kaputükörnek vagy "kiskapuföle tornácának" nevezik.

Ide, a kapu koronájára, betétjére került a magyar koszorús címer, vagy Erdély címere, ezek a nagy jelentőséggel bíró jelképek csakis itt, tehát a főhelyen helyezkedtek el.

Számos kapu kontyfájára vendégváró felirat került. 

A felíratok rendszerint figyelmeztetőek, igazságra, becsületre intik a belépőt, illetve a kapu gazdájának vendégszeretetéről tanúskodnak. 

Fontos népköltészeti alkotások is egyben.

A felíratok stílusa, fogalmazása sokat elárul a kapufaragóról. 

Legtöbb esetben a népies nyelv  Küküllő vidékre jellemző tájnyelvét használják.

A falu utcáit járva  arra gondoltam, hogy bárcsak néhány évtizeddel korábban járhattunk volna itt. 

Nagy valószínűséggel több székelykaput fényképezhettünk volna, vaskapuk helyett. 

 Mivel a vártnál egyre ritkábban azonosíthattunk székelykaput, a falvainkban, talán sokkal figyelem felkeltőbb és örömteljeseb a látogató számára. 

A „gyalogszékely" kapuk sajátos stílusa a második világháborút követően honosodott meg a faluban.

Ezek a kapuk egyszerű kis kapuk.



A zábé alsó, és felső részét egy-egy terebélyes, egyszerű, egyenes, rozetta díszíti.

A mintázat, mélyített és festett faragás.

1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban. 

1567-ben a regestrum a települést 10 kapuval jegyzi.

A z 1576. évi adólajstromban 10 küküllőkeményfalvi, 8 fenyédi és 40 zetelaki adófizető szerepelt. 

Feltételezhetjük,hogy abban az időben Fenyéd kisebb volt Keményfalvánál.

A falu egyházközössége 1614-ben 28 családfővel szerepelt.

1712-es népszámlálás során 13 lófőt jegyeztek fel.  

1786-ban a falu lakossága 222 fő. 

1850-ben 357-re emelkedett. 

1868-ban már elérte a 635 főt. 

1910-ben csökkent 591 fő-re.

 A második világháború előtt 1941-ben 698 fő a lakosság.  

Az 1992-es népszámláláskor 695 lakóst jegyeztek a faluban.

A legutolsó 2012-es népszámlálási adatok 656 lélekszámot jegyeztek fel. 

A XX. század közepén a falu hagyományos gazdálkodásának megszűnése, a falu épületeiben is megmutatkozik.

Terjednek a típustervek alapján épített kocka, és a székely népi építészettől idegen...

...emeletes, sátortetős házak.

A hagyományos tornácos ház egyre ritkább.

A gazdasági épületek közül a csűr általában a telek végében, az utcai kapuval szemben van.

A telek további részén következik a veteményeskert, gyümölcsöskert, nagyon hosszú telek esetén  a vadkárok miatt szántóföldi termelés is előfordul.

Még láthatóak régi, megmaradt és jó állapotú parasztporták, az istállókkal, a pajtákkal, csűrökkel.

És nincs két egyforma falu, minden falu, táji, építészeti és lakosainak viselkedésformáival egyenként is kifejezett egyéniség.

Tájidegen, asszimetrikus nyeregtetős ház.

Sátortetős faházak, és...

...tornyos "épületcsodák"  színesítik a faluképet.

A tornácos székely házak is lassan átalakulnak. 

Veszélyes helyen járunk!

Mostanában falun is egyre gyakoribb a tetőtér beépítése.



A régi padlásterek rendeltetése megváltozott. 

Falvainkban, mérhetetlen építészeti bűn a különös nagyságával,... 

 ...kirívó szín, és formavilágával, vagy akár a „modern” lapos tetős, vagy éppen tornyos, erkélyes „korszerűséggel” megalkotott házat „odarakni”.

A falu rövidesen, csak attól falu, hogy vidéken van.

A falu határa köves-agyagos, gyenge termőképességű talaj. 

A legtöbb földterülete kaszáló és erdő. 

A fenyőerdő a jellegzetes, de van bükkös és tölgyerdő is.

A lakosság földműveléssel, állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott, és ez jellemző ma is. 

Régen a székelykapu faragás gyakori mesterség volt a faluban.

 Még  állnak a székelykapuk, ám újakra már kevesebb az igény, így a kapufaragás a faluban megszűnt. 

Éghajlata mérsékelt hegyvidéki éghajlat, elég korán leesik a hó, és későre olvad el. 

Napjainkban több fafeldolgozó cég is működik, amelyek munkahelyet biztosítanak a falu lakóinak.

Panorámák.