Deság, szorványtelepülés Zete vára alatt.

Székelyudvarhelytől északra, a Hargita-hegység előterében,  festői környezetben fekszik Deság.

Zetelakától északra, a 138-as megyei úton 3 kilóméter megtétele után érjük el a települést.

 

A főútról lekanyarodunk a Nagyküküllő  folyó által létrehozott teraszról az alacsonyabban fekvő árterületre.

Itt, egy részben újjáépülő faházat láthatunk.

Áthaladunk a Nagyküküllő hídján.

Bal oldalon a 812 m magas Várdombja látható. 

Jobbról a Láztető északi vége a 860 m magas Tölgyesuru. 

A hegyvidéki település napjainkban egy völgyben elterülő üdülőfaluval kezdödik.

Az elágazástól Zetelaka felé eső területen, feküdt a XII-XIII. században, az ősi Cseleháza.

Gomba módra szaporodó nyaralók között haladunk Deság kapuja felé.

A völgyben a patak medrét követi az út.

Deság az azonos nevű hegyi patak völgyfőjében kialakult tanyavilág. 

A hidon túl Deság kapujába érkezünk. 

 Az erdei út, az egyre jobban elnéptelenedőbb Desághátjára vezet.

A Deság, és a Gerendély patak találkozása.

 A szétszórt település 800-900 méter magasan fekszik a vulkáni fennsíkon.

 Minden gazda a saját telkét "erdei kerttel" keríti be.

A tanya nagyon nehezen megközelíthető helyen fekszik.

  A Zetelaka környéki tanyavilág kialakulásának az oka a falu létszámgyarapodása volt. 

Szükségessé vált a falu környékén fekvő hegyvidéki kaszálók, legelők feltörése  és szántókká való átalakítása.

 Az erdőktől elhó­dított területekre kis házakat és istállókat építettek. 

A kezdetben  alkalmi  szálláshelyek, késöbb gyér tanyavilággá alakultak át.

Az erdőn csak nyáron tartózkodtak, a "szénacsinálás" idején. 

Később a népesség szaporodásával, egyes családok végleg felköltöztek az erdőre lakni.

Beton híd a Deság patakán.

"Cselő-nél balról Dezsák pataka szakad a Küküllőbe." 

(Orbán Balázs)

A szorvány településen, csak harangláb van.

Kereszt a harangláb mellett.

A völgyben nyaraló szállások és üdülőházak váltják egymást.

Évente itt szokták megrendezni a a Deság-kapu fesztivált.

Zete várának első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. 

Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak

Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében

"E patak torkolatjának jobb oldalán egy a Küküllő völgyre néző, gyönyörü trachyt sziklákkal ékes hegy csucsosul fel, ezt Dezsák hegyének és Várdombjának is nevezik, e hegy tetején feküdt Zeta vára."

(Orbán Balázs)

Keskeny, meredek csapás vezet felfelé, a hegyoldalban Zete várához.

Faragott székely nagykapu 1872-ből.

Faragott címeres gyalogkapu.

Faragott kapuoszlopok.

PANORÁMÁK