2010. november 25., csütörtök

Székelyzsombor, egy elfelejtett székely falu




" Zsombor  határfaluja az itt kezdődő Kőhalom-széknek, de azért még itt magyar keblek dobognak, magyar szót hall s páratlanul szép magyar nőket lát az utas. E falut magyar lutheránusok lakják, kik bár a szászos viseletet és épitési módot elsajátiták, de azért nemzetiségüket s azzal hazafias érzelmeiket hűn megőrzék, mit annál inkább méltányolhatunk és bámulhatunk, mert ezen lutheranus hontársaink, (kik a hét faluban és szász székekben 20,000-nél többen vannak) a szász hierarchiától függvén, s szász hatóságok hatalma alatt élvén, ezek mindent elkövettek, azoknak elnémetesitésére s beolvasztására; de hála papjaik jó érzelmének, sikertelenül."
( Orbán Balázs )



Brassó megyében, az egykori Szászföld  és a Székelyföld  határán a Kis-Homoród alsó folyása mentén fekszik Székelyzsombor. A szászok által történt betelepítése előtt is laktak magyarok ezen a vidéken. Ezt igazolja maga a helynév is mivel a település neve valószínűleg  a Zsombor nemzetségnévből származtatható. 


Székelyzsombor a XVI. századtól 1867-ig szász közigazgatás alatt állt és Kőhalomhoz tartozott.
                  A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.




A Várhegy falu felőli részét a múlt század végén telepített fenyves övezi. Felette magasodik Székelyzsombor vára.
A falu 1488-ban említett neve (Sommerburg) valószínűvé teszi, hogy ebben az időben már állt a vár.



A  XVIII. században a Kis-Homoród bal partján, a falutól délre 8 román család  telepedett le



Az 1860-as években a vidéket bejáró Orbán Balázs nem említi a zsombori románokat, akik ekkor már jelentős létszámban éltek a faluban.



A falunak ezt a részét hívják napjainkban Román utcának.


Első templomuk és temetkezési helyük a falu déli-délkeleti részén egy mezei
út melletti dombon volt.


A XX. század elején a kis fatemplomot lebontották.

Román utca bal oldalán  a település szimbolikus központjához közelebb 1905-ben  felépítettek egy nagyobb, kőből, téglából készült ortodox  templomot.



Az új templom mellé később a harmincas években felépült a helyi románság
másik legjelentõsebb középülete, a „Román terem”-nek nevezett kultúrotthon. A kollektivizálás után.a kollektív gazdaság raktárnak elfoglalta az épületet.



Az első világháború előtti időszakban a románok és magyarok  békességben
éltek, de nem házasodtak a másik etnikum tagjaival. Az elsõ román–magyar vegyes házasságot csak a múlt század harmincas éveiben kötötték a faluban.



A falu fölé magasodó Várhegy és a parasztvár
a székelyzsombori  faluhatár kiemelt szimbolikus tájelemei.



A falu déli részén a Kis-Homoród híd közelében van a malom épülete.


Székelyzsomboron, leginkább a település épületeinek sajátos külseje ragadja meg az idelátogatót. 


A falu hovatartozása az eltelt évszázadok során az építkezés terén is megnyilvánult. 


Az épületek hű képét mutatják a falu hajdani etnikai megoszlásának . Míg az alsó, déli részen éltek a szászok, a falu felső részét székelyek lakták.


A gazdagabb szász lakósság  eltérő építéskultúrát hozott magával s őrzött meg évszázadokon át.


Főhomlokzataikon 2-3 ablak néz az utcára, a sokszor igen terebélyes méretű homlokzaton.


Az utcára merőleges gerincű kis tetőket kis kontyokkal csonkolták.


Az épület homlokzatot tagozatokkal, pilaszterekkel díszítették.


A homlokzaton gyakran feltüntették az építtető névbetűit és az építés évszámát.


Székelyzsombor házai  a Kis-Homoród egy ágának, a Malomároknak a két oldalán húzódnak


A sok házaknak a telek felé eső oldalán oszlopos tornácot láthatunk. 


A falu 1968 óta elveszítette önálló községi státusát, és a román többségű Homoród községhez tartozik. Az épület volt Községháza (Néptanács), iskola, és kollektiv iroda, ma kihasználatlanul áll.


Székelyzsombor esetében a szász telepítés a XIII–XIV. századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is.



A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció során templomával együtt lutheránus lesz és az is maradt napjainkig.


A székelyzsombori evangélikus templom tornyát 1907–1908-ban építik


A templomban kormeghatározó középkori stíluselemek nincsenek, mivel 1784-ben a keleti részt alapjaiból újraépítik.


Miután a falu befogadta a lutheri tanokat, 1544-től a szász evangélikus egyházhoz tartozott . Az országos szász egyházból  1941-ben vált ki végkép, és a kolozsvári püspökség irányítása alatt álló evangélikus egyházhoz csatlakozott.



Az 1786-ban készített festett mintás  templomajtó (Újrafestve ! )


A többször átépített templom, magasított nyugati oromfallal, hosszanti templomtérrel, kelet felé sokszögzáródású szentélyrésszel 


1867-ben deszkamennyezet készül, mivel a boltozat a templom első felén beomlással fenyegetett. 


A templom eredeti szárnyasoltára 1540–1550 között készült és szárnyképein a reneszánsz és Dürer metszeteinek hatása jelentkezik. 1909 óta az Erdélyi Múzeum őrzi. 


Az U alakú templomkarzat festett motivumainál a piros és a fehér az uralkodó szín 


A szószék és a szószék korona.


A templom belső falán vannak elhelyezve a két világháború székelyzsombori áldozatainak emléktáblái.


A több évszázados más nyelvű egyházvezetés mellett is a falu lakói megőrizték magyarságukat.


A templomtoronyban két harang lakik. a régebbi 1686-ból való


Ezt a harangot 1753-ban öntötték

A templomtorony óraszerkezete ma is pontosan jelzi az idő múlását.


Az új kultúrház  épületét 1989 végére fejezték be, ünnepélyes felavatására akkor azonban nem került sor.



A kultúrház épülete mellé a székely kapu faragásról nevezetes Máréfalván egy  kaput is faragtattak.
A kaputükörbe a következõ szöveget vésették:
Isten segítségével építette
Székely-Zsombor népe
1990




A művelődési házzal egybeépített egykori fonóháznak a  falán   az 1889-ben, Székelyzsomboron született Nyírő József író tiszteletére helyeztek el emléktáblát.




"Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten..."

 A Nyirő-szobrot Székelyzsomboron a Templom-dombon állították fel 2004. július 18-án. A szobrot a Bákóban élő szobrász Bunaventura Serban készítette, akinek műterme Ruskicán van


A " Székely apostol " Az erdélyi havasok nagy írójának fontosabb művei.
Jézusfaragó ember (novellák)
 Isten igájában (regény)
 A sibói bölény (regény)
 Kopjafák (novellák)
 Székelyek (novellák)
 Az én népem (regény)
 Uz Bence (regény)
 Havasok könyve (novellák)
 Júlia szép leány (szinpadi ballada)
 Mádéfalvi veszedelem (regény)
 Néma küzdelem (regény)





Az  új iskola épülete .


A falu lakósága érdekesen alakult az eltelt 150 évben:
  1850-ben 1319 lakós
   1900-ben  1212 lakós
1956-ben 956 lakós
2002-ben 483 lakós



A fésűs beépítésű, egyutcás településformát csak a katolikus templom , a szorosan hozzálapuló Zólya-porta  és az egykori iskolaház  töri meg.



A főutcától jobbra és balra mellékutcák nyílnak, ezek a nyúlványok azonban nem ágazódtak tovább.


 Egykor a  módosabb zsomboriak  magasított, barokkcirádás oromfalú, szász típusú kőházakat építettek.


 A falu jelenlegi képe rendkívül megkapó, utcaképe a századfordulóra kialakulttól alig különbözik


A XVIII. században a faluban lakó katolikus hívek részére is imaház létesül, majd 1783-ban templomot is építenek Avilai Nagy Szent Teréz tiszteletére. 


A katolikussá lett hívek egy része a XVIII. század folyamán újra visszatér a lutheránus vallásra.





Az iskola mellett  egy omladozó kapu alatt vezet az út a temető és a vár irányába.


"A falu megett északra egy jócska nagyságu hegy emelkedik fel, melynek alja, mint az ide való protestans zarándokok szent nyugvó helye (temető) földi futásunk végére emlékeztet komolyan."

( Orbán Balázs )


Régi sírkő a székelyzsombori temetőben.


A XV.-XVI. század az az időszak, amikor Zsigmond király országos rendelete alapján  a városok bástyás védőfalakat, a faluközösségek erődtemplomokat,  és menedékvárakat építettek.
Itt a  fenyvesben kanyargó ösvényt megmászva jutunk fel a magaslaton álló parasztvárhoz.


Ilyen menedékvár a terméskőből épült székelyzsombori vár is.


Délnyugati szöglettén egy magas négyszögbástya magasul fel, melynek sokkal ódonabb kinézése van, mint a vár többi falainak. 



A bástya homlokzatán látható domborműves díszítés felirata ma már olvashatatlan.


A várnak két, a várfalak ellentétes sarkaiba épített bástyája van: a falu felé néző dél-délnyugati fekvésű sarokbástya. A déli bástya volt a vár erőssége, és valószínűleg egyben a legrégibb épületrésze is.Itt a vár délkeleti falának meghosszabbításában épült a  lakóház és raktárhelyiség is. 


 Az észak-északkeleti irányba tájolt, közepes nagyságú, kétszintes toronybástya. . Ebben a toronybástyában volt elhelyezve az a harang, amely veszély esetén riasztotta a földjeiken dolgozó parasztokat.A fal udvar felöli oldalán valószinűleg egy gyilokjáró futott körbe, de ez mára teljesen eltűnt, akárcsak a lakóépület szintjei közötti födém, amelyből csak néhány gerenda maradt meg.

A  XVIII.. században jelentőségét elvesztette, így 1818-ban a külső falgyűrűt lebontották. A vár épületei ezután már csak a lakosság javainak tárolására szolgáltak. Ma elhanyagolt állapotban áll.
A vár délkeleti szögletéről gyönyörü panoráma kép tárul fel. a Kis-Homoród völgyére



Visszatérve a faluba a látvány olyan mintha egy festő képein jelennének meg Székelyzsombor utcái, házai,


Székelyzsombor népi építészetnek szinte érintetlenül megmaradt  csoportja jogosan sorolható a műemléki jelentőségű településképek közé.



A faluban a  kapuk többsége nagy magas kőkapu és kőkert,...


...ami azt a célt szolgálja, hogy az útról ne lássanak be az udvarra.


Masszív kőházak, vastag kőkerítések  világa,...


...különleges díszítőelemekkel


A falu északi részén jóval egyszerűbbek, méretükben is szerényebbek a székelyek házai.





Formailag alig különböznek a szász stílusú  házaktól, ám az építéstechnika különbözősége miatt összhatásuk teljesen más. Az épületek fából készülnek, gerendaoszlopokkal és boronafalakkal.


Székelykapu, csak gyalogkapu formájában látható a régi házaknál.
-Faragott és festett -


-Faragott-


-Egyszerű, ácsolt.- 



Rengeteg ház áll elhagyottan a faluban, a fiatalok nagy része a városokba költözik a munkalehetőség, a jobb megélhetés reményében.


Itt nem csak az ég, a házak falai is kékben úsznak.


A falu építészeti emlékei, lassú pusztulásra vannak ítélve. 


Székelyzsomboron is találkoztam faragott székely nagykapuval.


A kapun belépve, a látottakról beszéljenek a képek


Rózsakert, és filagoriák !


Az egyik filagoriában egy rönkből készült asztalon a fába vésve....


...Erdély térképe és fejedelmei.


Itt láttam az összes erdélyi fejedelem faragott képmását:


János Zsigmondtól  -  II Rákóczi Ferencig



Székelyzsombor leszegényedő,  térségben fekszik, az aktív lakosság körében nagy a munkanélküliség.A mezőgazdasági termelés a családok többségének nagyon szerény jövedelmet jelent

Az utóbbi években a cigány lakosság  gyors szaporodása is nyugtalanságot kelt a magyarok körében.


Székelyzsombort útikönyvek nem jelölik, vendégek, turisták ritkán keresik fel, lakossága folyamatosan csökken, alig egyharmadára apadt az elmúlt évtizedekben.






2 megjegyzés:

  1. Ha úgy alakul meglátogatjuk valamikor kamerával is e számunkra még ismeretlen ,de csalogató helyeket.:)Üdvözlettel Gyergyóból ,Attila( ATI FILM!)

    VálaszTörlés
  2. Dr. Molnár István a székelykeresztúri múzeum igazgatója az 1960-as években készített jó néhány felvételt az építészeti szempontból jelentős házakról. Jelenkori képekkel összevetve, ezek többsége csekély változással ma is áll. Az archív felvételek megtalálhatóak a múzeum fotótárában Székelykeresztúron.

    VálaszTörlés